Mi a véleményetek a Szulejmán c. török filmsorozatról (beszélgetős fórum)
Igen nagyon szemét!Kezdettől ellenszenves volt,valahogy olyan alamuszi a feje:))
Most meg már nagyon nem szeretem!!!!Sőt!
Holnap írom a 4-dik évad első részét avagy a 104-dik török rész.
A magyart ahogy megszoktuk kedden hozom.
Egy különleges videót hoztam nektek hamár ennyire izgat benneteket Ibrahim és Niger. 45-dik török rész,Ibrahim először elhiteti Mátrákcsival hogy feleségül veheti Nigert majd az eskűvő ùtán közli vele hogy Niger az ő asszonya.Erről Niger semm tud és nem érti miért ùtasitja el Mátrákcsi,mit csinált rosszùl.Majd Ibrahim megjelenik a nászéjszakán.
---Szerintem Ibrahim írtó szemét volt Mátrákcsival.---
Szia ! Igen megy és van egy blog ahol sorba rakva is olvashatod a részeket.
www.nodola.blogspot.hu
Jòl írtad,Ibrahim Nigar videó.
Ekkor fekszenek le de előbb is lesznek dolgok mihelyt Niger Ibrahim palotájába kerül.
Arra én is kíváncsi lennék,hogy mikor békülnek ki.Nigar és Ibrahim törököknél a 35.bölümben jönnek össze,nálunk a 70.részben :)
Itt: [link]
104-dik rész 4-dik évad,részlet.Teljes mértékben Szilvi forditotta törökről csak ő tudd,ma tesz fel majd videót is:
Az epizód a Topkapi palotában kezdődik éjszaka. Ibrahim hangját hallhatjuk.
Ibrahim: Valahol menny és pokol között vagyok... Akárhova nézek, sötétséget látok.... A végtelen sötétség ostromol engem...
Ibrahim vagyok. A kapu őrzője. Az ajtó előtti hűséges szolga, Ibrahim... Ibrahim vagyok, ki 1536-ban lett kivégezve, Ramadan hónapjában, egy tavaszi estén, miközben aludtam. A tűz körbeöleli a lelkem. Égek. Lázadok a sorsom ellen. Ez tényleg az életem vége lenne?
Szulejmán a szobájában alszik. Hürrem a szultán erkélyéről nézelődik. Visszaemlékszik beszélgetésére az idős asszonnyal.
Hürrem: Mit látsz Hatun? Beszélj! Ki kerül majd a trónra?
Idős asszony: Ezt nem mondhatom meg...
Hürrem: Egyik gyermekem lesz az?
Idős asszony: Vért látok Szultánám! Pataknyi vért! Egy napon majd vér folyni ezen palota kupolái alatt!
Hürrem: Kinek a vére?
Hürrem: Nem az én vérem Hatun. Az ellenségem vére kell, hogy folyjon! Nem lesz kegyelem, sem félelem! A nevem Hürrem és nem bocsátok meg!
Ibrahim hangja: A férfi legnagyobb ellensége saját lelke és vágyai. Amíg győzelmet győzelemre hajtasz... lassan emészt fel, belülről. Mire rájössz, mi is történik... már túl késő lesz! A hatalom egy véres játék! Még ha az apád is, el fog pusztítani!
Látjuk, ahogyan Szulejmán alszik, arca lassan átlép Mustafáéra.
Mustafa felébred.
Mustafa: Apám...
Mustafa köszönti Taslicali-t, ki megérkezett.
Taslicali: Ez neked érkezett Hercegem.
Mustafa: Hívatott engem Taslicali... apám hívat.
Hürrem Sümbüllel sétál.
Hürrem: Sümbül aga, ugye minden készen áll?
Sümbül: Minden készen áll Szultánám.
Hürrem: Remek. Nem akarok semmilyen balesetet. Hívattad Beyazid-ot?
Sümbül: Természetesen Szultánám. Ha Allah is úgy akarja, még ma megérkezik.
Bemásznak a falon lévő rejtett ajtó mögé.
