Megtartani vagy nem megtartani (beszélgetős fórum)
Anyagliag azért az első 5-6 év annyira nem megterhelő. Először is van csp és van adókedvezmény is. Aztánmeg a legtöbb bölcsi és ovi jövedelemigazolással ingyenes, ha hivatalosan nem kerestek annyit. Sok-sok program 3 vagy 6 év alatt ingyenes, legyen az egy strand vagy hotel vagy városi programok.
Ruházkodás simán megoldható a legolcsóbb helyekről (lásd: Pepco-ban 720 ft-ért van már melegítő) és az a tapasztalatom, hogy nem kell a legdrágább játék sem, sőt nem is kell sok. Illetve rotációban lehet ezeket használni, vagyis adom-veszem-adom-veszem. :))
Hát persze hogy tudja,nem hazudunk egymásnak..
Igen elhiszem,de nagy lemondásokat kellet gondolom hoznia..én viszont szívtam annyit az életbe és sok sok dologról lemondtam,hogy örülök hogy most már jobban elengedhetem magam..
Pedig ha ennyiszer nem direkt teherbe estél, pont azt bizonyítja, hogy bármikor megeshet.
Most már eső után köpönyeg, de annyira agyamba nem férő ez nekem.
A férjed tudja?
El üntyi prüntyizek èn..😁nem ez a fő gond..mi is mennénk ugyanúgy utána,it a legfőbb félelmem az anyagi
Igen,sajnos elég parás vagyok,és túlzottan előre gondolkodom de sajnos ezt nem tudom levetkőzni már ezer éve...
Mert amikor 2014 ben elvetéltem,még egy esélyt akartunk adni.. abban az évben,és utána nem jött össze..azóta meg úgy gondoltam nem is fog,hiszen kőzel négy év eltelt..tudom hinni a templomba kell de tényleg nem gondoltam volna..
Szerintem most olyan dolgoktól szorongsz, ami még nincs is. A megfelelő időben megfelelő módon a helyére szoktak kerülni a dolgok. Bármit is döntesz, így van.
Nem egy helyen és egy közegben, az biztos, de azért 50-60 évesekkel találkozni számomra sem olyan feladat, mintha állatkertbe vagy kihalt teremtmények múzeumába kellene menni.
Remélem, minden úgy alakul, hogy az mindenkinek a legjobb legyen hosszútávon
Negatív példák mindig vannak. Én a mostani kort (6 éves) imádom, tök jó fej, rengeteget röhögünk együtt. A következő 6 biztos nagyon más lesz. Sok fordulattal, sok vidámsággal de sok szomorúsággal is. :))
Az első 1-2 év télleg gatya lehet, ha nem vagy egy üntyiprüntyizős csaj, de után vissza lehet rázódni a régi kerékvágásba. Nyáron mi sokat megyünk haverokkal, akár "kocsmázni" is és a gyerekek mindig jönnek velünk, legyen az csak a Római part vagy egy vidéki kis falu vagy egy baráti összejövetel. ;))
Csütörtökön megyek orvoshoz,akkor derül ki hogy tuti e./nagyon halvány csík volt a második../de ahogy napról napra telik az idő egyre idegesebb vagyok,mert legbelül nem érzem hogy meg szeretném tartani..félek az egésztől.Mondom,ha egy tizesel fiatalabb lennék,lenne legalább egyetlenegy valaki aki minden értelemben tud segíteni/lelkileg ,orvoshoz kísérgetés,gyerekvigyázás ,hogy egyáltalán legyen a gyereknek is rajtunk kívül rokona,ha gáz van segíteni stb..Ha már nem kéne annyit a házra költeni..ha stabil fizum lenne tíz éve hogy normális gyest kapjak legalább fél évig,hogy ne Páromnak kelljen mindent álnia.. Minden más lenne. A buli része a legkevesebb..
Visszakerestem. Bocsi, jövő csütörtök.
Akkor miért nem védekeztél???
Az abortusz NEM védekezés!
Múlt csütörtök volt? Nem most?
Te életed, azt teszel amit jónak látsz. Én tudom, hogy Anyám akkor is helytállt értünk, mikor apám elhagyta. Az adminisztrátori fizetéséből mindig megoldotta, hogy legyen rendes ruhánk, és falat a szánkba. A diplomáig támogatott minket.
Isten óvja azt a gyereket,
Csütörtökön túl vagyunk. Mit mondott az orvos? Rockcica, terhes vagy?
Ott a pont, remek a kérdés. Bár szerintem nem nekünk kellene ezt megválaszolnia, hanem a párjának és önmagának. Egy életünk van, nem mindegy milyen minőségben éljük le, de dönteni senki helyett nem dönthetünk. "Ne adj tanácsot, mert úgysem kapsz érte kalácsot!"
