Milyen a gátseb? (tudásbázis kérdés)
Nem vettem annak. :))
Amúgy neked tilos is lenne otthon szülni!!! Komolyan. Akinek a biztonságot a kórház adja meg, az menjen oda szülni! Veszélyes lenne neki otthon, hiszen aggódna, idegeskedne, stb....
Jó, hogy van egy ilyen dokid.
Már én is találtam egyet, ha minden igaz, de mégse szülnék ettől még kórházban. (Igaz, több gyerkőnk már nemigen lesz, szóval ezen aggódnom már nem aktuális. :) ) Nem a személye miatt, hanem mindazért, amit ott sose érnék el, odahaza meg tökéletesen működik.
Sajnos? én nem tudom ilyen könnyedén venni, nekem a kórház nyugalmat, biztonságot adott (illetve az, hogy ott szültem)...
Nem akarok kötekedni, vitatkozni, eszembe se jutna, hogy itthon szüljek, és nem a családi harmónia...stb. miatt....
Nekem van egy profi, nagyon szuper dokim, akiben teljes mértékben megbízok :)
Nekem otthon egyik se vált le 30 percen belül. :))
Kórházban nem vártak semeddig se. Adtak egy szurit, s már húzták is kifelé.
Nem hinném, hogy az otthonszülők az anyagiak miatt döntenének mellette. Akikkel eddig találkoztam (nem kettő, de még nem is 30 ember :), szóval elég sokukhoz volt már szerencsém), azok közül egynek se ez volt a fő indok.
De amúgy igazad van, talán olcsóbb, mint a kórházban leperkálni a nem egyszer előre elkért tarifát. :( (pl. a kisvárosomban min. 60 ezret kér el a legkevésbé híres doki is, s itt bizony előre szokás fizetni) Erre ugye még a 9 hónap alatti x ezer ft/magánrendelés is rájön. Ha mindent összevetünk, bizony olcsóbb otthon szülni. De nem csak az otthonszülőknek az, állam bácsinak is az lenne! (Ha végre rájönne erre, s a joghézagokat betömné, hogy senkinek ne lehessen ellenvetése. :) )
Az otthonszülők között van, aki fenntart magának egy "biztonsági" dokit, akihez eljár, vagy kórházba, vagy magánrendelésre. De olyan is akad, aki kihagyja őket az életéből. :) Én az utóbbiak közé tartozom, nem találkoztam egyszer se velük, leszámítva a legelső vizsgálatot, mert hiába az UH, addig kiskönyvet nem lehet beszerezni, amíg egy doki nem igazolja, hogy tényleg várandós a nő. :S Minden egyéb vizsgálaton részt vettem egyébként (labor, UH, stb..., amire a védőnők utalnak be).
A "mi van, ha..." pedig nem csak otthon érvényes! A kórházra is ugyanúgy, csak általában az van belekódolva az emberbe, hogy ott majd segítenek... Aztán, ha mégse, akkor kopp. Hát, én a "mi van, ha..." miatt se lettem volna képes többé kórházban szülni. :)
:DDDD kiemelted azt az 1 dolgot, amit természetesen én is elismerek- a megfelelő szakmai hátteret.... Ennek ellneére én nem vállalnám be, hogy otthon szülök, pont az a "mi van ha..." miatt :))
Szerinted sokan nem azért szülnek otthon, mert ez így "olcsóbb"? Bár gondolom vizsgálatokra az otthon szülő nő is eljár a kórházba, vagy valamilyen magánrendelésre, nem?
Ebből az a mondatod nagyon találó, hogy talán még egy jó bába is segíthetett volna. Igen. Szerintem nem csak talán. :)
Bár mondom, ez a sajnálatos tragédia semmiképp se szokványos, hiszen az előre tervezett, jól felkészült otthonszülésbe bele van kalkulálva a bába-dúla jelenléte is. Ha akkor történik valami, azt a sajtó meg szokta tudni.(Szaksegítség nélkül otthon szülni szerintem is felelőtlenség, még akkor is, ha az esetek nagy többségében ilyenkor is egy gyönyörű baba a végeredmény, de mi van, ha... Hát ebben az esetben sajnos bekövetkezett.) Így viszont teljesen érthető, hogy nem került napvilágra.
Ha a méhlepény nem válik le maradéktalanul, akkor természetesen be kell menni a kórházba. Amúgy nagyon ritka ez az eset. Igaz, szépen várnak egy órán át is, mire leválik a lepény, otthon nincs sürgetve semmivel.
A sárgaságot - ha kóros, de ez sokszor a doki színérzékelésétől is függ:) - otthon is nagyon jól meg lehet oldani. Nekem nem volt rá szükségem, de tudom, többeknek sikerült otthon is kezelni. (Kék lámpa, stb...)
Biztonság, felelősség....
Mind a kettő megvan otthoni körülmények között is. Az utóbbiról nem kell sokat mondani: eleve, aki otthon akar szülni, alapjában véve sokkal több információt vesz magához a témában, beleértve külön a kockázatait is.
A biztonságot meg otthon találja meg. Ha nem így van, akkor ne szüljön otthon! Viszont, ha egy nő képtelen magát a kórházban biztonságban érezni (legyen az akár a legszuperebb hely), akkor vétek lenne oda kényszeríteni, mert feszélyezné a közeg, ami negatívan hatna a szülésre.
Mindenki ott szül jól, ahol biztonságban érzi magát!
Milyen jellegű balesetre céloztál? Kétértelmű volt, nem biztos, hogy úgy értettem, ahogy te.
Az biztos, hogy nagyon nehéz megfelelő orvost találni (kórházról ne is beszéljünk), mert tényleg csak reflexből dolgoznak. De meg lehet találni..