Közben a Dívánban:
Barbarossa megérkezik. Rüstem ülve beszél:
Rüstem: Végre megérkeztél Kapudan Pasha. Már hiányoltunk.
Barbarossa: Ha tudom, hogy ennyire vágyod visszatértem, már rég eljöttem volna.
Rüstem: Az egészségedért beszélek Pashám.... most már öregebb vagyok... már nem olyan egyszerű úgy átkelned a tengert, mint azelőtt tetted.
Barbarossa: Elég férfi tesped ebben a palotában. Jobb nekem a tengeren.
Rüstem: Azok a régi idők voltak Pashám. Amíg én vagyok a Nagy Vezír, nem lesz itt tétlen ücsörgés többé! Mindenki a szívével és lelkével fog dolgozni a legfőbb állam jövőjéért.
Barbarossa: Úgy legyen...
Rüstem: De, hogy őszinte legyek, kíváncsi vagyok... miért nem gratuláltál még nekem? Talán nem tartasz érdemesnek a pozícióra?
Barbarossa: Soha! Miután a Szultánunk érdemesnek tart valakit, mi nem beszélhetünk róla... És ahogy tudod, messze jártam... Ahogy a levél megérkezett, gratulálni akartam neked. Légy áldott.
Rüstem: Amin, amin.
Barbarossa: Egy nagyon nehéz pozícióra lettél jelölve. Ez egy példázat a tűz ingének. Ez idáig bárki viselte, megégett és halott.
Hürrem szobájában Mihrimah az anyját kéreti.
Mihrimah: Hova ment az anyám? Mondott erről valamit?
Ágyas: Nem tudom Szultánám.
Mihrimah: Ó, Allah. Gülbahar ne csak állj ott és nézz... Menj deríts ki merre járhat.
Gülbahar: Ahogy óhajtod Szultánám.
A Dívánban:
Barbarossa: A hercegek megérkeztek már a palotába?
Rüstem: Szelim Herceg megérkezett. A többi herceg is meg fog érkezni, Allahnak hála, épen és egészségesen.
Barbarossa: Ámen. Hallottam egy-két pletykát. Állítólag a Szultán azért hívott össze minket, hogy egy nagyon fontos döntést jelentsen be.
Rüstem: Úgy tűnik időbe fog tellni, hogy megszabadítsuk a palotát a besúgóktól.
Barbarossa: Te magad mondtad, hogy ezek a kövek élnek, én előkelő Pashám. Mi lenne ez a fontos döntés hát? Manisa trónjáról lesz szó?
Rüstem: Igazad van, Kapudan Pasha. Szultánunk bejelentést tesz róla, hogy melyik herceg megy majd Manisába. És ne kérdezd, hogy ki lesz az... mert senki sem tudja.
Barbarossa: Szultánunk a legjobb döntést fogja meghozni, mert az a tartomány fontos és megköveteli majd a tapasztalatot a hercegeinktől.
Rüstem: Tehát már gondolsz valamelyikükre.
Barbarossa: Nem kell bölcsnek lenned, hogy tudd, melyik oroszlánt hordom a szívemben.
A titkos átjáróban Hürrem Szümbülnek:
Hürrem: Ne vesszen figyelmed Szümbül. Egyik szemed mindig legyen a Pashán. Minden lépéséről tudni akarok!
Szümbül: Ne aggódj Szultánám.
A szultán teraszára egy aga érkezik.
Aga: Szultánom... Bocsáss meg, hogy megzavarlak. Csak azért jöttem, hogy megkérdezzem, szükséged van-e bármire.
Szulejmán: Nem, nincs, most mehetsz Lokman. Megérkeztek már a gyermekeim?
Lokman: Még nem, Szultánom. Még én is hírekre várok.
A piacon Matrakos egy kerekedőnek: Jöjjön könnyen, Agám.
Kereskedő: Kérlek, gyere igyál a serbetünkből, még friss!
Matrakos: Köszönöm, de dolgom van. Meg kell állnom a palotánál.
Kerekedő: Ebben az esetben, ha nem túl nagy kérés, tudnál pár szót szólni az érdekünkben a Pashánknak?
Matrakos: És mi lenne az érdeketek?
Másik kereskedő: Mi más történhetne velünk? Már régóta nem volt háború. A janicsárok ingyen időznek itt. Tartozásokat rónak fel nekünk és így nincsen semmi a zsebünkben!
Kereskedő: Esküszöm egy talpalatnyi hely sincsen, hogy írjunk a könyveinkbe! Ha nem hiszel nekünk, lásd a saját szemeddel!
Matrakos: Miért nekem mutatod mindezt? Mondjátok el a bajaitok a Nagy Vezírnek magának! Nem látogat el minden héten a piacra ellenőrizni?!
Másik kereskedő: De igen, eljön Nasuh Effendi... de hogy is mondhatnánk neki... Esküszöm, hogy a lábunknál fogva lógat majd fel minket!
Matrakos: Erről nem tudok semmit. Vagy kiálltok a jogaitokért, vagy elfogadjátok ezt az állapotot! Mennem kell!
Elkezd sétálni amikor észrevesz egy idegent, aki egy szempillantás alatt eltűnik. Tovább sétál, és sétál mire hirtelen az idegen elkapja hátulról.
Matrakos: Ki vagy és mit akarsz tőlem?!
Beyazid: Vagy az életed veszem, vagy az értékeidet, te választasz! Hagyd abba a küzdelmet te vén kakas, vagy elvágom a torkodat itt helyben!
Matrakos: Te elátkozott gonosz, ki hívsz te kakasnak?!
Beyazid: Siess és vedd elő a pénzed! Ne habozz!
Matrakos: Te nem tudod, hogy ki vagyok én! Ezt nem fogod megúszni!
Beyazid: Beszéltél te kakas! Vedd elő azokat a zsákokat!
Matrakos: Beyazid? Hercegem... te vagy az...
Beyazid: Nagyon mérges leszel, ha valaki kakasnak szólít! De még mindig erős és hatalmas vagy, Allah-nak hála!
Matrakos: Hercegem, még is mit csinálsz? Allah védelmezzen, ha csak tudatlanul is valahogy bántottalak volna...
Beyazid: Ne becsülj le engem Matrakos. Végülis tőled tanultam, hogyan kell harcolni.
Hürrem megérkezik a Szultán szobájába, ahol egy aga értesíti, hogy Szulejmán nem akar látni senkit. Hürrem megkéri, szóljon a Szultánnak, hogy ő van itt.
Hürrem: Szümbül, addig menj el a varrónőhöz, kérdezd meg, hogy Cihangir ruhái készen vannak-e már. Ha pedig igen, akkor vidd el őket hozzá. Azonnal viselnie kell őket!
Szümbül: Ahogy óhajtod Szultánám.
Eközben a piacon:
Beyazid: Volt egy kis dolgom a piacon Nasuh Effendi. Ha már te is a palotába tartasz, menjünk együtt.
Matrakos: Ahogy óhajtod. De a Szultánunk nem lesz boldog, hogy így csavarogsz a piacon. Nem örül az álruhának.
Beyazid: Apám úgy sem fog minket látni. Tudod egyáltalán miért hívott minket a Szultán, Nasuh Efendi?
Matrakos: Egyértelmű. Cihangir herceg ceremóniája miatt.
Beyazid: Sokkal fontosabb incidencek voltak ennél... még sem hívatott egyikünket sem. Mivel, hogy Mustafa bátyám is érkezik, az ügy nagyon is fontos kell, hogy legyen!
Matrakos: Nem tudom hercegem. Történjen a legjobban, Allahnak hála.
Beyazid: Amin. Hogy van az apám? Egészséges? Azt mondják nem akar mást látni, csak téged és Ebusuud Efendit.
Matrakos: Volt szerencsém beszélni vele, igen, de azután az esemény után.... visszovonult. De Allah-nak hála jól van. Még őrzi erejét és egészségét.
Beyazid: Remek. Beszélt egyáltalán a tartomány ügyéről?
Szulejmán Hürremmel áll a tükör előtt.
Hürrem: Ne aggódj Szulejmán. Az oroszlánjaim kényelme érdekében mindent elkövettem.
Szulejmán: Mustafa és Mahidevran is hamarosan megérkeznek, rájuk is felkészültetek, ugye?
Hürrem: Természetesen! Allahnak hála ez a nap is eljött, hogy a családunk ismét eggyé válik.
Szulejmán: Hogy van Cihangir? Beszéltél már vele?
Hürrem: Igen, előző este vele voltam. Próbálja nem mutatni, de egyértelműen ideges. Szerintem kicsit fél is.
Szulejmán gondterheltebbnek tűnik, mint valaha.
Szulejmán: Nincsenek szavak, melyek el tudnák mondani, hogyan égeti szívem a fájdalom állapota miatt. Mintha a világ égne körülöttem. Egy ilyen teher a négy hercegem után... nagy teher volt nekem. Egyszer életemben... Elértem erre a hálátlan pontra... Hogyan engedhettem egy ilyen bűnnek?
Hürrem: Sohasem beszéltél nekem erről...
Szulejmán: Hogyan beszélhettem volna Hürrem? Szégyen, egyáltalán csak gondolni rá. Csak magamra gondoltam, hogy a Szultán fia nem lehet ilyen... Nem tudtam elfogadni... Ezért akartam, hogy kezeljék őt. Még ha az orvosság fájdalmat okozott gyermekemnek...
Hürrem: Nem Szulejmán... Ne merd magadat okolni. A szereteted tartotta Cihangirt talpon. Sosem kezelted másképpen, mint a többi gyermekünket.
Szulejmán: Nem ő volt beteg, Hürrem... Az ő púpja az én hátamon van. Amint ezt megértettem, meggondoltam magam és úgy szerettem, amilyen. És nagyon is! De ettől eltekintve, Allah nem bocsátott meg nekem. És megbüntetett, elvette tőlem Mehmetet!
Hürrem: Nem Szulejmán... Ha Allah büntet is minket, biztos lehetsz benne, hogy nem miattad! Nem te okoztad!
Szelim a szobájában van egy "vendéggel". Az egész szoba fel van forgatva. Gulbahar értesíti Mihrimát, hogy az anyja Szulejmánnal van a Szultán szobájában, mire Mihrimah megkérdezi, hol volt azelőtt, de Gülbahar erre nem tud választ adni. Mihrimah leszidja.
Mihrimah: Hogyan lehetséges, hogy nem tudod? Olyan, mintha eltűnt volna, de azt állítod, nem hagyta el a palotát!
Gülbahar: Mindenkit megkérdeztem Szultánám. De senki sem látta.
A hatun elmondja Mihrimának, hogy a testvére valakivel van a szobájában, de Mihrimah ennek ellenére is belép, bátyja viselkedése meglehetősen idegesíti. Utasítja az ágyasokat, hogy takarítsanak össze.
Mihrimah: Jó reggelt testvérem!
Szelim megkéri, hogy hagyja magára.
Mihrimah: Ez nem a te tartományod. Ez atyánk palotája, ahol neked szabályokat kell követned. Nem szabad ennek eljutnia hozzá.
Szelim: Úgy is mindent elmondasz nővérem. És még hozzá is adsz.
Mihrimah: Tévedsz öcsém. Épp, hogy eltusolni próbáljuk. Most kelj és öltözz fel. Kint megvárlak.
Szelim megkérdi, hogy érkezett-e meg még valaki, mire Mihrimah elmondja, hogy Beyazid még nem érkezett meg.
Szelim: Legalább időben itt vagyok...
Mihrimah: És ha el is jöttél? Ha nem ébresztelek fel időben, estig aludtál volna!
Eközben Cihangir kalligráfiáját mutatja Szümbülnek. Szümbül megdícséri, de megkéri, hogy próbálja fel az új ruhákat. Cihangir megkérdezi, hogy mindet viselnie kell-e, mire Szümbül felnevet és megjegyzi, hogy régen nevetett ilyen jót. És igen, viselnie kell az összeset, mert édesanyja csak neki készíttette. Szümbül megdícséri, mennyire jól mutat a hercegen a ruha, mire Cihangir csak annyit mond, hogy Szümbül sosem tudott jól hazudni. Cihangir a tükörbe néz szomorúan.