Igen,csak az a baj hogy kevés ideig tart a cuki babakor,meg a gyöngyöző kacaj a neheze utána jön,három féltesóm volt,tudom mivel jár a nevelésük..annyira nem villanyozna fel hogy mindig össze kel húznom a nadrágszíjat mert a suliban hetente kellett valami,az amikor anyám sík ideg volt pályaválasztásuk miatt,amikor a legkisebb hugom összejött egy c..al /nem írom ki nehogy ne tudjam elküldeni/és rögtön teherbe esett..vagy amikor a gyönyörű szép nagynéném szülés után 100 kilóra hízott és soha többé nem tudott lefogyni/ja és elmesélte a szülésélményét..voltam nyolc éves/lehet ezek miatt nem igazán vágyom az anyaságra,több negatívumot láttam hallotam,mint ppzitívumot..plusz egy csomó olyan szitut hogy a tök jó házasság ellaposodot a baba érkezése után,és válás megcsalás lett a dologból..
megszületett a döntés?
megtartod a babát?
Csak magatoknak ártotok vele, de erre majd később jössz rá, mikor nem lehet visszacsinálni. Nekem nagy hiányjel, hogy nincs saját vér szerinti gyerekem.... 40 évesen még nem hiányzott ennyire.
Ilyen is van valóban. De akkor rosszul lettek közvetítve a családi normák...
Nem kérte, magamtól ajánlottam fel. Szabadkozott, nem akarta elfogadni. De Te is dobnál egy hátast, ha látnád, hogy szó szerint csont és bőr az anyád... És nem azért mert szervi baja van...
Ebben van igazad..az életkorunk igazi,de tudjuk hogy nem negyvenesként viselkedünk,de ugye ha nincs kicsinyünk,ezzel addig nem ártunk senkinek..És ami érdekesség a dologban hogy amennyire pörgünk,attól független normálisan dolgozunk,segítünk akinek tudunk lelkileg,rendet tartunk,mindketten kivesszük a részünket a közösből,SPÓROLGATUNK a hàzunkra..csak szeretünk élni,ennyi..
Az emberek nem azért szülnek, hogy ellássanak öregen a gyerekek. De biológiai feladat az idősekről való gondoskodás, úgy ahogy a gyereknevelés. Én optimális helyzetről írtam. Mert, ha normálisan nevelem a gyerekem, miért ne gondoskodna rólam? Nyugi rockcica, nekem sajnos nincs vér szerinti gyerekem, mert nem szülhettem egészségügyi okok miatt. A négy unoka a második házassággal jött. De, ha 40 vagy 1 évesen kismama maradok, biztos nem hezitálok, egyértelműen megtartom. És nem azért, hogy adjon egy pohár vizet. Hanem azért mert nincs csodásabb - unokákon keresztül tapasztaltam - egy kis gyerek gyöngyöző kacajánál. A személyiségfejlődésénél stb... Nem vagyok biztos abban, hogy a férjem gyerekei vagy unokái törődni fognak velem, bármit rakok is a polcra. De szeretem őket, szeretek velük lenni. Szívesebben vagyok a családdal, mint egy puccos buliban.
És hány ilyen van,te jó ég..amikor a nagyi kórházba volt övsömörrel,/naponta látogattam/volt olyan néni,akihez egy hónapba egyszet ment szeretò gyermeke./ápolók mesélték/
Persze, én ezt megértem -teljesmértékig. Csak olyan gonosz dolognak tartom (nyilván a szó jobbik értelmében) hogy valaki -aki életet adott, aki szeretett, aki gondoskodott- az ilyet tegyen a saját gyerekével. Mert ez érzelmi zsarolás. És ez a tök szomorú. És ha még mentálisan egészséges, akkor főleg nem tartom korrektnek. :((
Mint már írtam az előzőekben,nekem max három év volt buli...szóval kimaradt.. amúgy meg szerintem az az önző dolog ha valaki azért szül,hogy elássa öregen. Semmi garancia nincs rá..Van ügyfelem,akinek a gyerekei kinn maradtak az apjukkal Németbe,/apuci lecserélte a nőt húsz éves kis ri..ra/a gyerekek a jó lét miatt ott maradtak,15 éve szarnak az anyjukra.. a másik ügyfelem itthon lakik egx nagyon rossz környéken,a gyerekére áldozta az életét,gyetek kiköltözött Ausztriába,kb.egy évbe háromszor látja. Van olyan ismerősöm,ahol itthon van ugyan a 'gyerek'de még mindig a szülőkön élősködik/harmincakárhány éves..jó kilátások..
További ajánlott fórumok: