Mikor fog enyhülni a fájdalom amit érzünk a kis barátunk elvesztése miatt? (beszélgetős fórum)
10. e12ac2bb5c
2009. júl. 2. 14:38
Nagyon sokáig gondolkodtam mit írhatnék neked . Át érzem a bánatod,mert én is veszitettem már el kutyust,és nagyon tud fájni .A szomorú eset után pár héttel lett egy másik ugyan olyan fajtatiszta kutyánk pekingi palota pincsi . De ő is egy más egyéniség ,de öt is nagyon szeretem . Tudom közhely de majd az idő enyhiti a fájdalmat .
9. cb82b220ce
2009. júl. 2. 13:51
Nem ír senki.... pedig rámfért volna 1-2 tanács...
8. cb82b220ce
2009. júl. 2. 08:34
Az bánt a legjobban h most télen,decemberbe egyedül hagytuk karácsonykor mert Ausztriába mentünk,neki meg nem volt útlevele.Igaz,naponta kétszer feljártak hozzá etetni,itatni,levitték,de ki tudja milyen rosszúl érezte magát,mennyire egyedülnek a hideg lakásba,a sötétbe egyedül,ő aki mindig velünk aludt.Lehet nagyon sírt szegény... meg mivel szájrákja volt már vérzett meg minden,így nem engedtük már fel az ágyra,csomószor kiküldtük,utólag annyira sajnálom...de mit tehettem volna,hisz mindenhol vér lett volna...ilyeneket bánok,meg h nem rohantam le mindig akkor vele amikor ő szeretett volna,nem sétáltunk mindig annyit amennyit ő szeretett volna....
7. **manyisz**
2009. júl. 2. 08:34
Szia!Bellát sosem felejted !Lassan, idővel már feltudod idézni mosolyogva a szép és vicces emlékeket!Pótolni....???nem lehet...az új kutyus egy másik egyéniség,őt azért fogod imádni...Tudom min mész keresztül..átéltem sajnos...
6. csutkababa
2009. júl. 2. 08:32
sziasztok, nekem se megy, tavaly elutotte a kutyamat az auto, maradt 1 kiskutyaja ,szerencse mar tudott enni, igy az anyukaja nelkul is megmaradt, de az nem potolja az elvesztett kutyamat.
szeretem en ezt a kis kutyat is, de az nem ugyan az.
ha meglatom a kepet, vagy egy videot rola, sirok, es nem jo erzes, hiaba van masik kutyam, nem potolhato 101 kiskutyaval sem az elveszitett kedvencem :(
5. cb82b220ce (válaszként erre: 3. - Bared)
2009. júl. 2. 08:31
Van már új állatka,szeretem is nagyon,de rengeteget gondolok Bellára,annyira hiányzik,nagyon rossz.
4. 9b10f3d7ff
2009. júl. 2. 08:30
Enyhülni fog, elmúlni soha. :(
3. bared
2009. júl. 2. 08:27
szerintem egy új állatkával hamarabb menne...tapasztalat..
2. danama (válaszként erre: 1. - Cb82b220ce)
2009. júl. 2. 08:24
soha nem múlik el a fájdalom, hiszen gyerekkori barátról van szó
1. cb82b220ce
2009. júl. 2. 08:21
Bella.Így hívták.15 évig velem volt,boldogította az életem,szép kort élt meg,sajnos a rák magával vitte,szenvedett nagyon így elaltattuk,túl szép élete volt ahoz h szenvedéssel érjen végett.Márciusban ment el,azóta kaptam egy másik kutyust,szeretem de Bella az más...vele nőttem fel.Egy ideig próbáltam nem gondolni rá,mert amikor eszembe jut elkezdtek zokogni és nem tudom abbahagyni.Már megtudom azért nézni a fényképeit de... előbb-utóbb elsírom magam.Jár az agyam,olyanokon gondolkodom h nem voltam elég jó gazdija,h ezt meg azt nem így kellett volna meg ilyesmi.Ő meg sajnos már nincs.Elfelejteni sose fogom de még mindig olyan nehéz.... Egy tacsi volt,a képe az adatlapomon,egy hihetetlenül kedves,szerető,okos kutya volt,ilyen még egy nem lessz.Ha sírtam jött vígasztalni,ha örültem örült velem,épp csak megszólalni nem tudott.Annyira hiányzik...