Cihangir: Teljesen mindegy, mit viselek. Semmilyen ruha nem jelenthet csodát számomra.
Mustafa és kísérete megérkezik egy helyre, ahol több ezer janicsár várja. Megállni kényszerülnek és Yahya a janicsárok vezetőjének siet, hogy lássa, mi mondanivalója van. A legrosszabbra számítanak.
Mahidevran azon tűnődik, miért kellett megállniuk. Fidan kezd kiakadni, ahogyan a terhes lány is. Mahidevran megkéri, hogy ne idegeskedjen, mert az árthat a babának.
Eközben Fahriye gondokba ütközik, nehezen tudnak a háremhölgyek odafigyelni a dolgaikra, mert a hercegekről fantáziálnak! Afife utasítja őket, hogy induljanak meg tanulmányaikra és mikor bejelentik, hogy Szelim herceg érkezik, figyelmezteti őket, hogy ne emeljék fel a fejüket! Persze a lányok nem hallgatnak rá és felemelik a fejüket, bámulják a herceget amit Szelim észre is vesz. Megkérdezi, merre van az anyja mire Afife elmondja, hogy a szobájában. Mihrimah is megérkezik és megkérdezi, miért nem érkezett még meg Beyazid. Afife válasza szerint ő elküldte az egyik őrt, hogy nézzen utána a hercegnek. Mihrimah kéri, értesítse, amit megérkezik. Afife kiabál az ágyasokkal, miszerint nem kapnak vacsorát tiszteletlen viselkedésük miatt.
Szelim üdvözli anyját. Elmondja neki, hogy Hürrem mindig frissesség az ő szemében. Közli, hogy elfáradt az út során és álmos, Hürrem szerint pedig ez teljesen normális. Megkérdi tőle, hogy találkozott-e már az apjával, de Szelim nemleges választ ad, egyszerre akar majd mindünkkel találkozni.
Szelim: Mi történik Validém? Miért hívattál minket? Elbúcsúzunk Beyazidtól, megy Manisába?
Hürrem: Honnan veszed ezeket a szavakat? Cihangir ceremóniájáról van szó, ahogyan Manisa a te jogodat is képezi. Talán téged választanak ki, sosem tudhatod.
Szelim: Boldog vagyok a saját tartományommal. Akárhogy is legyen, a Szultánunk már meghozta a döntést, nem igaz?
Hürrem: Nincsen semmilyen információm a Szultán döntéséről. Azt sem tudom, hogy meghozta-e már. Egyetlen vágyam, hogy valamelyikőtök kerüljön a trónra. Biztos vagyok benne, hogy mindegyik gyermekem érett már ekkora felelősségre.
Szelim: De talán Mustafa bátyám lesz kiválasztva. Őt is hívatták.
Hürrem: Ha Mustafa herceg méltó lenne erre a pozícióra, most is ott lenne. Manisa nem a sikertelenek tartománya, hanem út a trónhoz!
A janicsárok mondtak valamit Taslicalinak, aki visszamegy Mustafához. A janicsárok vezetője szerint megtisztelő Mustafát ismét Isztambulban látni. Fidan eközben elmondja Mahidevrannak, hogy a janicsárok eljöttek, hogy lássák Mustafát. Mahidevrant elönti a büszkeség. A janicsárok engedélyt kérnek, hogy csatlakozzanak Mustafához az útján. Mustafa megtisztelésnek érezné.
Ahogyan elsétálnak Mustafa elmondja Yahya-nak, hogy ez nem jó dolog és reméli, nem jut majd a Szultán fülébe a dolog. Yahya megkérdezi, hogy akkor miért egyezett bele.
Mustafa: Ezrek jöttek el csupán szeretetből... hogyan törhetném össze a szívüket?
Hürrem az idő folyamán válik negativá ahogy Hatidze is.
Ha a 3-dik évad legvégét akarod látni akkor a szerb rtl-en este 9-10:30-ig néz bele hétfőtől-csütörtökig.Itt még előbb vannak mint az obn-en.