Mióta kell hogy kiérdemlési alapon alapuljon, egy 17-18 éves fiúnak lehessen egy külön kis szobája ha az megoldható... Ehhez ti mit szóltok? (beszélgetős fórum)
Persze, megértem. De, most lehet te is indulatos vagy, és a gyereked az első, ez természetes, én csak azt mondom, próbáld megbeszélni a férjeddel, nyugodt fejjel, és gondoljatok át mindent. Helyre lehet hozni sok nézeteltérést, a válás nem biztos, hogy jó megoldás, ezt viszont neked kell eldönteni.
... éééééééés... egyszer csak a gyerek fellázad, és mindent a fejedre olvas, amit most esetleg nem mond ki vagy nem úgy mond ki.... :/ (... és nagyon fogod szégyellni magad... és értetlenül állsz majd a dolgok előtt) ... átmentem rajt én is.... :/
zebra azért 1nek örülhetsz amúgy hgy nincs közös gyereketek...
egy 18 éves fiú ne aludjon a szüleivel és főleg ne ahoz mérten kapjon saját szobát hogy milyen lett évvégén a bizije ... azonkívül ezt már 10évvel ezelőtt meg kellett volna hogy kapja.... és igen én tuti azonnal elvállnék... az elmondás alapján ráadásul még a gyerekért sincs oda
Lehet hogy sérti, de ne haragudj úgy érzem, hogy soha nem volt a szeme előtt a mostani férjemnek hogy van egy gyerekem is akinek ugyan úgy meg kell adni minden lehetőséget mint ha épp az a sajátja volna.
A 44. hozzászólásodra értettem. Ha a fiad érzi ezt az utálatot, hogy tudna kiegyensúlyozottan tanulni?
Persze én nem látok bele az életetekbe, de a fiadnak is kell egy apakép..és tapasztalatból mondom, hogy elég sz@r meg kínos és rossz példa, ha a szülők kapcsolata nem megfelelő, a válás, láthatás, új kapcsolat pedig eléggé megviseli a gyereket...
Ha a férjed is érzi a problémákat a kapcsolatban, automatikusan a gyereket kezdi okolni, pedig lehet nem is vele van baja.
Bocsi ezt most nem értettem
hát még vele élni mikor így viselkedik!
Lehet úgy érzi a férjed, hogy nem kap elég figyelmet, és a fiadon vezeti le...csillantsd fel előtte, hogy többet tudnátok egymással foglalkozni, ha ti is külön lennétek. Ha nem úgy tűnteted fel mintha a fiad érdekében, hanem a ti érdeketekben(meg persze a férjedében) kéne a szeparáció, lehet belemegy.
Biztos volt bene valami, ami megfogott és hozzámentél...utálom ezt a mai könnyed hozzáállást, hogy áá mégse működik drágám, váljunk el gyorsan. Akkor megházasodni se volt értelme.
Inkább próbáljátok megoldani.
Sztem nem kellene rögtön elválni, Jó, nehéz, de inkább meg kellene egyezni. Lehet, az sérti a mostani férjet, hogy a vérszerinti apuka finanszírozná a fiúnak a szobát. Nem?
Mi több egyáltalán nem! Aztán meg egy-két napig olyan szépen megvagyunk hogy az az érzésem egy szép család vagyunk, de sajnos ez a legkevesebb érzésem már. Egyre több az a nap amikor azt érzem tennem kell valamit hogy ettől az élettől elszakadjak.
Csak tönkremegy a gyerek ebben és el fogja cseszni az életét ha csak jövőre érettségizik :( erre figyelj oda mert ha olyan tervei vannak akkor jobb megszabadulni a jelenlegi férjtől ...... egy anyának mindig a gyereke az első ha nevelőapáról van szó....... ha az édesapjáról akkor egy szinten kell hogy álljon vele
Ha ezt a fiú érzi, nem csodálom ha nem tud teljesíteni a vizsgákon!
sztem vigyétek le abba a szobába a gyerek ágyát meg szekrényét meg dolgait... és kezdjél el elvállni minnél előbb... a közös a kecó a fele téged illet el kell adni mert gondolom a jelenlegi férjed nem tudna kifizetni ....
... egy szar, önző alak... áh... egy szót nem érdemel... :/
Ezt én nem tűrném!
A férfiak jöhetnek-mehetnek az életben, de a gyereked örökre a tiéd!
mi is tök sokáig 1 szobában voltunk öcsémmel de mi meg se oldhattuk volna máshogy 1+2 fél szobáal és anyukám addig ragaszkodott a nappalihoz amíg nem lett mindkettőnknek komoly kapcsija utána egyeztettünk öcsémmel 1hónapig övé meg bnőjéé a nappali miénk a szoba utána csere:D
Nem úgy tűnik, mintha szeretné a fiadat...
Tejes mértékben igazad van. Ez volt az én reakcióm is ezzel a beszólással.
Nem most jutott eszünkbe. Amikor összejöttünk volt külön szobája a gyereknek, majd onnét elköltöztünk már hármasban, és ettől az időktől kezdve nem adta meg vagy nem nézte hogy ezt biztosítani szükséges. Egyre több alkalommal vita téma ez, de most elegem lett. És azért hoztam fel, mert ráadásul a gyerek vérszerinti apja szeretné ezt finanszírozni is.
... opppp.... ezzel az emberrel viszont eddig a pillanatig éltem volna egy fedél alatt... bocs... :/
Ez egy olyan sérülékeny kor. (legalábbis az én emlékeim szerint) Ha nem éli meg "szabadon" És boldogan, ez nyomokat hagyhat a további életében... Kell neki is a magánterület, a magány is. Legyen hova visszahúzódnia, ha épp olyan a kedve, vagy ha telefonál, és nem akarja hogy halljátok. Ezek egy 18 fiúnak (meg lánynak is) fontos dolgok.
Nekem a húgommal volt közös szobám, mert nem volt több szoba a lakásban. De én azt sem szerettem. Kicsinek a játékokon veszekedtünk, nagyobbnak meg a helyen, szekrényeken, meg hogy ki húzzon ki a szobából... szóval testvérrel sem a legjobb együtt lenni, de szülővel...
(azt már csak mellékesen írom, ha lehetett volna külön szobánk, talán nem veszekszünk ennyit....)
Ez már a fiam is említette, és tudod mi volt a férjem reakciója. Taps taps és taps. Utálatos viselkedés.
akkor el kell hagyni az embert vagy kirugni ha a saját lakásodban vagytok ......
A gyerek azóta van veletek egyszobába, mióta összejöttetek? Már csak azért kérdem, hogy miért most jutott ez eszetekbe, miért nem hamarabb?
17-18 éves, ugye? .... nos hasonló helyzetben 18 évesen úgy ugranék ki a családból, hogy csak úgy zörög....
szerintem ha megtehetitek helyileg, adjatok neki egy külön szobát. durva h veletek van (persze ha kis házb an laktok, anyagilag se tehetitek meg, szóval értitek... ). már régóta külön kellene lenni tőletek. Ez nem megérdemlési alap, ez alapból jár neki. nehogy már ki kelljen érdemelnie ennyi idősen. még ha két három évesre vonatkozna... na de egy majdnem felnőttre....
Lehet h még a záróvizsgák eredményeit is pozitívan befolyásolta volna ha külön szobában, nyugodt körülmények között tud felkészülni!
Az biztos hogy felszabadultabb lenne a gyerek is ha lenne egy külön álló szobája.
További ajánlott fórumok: