Miért nem szeretik a legtöbb helyen a nem felszínes, mély érzésű embereket? (beszélgetős fórum)

Hát az a tény, hogy még itt vagyok, létezem, élek, nem az bizonyítja, hogy erős voltam és álltam a sarat. Már legalább 15 éve. 1 mindenki ellen. 1 a teljes csorda ellen. Ha valaki 15-20 évet ezt kibírja az micsoda?

Lehet más elmegyógyintézetbe kerül emiatt, gyógyszert szed, segélyen él vagy hajléktalan.

De én még mindig dolgozom, elviselem a terrort, kiközösítést és nem voltam még pszichiáternél, nem szedtem gyógyszert stb. Kisebb gondok voltak, de átmenetiek.

A társas kapcsolatok nagyon komoly és kegyetlen játék. Mindig ki kell hullnia 1 %-nak, mert ezáltal erősödik a csapatszellem. Az ő kárukra érzik magukat a többiek értékesebbnek. Ha ne lenne az az 1 % akit beáldoznak, nem lenne olyan erős a csapat.

Írhatsz hevet havat ezek a száraz tények. Az állatvilágban is így működik. De te csak folytasd, hogy az emberek mennyire korrektek. Nevetséges.

Vagyis elvonulsz, néha hisztizel, senki nem tudja, miért, és meglepődsz, ha kerülnek.

A terror messze nem az, amiről itt beszélsz.

Szerinted mennyire érdekel, hogy te mit gondolsz rólam? Elárulom, kicsit se.

Legközelebb ne segíts, vagy mondd meg, mit kérsz érte, így korrekt.

Nem érzed cikinek ezt a szöveget? Pedig az.

Dehogy acélosodtál meg, elvárod másoktól, hogy pátyolgassanak, miközben lenézed őket.

Lehet, hogy a családban ez működik, de munkahelyen nem.

Nem akarsz másokkal keveredni, hát ne tedd. De legyél annyira acélos, hogy csináld végig hiszti nélkül.

Legyél annyira jó a szakmádban, hogy egyedül boldogulj, vagy erősítsd a szociális készségeid.

Minden ilyen voltam. És ehhez komoly erő kell. Amikor egymagad vagy egy egész csorda ellen, az elég komoly kihívás.

Ha folyamat ebben a helyzetben vagy, idővel megacélosodsz. Viszont érteni akkor sem érted miért ilyenek.

De ha én képes vagyok rá, és segítek valakinek, akkor ugyanaz a személy miért húzza a száját ha én kérek majd tőle segítséget? Nem én vagyok a népszerű a helyen, így már nem is muszáj segíteni?

Bármennyire is védelmezed az embereket, csordában szörnyetegek.

Semmi védeni való nincs benne.

Egyszerűen csak lásd be, hogy elcseszettül működnek, mert magadról sem festesz jó képet azzal, hogy ennyire véded a védhetetlent.

Ismerős a frusztráció okozta kifakadás. Van amikor annyira megkeserítik az ember életét, hogy kifakad. Persze véletlen sem értelmeznék jól a dolgot, hogy csupán besokallt a terrortól, hanem inkább hibáztatják, még jobban utálják.

Szörnyeteg egy faj az ember ha csoportban van. Sajnos.

Művészfilmekről velem sem tudnál beszélgetni, nem érdekelnek.

De az itteni hozzászólásaid alapján rengeteg téma van, amihez te nem tudnál érdemben hozzászólni, úgyhogy 1:1.

Az iskolában is ilyen voltál?

Akkor segíts, ha van kedved, és ha kérik. Senkitől nem várhatod el, nem kérheted számon, főleg munkahelyen.

A véleményedhez jogod van, csak épp senkit nem érdekel.

De a filmekről sem lehet elbeszélgetni rendesen.

Például művészfilmekről egyáltalán. Vagy arról, hogy mi a mondanivalója egy filmne. Vagy milyen hatással volt rád.

Csakis kizárólag annyit szabad, hogy milyen fasza film volt ez, milyen baró volt az. Mekkorákat röhögtem a Feketék Fehéren meg ilyen ostoba felszínes dolgok. Ennek ebben a formában szerintem nincs semmi értelme. Csak annyi, hogy az ember mozgassa az állkapcsát. Akkor már inkább rágjon rágógumit!

Hat nalunk ilyet senki sem terjesztett a legmaganakvalobb kolleganorol sem.

De nem volt nehez eszrevenni, h pl egy takaritonovel/portassal/biztonsagi orrel ugy bant az irodaban, mint vmi alantas féreggel kb.

Ceges vacsoran en szegyelltem magam attol, ahogy a pincerrel beszelt.

De o is ugy gondolta, h vele minden rendben van es kikozositik.

De a segítség szép dolog.

És szoktam segíteni mindenkinek, és nem kell ahhoz ismernem, vagy nem kell beszédesnek lennem vele.

Mik ezek a buta rituálék?

Az ember tudja mi a helyes és cselekedjen helyesen!

De ne legyen feltételekhez kötve a dolog! Mármint amennyiben valakiról tudom, hogy nem sorozatgyilkos akkor segítek. Ez ilyen egyszerű.

Munkahelyre altalaban nem baratkozni jar az ember. De ahhoz meg tul sok idot tolt ott altalaban, hogy egesz nap uljon szotlanul, mert nem szeret felszinesnek lenni.

Tovabbra sem irsz egyetlen peldat se arra, hogy mi neked a felszines.

Nepszeru temak munkatarsak kozt szerintem a kovetkezok:

- mit fozzek?

- nyaralas, kirandulas, utazas

- gyerekek ha vannak

- film, sorozat, konyv

- edzes, sport

- lakberendezes

- covid elott szabadido eltoltes

Ezek neked gondolom felszinesek. De nem valaszolsz, h mirol szeretnel beszelgetni?

A kérdéseimre válaszolsz?

Mindenkiről azt terjesztenek, amit akarnak, ez ellen nem tudsz tenni.

Mit kellene tenniük? Mi lenne a szerinted helyes viselkedés egy munkahelyen?

Ne keverd a mai munkatársi kapcsolatot a barátsággal, a kettő nem ugyanaz.

Neked az az elvárásod, hogy mindenki alkalnazkodjon hozzád. Elárulom, nem fog, miért tenné? Egy kolléga vagy a sok közül, semmi több.

Ha akadályoznak a munkában jelezd a főnöködnek. Akit arra sem méltatsz, hogy megkérdezd, hogy van, attól ne várj segítséget.

Nagyon fiatal lehetsz, ha ez neked újdonság.

Nem tartják tiszteletben, pont ezt mondom.

Először is szabotálnak, nem segítenek a munkában sem ha nem vagy puszipajti.

Másodszor meg azt terjesztenek rólad amit akarnak, mert nem vagy ott, nem tudod megvédeni magad. Példák: pedofil, szociopata, autista, perverz stb.

De látod? Azt vonod le, hogy nem érdeklitek. Holott lehet, hogy pont csak a felszínes kommunikációtól borsózik a háta. Ha kicsit őszintébb és nem színészkedés lenne az egész akkor lehet ő lenne a legjobb barát.

De persze kinek van igénye legjobb barátra ha van 30 haver.

Akkor visszajutunk az elejére és kijelenthessük, hogy igenis a felszínes kommunikáció kötelező mindenhol, mert ha ezt nem teszed akkor mindenki ellened lesz?

Nem értem miért kellett majd 100 hozzászólásom át tagadni.

Kezdhettük volna azzal, hogy a feltételezésem igaz.

Nem beszélsz senkivel, mit vársz? Könyöröjenek, pátyolgassanak, mert te különleges vagy?

Nem akarsz velük beszélni, tisztelerben tartják. Mi a gond?

Melyik resze a bosszuallas?

Nem erdekeljuk ot, akkor hallgatozni miert akar odaulni ebednel?

Kesobb meg mar hiaba nyitna, elvagta magat azzal, h evekig levegonek nezte a felszines tobbieket.

Nem az egyetlen mércéje, de fontos része. Lehet szeretni, vagy nem szeretni, ez van, mióta az ember hordává szerveződött.

Ma már megoldható, hogy ebből részben kivonulj.

De pár kérdésre nem feleltél: mu köze az érzelmeknek a beszélgetés témájához? Mit értesz komoly téma alatt?

Tehát jól bosszút álltatok rajta. Remek.

Pont erről beszélek. Hogy nagyon csúnyán megbosszulják ha ezt teszed.

Mintha bűnt követnél el azzal, hogy nem csevegsz az emberekkel.

Tehát itt semmilyen magyarázat nincs, ez valamilyen elvárás.

Sosem hirdetem fennhangon. Egyszerűen nem foglalkozom, keresem őket. De amikor meg kell, mert például munkából fakadóan, akkor meg szabotálnak.

Tehát kárát szenvedem annak, hogy nem jópofizom velük.

Ugyan már? Mert aki képes a mély, tartalmas beszélgetésekre annak fejletlenek a szociális képességei?

Az egyetlen mérvadó mércéje a szociális képességeknek az, hogy mennyire tudsz felszínesen kommunikálni?

Végérvényben amúgy is színészkedés az egész, semmi őszinte nincs benne, mindenki csak a legjobb oldalát igyekszik megmutatni és még annak is a feltuningolt változatát villogtatni.

Ezzel az erővel elmehetek színművészetire is, hogy javuljanak a színészi képességeim, de nem fog azon változtatni semmit, hogy belül milyen érzést vált ki bennem ez az egész.

De rólad is, hogy a szociális készségeid fejletlenek.

Magáról mindenki úgy gondolja, hogy rendben van, ez nem jelent semmit.

Ha jól érzed így magad, akkor jó, ha nem, akkor változtass.

Pl. válassz olyan szakmát, amit önállóan csinálhatsz, egyedül.

Nalunk nem haragot vív ki az ilyen ember a munkahelyen, csak érdektelenséget. Egy idő után ő egyedül ebédel, egyedül kávézik, és a munkán kívül nem szól hozzá senki.

Ami nyilvánvalóan bántotta, mert elkezdett aztán felszínesen kommunikálni, de már senkit se érdekelt.

1, mert nem tudják, hogy te azért nem szólsz senkihez, mert nem vagy felszínes. Én ezt pl úgy értékelem, ha valaki hozzám se szól a melóhelyen pl a konyhában, hogy egyáltalán nem kíváncsi rám és ebből következik, hogy én sem őrá.

2, ha ugyanígy fennhangon hirdeted, hogy te jóval felette állsz az általad felszínesnek bélyegzett emberek felett - akkor ezért nem szeretnek

De ezzel beismered, hogy ez igazságtalan bánásmód?

A változtatáson azt érted, hogy én is akarjak beilleszkedni és kommunikáljak felszínesen?

Ez nekem sajnos olyan mintha a testembe döfnének kést. Megerőszakolni magam társasági normákért?

Túlságosan individualista vagyok. Tisztában vagyok azzal, hogy az értékeim rendben vannak, emberileg rendben vagyok, másoknak nem ártok. Másokról állít ki bizonyítványt ha ellenségesek!