Nem csak a fertőzésekről van szó, hanem a biztonságról, a felelősségről... bármilyen baj felmerülhet a picivel vagy akár az anyával is, és akármilyen rossz híre van manapság a kórházaknak, ott tudnak segíteni (mint ahogy pl. egy lábtörést se tudunk otthon ellátni)
Tényleg könnyebb hibáztatni valakit, könnyű írni a tv-nek.... de az otthon történt ilyen jellegű "balesetek" igazán ritkán kerülnek napvilágra :(.
Én. Kétszeres otthonszülőként. És sajnos egyszeres kórházban szülőként is. :(((
Mert nem szabad összekeverni a szaksegítséggel történő, előre felkészült otthonszülést azzal a számomra is elfogadhatatlan marhasággal, amit az ismerősödről írsz. Nagyon sajnálatos egyébként. :(
Mindenhol szerencsétlenséget, tragédiát lehet hallani?? :))) Kórházakról nem? Hát... íme a média hatalma! :((
Fertőzés: sokkal több a kórházban. Ráadásul a baba számára az ottani baktériumtörzsek ismeretlenek, míg a házi bacikkal ő is együtt él 9 hónapig, meg utána is.
Megéri otthon szülni. Annak, akinek való, aki eléggé öntudatos hozzá. Egy jó bábánál meg sokkal ritkább a tragédia, komplikáció, mint kórházban. Garancia viszont sehol sincs, csak persze nehezebb vállalni a felelősséget, vagy elfogadni a természet rendjét, mint keresni a felelőst, s hibáztatni valakit. (Orvost, nővért, vagy akit csak lehet.... sajnos általában okkal is.)
Kétszer szültem, mindkét alkalommal vágtak-varrtak... nem éreztem, viszont a varratszedés nagyon gáz volt, mintha a bőrömből csíptek volna ki darabokat... 10 szülés inkább, mint 1 varratszedés :DDD
Nem engedték, hogy felálljak, feküdnöm kellett, nagyon fájt, de kit érdekel, már nem is emlékszem rá.... két szép és egészséges lányom van :D
Nem tudom, ki az otthon-szülés híve ebben a világban, ahol fertőzés-fertőzés hátán....és mindenhol a szerencsétlenséget, a tragédiát lehet hallani...
Egy közeli ismerősöm otthon szülte meg első két gyermekét, se szülésznő, se semmi; az anyja vitte a vizet, stb.. gondolom, mint a filmekben....
Kérkedett vele, büszke volt rá, aztán most szülte meg a 3. babát, de volt valami apró gubanc, a baba nem tudott kijönni spontán módon, 10 percre laknak a kórháztól, a mentő nagyon gyorsan kiért, de már nem tudtak segíteni. Meghalt a picike.
Megérte? Megérte a természetes módszer? Szerintem a szülésznő is elveszítette volna a babát, kár kockáztatni...
engem vágtak, meg repedtem is ,de rendessen!
aztán meg ugy varrtak össze hogy két hétig se ülni sem feküdni nembirtam a fájdalomtol,a repedés végén ahol elvarták a cérnát hagytak egy nagy csomot,na az állandoan bele akadt a betétbe....
végén már 3-4 cm-re logott belölem,iszonyuan fájt,kb nyolc hétig gyogyulgatott!
A vágást nem éreztem szülésnél,de utána annyira fájt ,szúrtak az öltések,hogy alig tudtam feküdni, állni.
Sajnálom azokat,akiket hagynak az orvosok repedni.
Nem a baba nagyságától függ, hogy reped-e egy nő. Nekem az említett súlynál a 3-ból 2 gyerekem is nagyobbal született, mégis egy karcolás nélkül.
Csak hagyni kell az anyát a saját ütemében szülni, s semmibe se beleavatkozni!
A fiam elég nagy súllyal született 4560g természetes úton. 3db másodfokú sérülés ,
-kisajak és nagyajak repedés és gátmetszés-, és ezen kívül végbél záróizom sérülés, fél évig nem tudtam a szellentést visszatartani. Az egyik kisajkam a szülés utáni stoppolás után szinte teljesen eltünt... Regenerálódás 8 hónapba telt, mire nem éreztem fájdalmat. Nekem ezen témában elég rossz élményeim vannak.
Nekem is csinaltak gatmetszest. Nem ereztem semmit sem a vagasbol, sem a varrasbol, bar azt hiszem, adtak Lidocain injekciot. A szulesnek nem a gatseb a legrazosabb resze az en tapasztalatom szerint. Nekem a 3-4. napokon fajt nagyon, mert valahogy ket oltes kozt lett egy kis veromleny, azt meg ketoldalrol bokte a cerna, de nagyon. Na, ekkor nem csak ulni, hanem mar allni is alig tudtam, vizes borogatas lett a vege, mert csak igy birtam ki varratszedesig. Kozben ugye a babat is el kellett latnom, nem volt konnyu, de siman tuleltem. :)
Oszinten, jobban feltem elotte, mint amekkora ugy volt ez a gatasdi. :)
Sziasztok:)
Nekem csak kellemes élményeim vannak szülésről, gátmetszésről, bár biztos, hogy a szerencsések közé tartozom. Az első kisfiamat 2 óra alatt szültem, a doki 4 öltéssel stoppolt össze, de tudtam rendesen ülni, menni, stb. A második kisfiam pedig olyan gyorsan született, hogy egyszerűen nem volt idő semmire, így a doki segítségével (mai napig áldom:) ) gátvédelemmel szültem, szülés után a kötelező 2 óra fekvést letudva szinte futkároztam. Szülés előtt állók, ne féljetek!:)