Miért hagyják el a nők gyermeküket egy szeretőért? (beszélgetős fórum)

A kisebbikem nekem is 2,5 eves es o is ki-be kapcsolja:)))

De szerencsere o meg szenvedelyes puzzle-kirakos meg konyvet olvastatos, a nagyobbik mar nem igenyli ezt a "szorakoztatast"

sajna az enyém is nagyon elvan a tv előtt (be is tudja kapcsolni, pedig csak 2,5 éves). Alig várom a tavaszt, hogy végre kiszabaduljunk a lakásból :(

Nálunk is inkább apás játékok vannak, velem nem tud úgy bírkózni, mint vele. :)

Epp ez az, egy kivulallo elott moderalnia kell magat, es ra lesz kenyszerulve hogy azalatt az ido alatt csak a gyerekkel foglalkozzon ne pedig lelepjen babaprojectezni:)))

Amugy kovezzetek meg de az en fiam 8 eves es o sajat szantabol is allandoan a tv elott ul, vagy playst-ezik, ezt kb 3 eves kora ota, szoval gondolom a kor miatt is lehet, hogy egy 7 evesnek mondjuk ez a program elmegy.

Mellesleg pl az enyem szeret velunk is jatszani lenyeg hogy playst. legyen, mert ez az erdeklodesi kore. Szoval velem annyi hogy csinalunk ilyen csaladi bajnoksagokat, de latom hogy inkabb apas, ha jatekrol van szo, mert apjaval tud

focizni, velem nem. Max nougyeibe beavat:DDDD

Ebbol arra kovetkeztetek hogy csutieknal is ha 7 eves akkor most inkabb a ferfitarsasagot igenyli, focizas ilyesmi. Mukormokkel meg ez nehez dolog :))))) igy gondolom, anyja nem tud mit csinalni vele, latszik hogy nem is ert a gyerekekhez ezert ulteti mindig a tv ele

lényegében egy játszószobában lenne a találkozás, és szerintem csak ketten lennének, + 1 szakember.

Megmondjátok, hogy a néni segít hogy jóban legyenek anyával, anyának meg segít, hogyan játsszon vele :)

na, hoppá!:) egy kis fény az alagútban!

nagyon köszönöm, jó ötlet!

este meg is mutatom soraidat apukának, aztán átbeszéljük a dolgot!

köszike

és ha gyermek megkérdi, miért ott, ennyi ember előtt kell neki anyjával találkozni, mit mondjunk?

ezt nem tudom még, de végső megoldásnak nem rossz, köszönöm!

Igen ilyesmi lenne a cél. Viszont ha anyuka nem partner...... Továbbra is az a baj, hogy nem tudni milyen bírót/szakértőt fognak ki.

Ráadásul az eljárás elég hosszadalmas, belevonják a gyereket :S

Szóval érted a problémát? Bármit is csinálnak a gyerek sérül, ő issza meg a levét mindenképpen.

Még hirtelen az jutott eszembe, hogy bíróságilag lehetne anyukát kötelezni ilyen foglalkozásra. Mármint, hogy anyuka is járjon el a gyerekkel ilyen családterápia szerüségre, egy nevelési tanácsadóba :P Anyukának tutira nem fog tetszeni, mert ilyenre nincs ideje, ezért nem fog eljárni, akkor viszont lesz papír, hogy nem partner a dologban. Viszont a másik oldalról nézve, talán a bíró szemében is máshogy csapódik le a dolog, hisz nem anyuka jogait akarják megcsapolni, hanem a kapcsolatot "normalizálni"....

Köszönöm!

persze, szépen csöndben készülnek az effajta dokumentációk, amivel talán bebiztosítjuk magunkat!

a dokinő már kérte az ovit, azon belül is a csoportvezető óvónénit, hogy írjon a gyermekről szakvéleményt. ez már a doktornőnél van.

aztán már van egy "rész-elemzésünk" is, amiben a dokinő irja, hogy a mutter veszélyezteti a gyermeket egészséges fejlődésében, továbbá, hogy tőlünk mindent megkap, kapcsolatunk meleg, emocionális, nevelési stílusunk: szeretetteljes, következetes...de mint a dokinő is megmondta, ez hosszú folyamat lesz, ha elkezdjük, de úgy látom, neki kell essünk.

Ez tényleg jó ötlet, így ellenőrzik, hogy az anyja miket mond nekik, esetleg beleszólnak, és ha valami nagyon gáz, akkor mint kívülállók, nyújthatnak be ők is panaszt gondolom, nem?

De mindenképpen a gyerek nem szenvedne annyira

formálódik a nézőpontom, köszönöm!

igazatok van!

kicsit pontosítok: amikor ritkán, olykor-olykor elviszi, akkor mindig megkérdezzük a gyereket, mit csinált, mit evett, stb.

Erre mindig az a válasz: dvd-ztem, megnéztem x-y-z-l meséket, ettem csokit és már jöttünk is.

Általában 3-4-5 mesét sorol fel, ami könnyű, egyszerű matekból megtudható, hogy mit csinált nála egész nap a gyerek...tehát, mikor ott van, csak le van ültetve a tv elé....és még Ő babprojekten van a mostani pasijával. az agyam eldobom!

Köszönöm a lelket, amit visszaöntöttetek belém,

úgy gondolom a SORS majd elrendezi útját, ennek is, legalábbis remélem.

apuka meg szemlátomást undorodjon tőle... gondolom nem lesz nehéz ;)

Visszatérve. annyit meg lehet próbálni, hogy a mostani pszihomókus ír egy szakvéleményt a kisgyerek állapotáról, kerestek egy ügyvédet, és bírósági úton kéritek a gyerek, és anyuka igazságügyi orvosszakértői véleményét.

Nem ígérem, hogy összejön.... sajna ez sokmindentől függ, leginkább a bírótól és az orvosszakértőtől. Az én apám kemény alkoholista volt, mégis anyámat fenyítették be, ha nem engedi tesómat, akkor őt fogják alkalmatlannak ítélni a gyereknevelésre, sőt pénzbírságot szabnak ki rá. Talán szerencsésebb lenne azt kérvényezni, hogy a láthatás felügyelet mellett történjen (pl. nevelési tanácsadóban), ez talán járhatóbb út, mint a láthatás megtiltása.

Viszont ha nem jön anyuka, ne is hívjátok... :)

Hát ez később is kijöhet. Szerintem inkább attól függ, hogy kiben mennyire dúlnak az anyai ösztönök.

Ismerek én olyat aki már a negyvenhez közeleg, mégis igyekszik állandóan "dobni" a gyerekeket, randik miatt, edzőterem miatt, munka miatt. Minél több munkát elvállal, plusz tanfolyamokat, meg hogy pasizhasson, és úgy csinál mintha a gyerekek nem is léteznének.

Én biztos nem foglalkoznék a biológiai anyával. Ha ő nem kíváncsi a gyerekre, én ugyan fel nem keresném. Úgy élnék a párommal meg a gyerekkel, mint egy teljes család, és úgy tekinteném, hogy a nő nem létezik, mint ahogy számára sem létezik a gyerek.

Valami tanulsága még van a történetnek: nem szabad nagyon fiatalon gyereket vállalni. Persze vannak, akik felelősségteljesen felnevelik és gondozzák a gyermekeiket, de bármikor előtörhet belőlük az, hogy mi mindent megtehettem volna még, ha várok 3-4 évet. És ha kitör, abból születnek ilyen történetek. Sajnos.

köszönöm! és igazad van!

per pillanat nem jön, mert apuka megmondta, amíg nem tudjuk "kigyógyítani" a bekakilásokból a ksifiút, addig nem fogja látni.

Viszont mostanra elértük, hogy már nem kakil be, anyja nem érdeklődik, de már előre félek, mert mikor valami új dolgot (telefont, laptopot, új ruhát, melleket stb) csináltat, utána mindig jön. Ezt úgy érzem ilyenkor nem a gyerekért jön, hanem apuknak akar villogni, hogy milyen jó nő lett belőle és mennyi mindent elért...persze más hátán kapaszkodva...:(

oksa, igazad van.

Viszont muszáj néha kérdezni, hogy akar-e egyáltalán találkozni vele.

Játék közben néha a pszihológus is tesz neki erre irányuló kérdéseket, olyan mértékben amit a gyerek még nem rak össze, vigyázva, ne is maradjon meg benne...

jó, hogy ilyen emberek is vannak, mint te! :)

a legjobb az lett volna a gyereknek, ha az anyja lemond róla! szegénykém! de ahogy olvasom, amit írtál, meg fogod tudni adni a kicsinek azt, amit az anyjától nem kap meg. én a helyetekben már az elején kizártam volna azt a nőt az életünkből.

Sajna nincs az a gyámügy, bíróság, aki megtiltaná az anyai láthatást :( Tudod: Az anyának JOGAI vannak! Az hogy közben mi van a gyerekkel, az a kutyát nem érdekli.

Sajnos tapasztalatból tudom, én gyerekként éltem meg.

Egyet tehettek, vártok türelmesen, és ha a kisfiú betölti a 12-őt, figyelembe veszi a gyámügy, ha nem akar menni az anyjához. Onnantól anyuka a fejére is állhat, de addig csak az anya érdekeit nézik.

Most akkor jön a gyerekhez kéthetente? Mert ha nem, akkor nem kell erőltetni, nem kell hívni... a pénzt (gyerektartást) meg dugja oda ahova gondolom. Tudom hogy jár, és szar hogy nem adja, de a nyugalom többet ér :(

igen, biztos a párom az apuka, mert olyan gyönyörű kék szemek, csak apukának meg neki vannak...

okés, próbálom betartani, nem nézem, de akkr honnan tudjam meg az igazságot, mert amit ő előad, az mindig kamu.

Én örülök is neki h nem kell látnom! Főleg, miután tavaly nyáron már nem bírtam a hazugságait és kiosztottam, hogy nem teheti ezt a saját gyerekével, veszélyezteti a saját gyermeke egészséges fejlődést, mire ő: Mi közöd van neked ehhez? !!!!! Mire én: tudod, annyi, hogy én avgyok aki mossa a kakis bugykat és hordom pszihológushoz, mikor te annyira dolgoztál, hogy a beteg gyereked mellé nem tudtál az anyukás kórterembe befeküdni, na akkor is én voltam aki mellete virrasztottam. huhh, az akkor jól esett, azt hittem elérek valamit nála, de nem!

a bírósági ügymenetet esetleg nem ismeritek? szeretnénk elindítani a gyermekelhelyezést, de nem tudjuk, hogy megy. Esetleg ismertek egy jó ügyvédet, aki erre szakosodott és reális áron dolgozik? előre is köszönöm!

Úristen, ez így még szörnyűbb...Hogy nem lehet ellene tenni, és elviszi 2 hetente, a gyerek meg állandóan visszaesik...

Szerintem próbáljátok meg még egyszer a bíróságot, hátha sikerrel jártok, akkor legalább nem kell többet találkozniuk

Hát én ezt a mutáns cédát elásnám egy mély gödörbe. Tudod: azért háborit fel ennyire, mert rengetegen vagyunk, akik az életünket adnánk egy gyermekért, küzdünk, orvoshoz járunk, beszedünk mindenféle gyógyszert, és mégis egyelőre csak a remény adatik meg, hogy egy napon nekünk is lesz. Mindeközben pedig az ilyen gusztustalan "munkáslányok" (hogy szépen fogalmazzak) szülnek, és elhagyják a gyereküket. Az én számomra ez nemhogy nem nő, de nem is ember. Még az állatok sem tesznek ilyet. Undoritó!!!!!!!!!!!

Szeresd azt a kisfiút, adj meg Neki Te mindent, amit tudsz, és én biztos kezdeményezném, hogy az anyja végleg eltűnjön az életéből. Csak kárt okoz. Szerintem úgy is fontosabbak az implantátumok, mint bármi más. Köttesse el magát, ne nagyobb melleket csináltasson!

csak lehajtja a fejét, ha óvatos-körülírós-hátulróljövős kérdésekkel közelítjük a témát,

Szerintem egyáltalán nem szabadna a kisfiút hátúlról jövő kérdésekkel "zaklatni". A gyerek kicsi, de nem hülye, fantasztikus "antennáik" vannak, hogy vegyék a lapot.

Nem kell előtte semmit mondani a szülőanyjáról. Majd eljön az idő, amikor a kisfiú mondja, nem kér ilyen anyából.

Én a helyetekben örülnék, hogy nem zavarja meg a gyereket. Ami nem megy, nem szabad erőltetni.

Te meg a nyugalmad érdekében ne olvasgasd miket írogat.

A fórumcím meg úgy lenne helyes "egyes nők" , mert szerencsére nem ez a jellemző :)

Nektek harmonikus életet kívánok, a szülőanya nélkül!