Megérzések, deja vu, álmok (beszélgetős fórum)
A cikk, amelyhez ez a fórum nyílt, már nem aktív.
Erre írtam, hogy nincs struktúra.
A kapcsolati dolgoknál akár évekkel ezelőtti szemkontaktusból is bevillant.
A betegségnél évekkel azelőtt gondoltam rá.
A halálnál azt mondtam magamban a személlyel kapcsolatosan, hogy (most látom utoljára)
Az autóbaleset kb. 2-3 éve foglalkoztat.
Üdv! Mennem kell,de visszatérek rá!
KÖszönöm a megtisztelést,hogy meghalgatsz!
Üdv a megérzők között jacky003!
Na!
Mesélj!
Nekem is van egy megérzésem. Zömmel bejönnek.
Jó lenne,ha ez is bejönne!!!!!
Az az. Az az.
Igen-igen.
Nem a büdös francot nem fordul meg a fejedben.
Mondom, hogy nem lehet kivédeni!
Akkor nem egyről írunk.
Nem hinni kell benne és nem megváltoztatni.
EL KELL FOGADNI!
Na neeee!
Nincs távoli megérzés és nincsen benne struktúra.
Én nem tudom befolyásolni.
Szerencsére nekem is vannak pozitív beállítottságú érzéseim. Az viszont annyira jó.
Olyan jó megérezni dolgokat.
Bár nem tudom, hogy lehet-e ezeket egyátalán valamilyen pólus szerint csoportosítani, rendezni.
Hiszen jó megérzésekből, megérzések szerint megvalósult, létrejött dolgok is átmentek negatívba.(ha már e szerint csoportosítom)
Hinném, hogy babona, pedig nem az.
Ezért le is merem írni, hogy azt hiszem lesz még egy autóbalesetem is, ahol a lábammal történik baj.
Tudsz valamit te is!
Ezek megérzések. 2 halált éreztem meg.
Igen ellene kellene, hogy szóljon és mégis úgy történik.
Simán.
Eddig minden bejött ami "csak úgy" megfordult a fejemben. Nem én irányítom, hanem valami engem.
Emlékszem mindegyikre és mindig jönnek újak.
A magzati emlékekkel megáldottaknak állítólag ez kijár.
Volt egy álmom, nagyon érdekes elmesélem.
Fekete háttér előtt álltam. Minkét oldalamon egy-egy férfi, akik fogják a kezem. Nem tudom milyen viszonyban vagyunk, én nő vagyok, és mind fiatalok vagyunk. Tudjuk, hogy most meg fogunk halni. Ezek életünk utolsó percei. Nem érzek félelmet, de még nem akarok meghalni. Erősen szorítjuk egymás kezét, és megesküszünk egymásnak, hogy örökké együtt leszünk. Együtt üvöltjük, hogy "Örökké!" És abban a pillanatban meghalunk. Nem tudom, hogy mitől, csak a fekete falat látom magunk mögött, de a gyorsaságból ítélve, lövés, kivégezhettek minket. Nem érzek fájdalmat. Érzem, sőt látom, ahogy kis fénycsóvaként kiszáll a lelkem a testemből, látom magam felülről, és látom azt is, ahogy a másik kettő követ engem. Még mindig mellettem kétoldalt. Könnyű, kellemes érzés, ahogy emelkedünk felfelé. És felébredtem, ennyi volt az álom. Rettentő valóságos volt, nem is a körülmények, mert több részletre nem emlékszem, hanem az érzések, amiket átéltem közben. A tartalom ellenére nagyon jó hangulatban ébredtem fel. És hetekig folyton az eszemben járt az álom.
Már vagy egy hónap is eltelt, amikor egyszer felidéztem egy emléket, ahogy kislányként a szüleimmel állunk egymás kezét fogva, én középen. És óriási deja vu érzésem támadt. Belémnyilallt a felismerés: ők azok, vagyis mi hárman voltunk azok. Együtt haltunk meg, megesküdtünk, hogy örökké együtt leszünk, és így lett. És kis idővel később rájöttem, hogy a halállal kapcsolatban is üzenet volt nekem ez az álom. Az apám ebben az életében is viszonylag hirtelen és korán meghalt. És csak nemrég jöttem rá, hogy mennyire rettegek attól, hogy váratlanul meghalok. Magától a haláltól egyáltalán nem félek, csupán attól, hogy készületlenül, idejekorán ér. Ez nem véletlen.
Óh, arra már alig emlékszem, mi volt az érettségin :)
Gondolj bele, ha a tételeket választani kellene, ugyan ki tanulna vizsgára??? Nem, szépen lefordítva, összekeverve az asztalon. Egyetemen pl. a már kihúzott tételeket is visszarakják, véletlenül sem pipálhatod ki a mások által már kivégzett nehéz tételeket :)
Úgyhogy gatyát felkötni!!! :)
Hát igazat megvalva nem tudom h választani, huzni vagy hogy kell..én jövöbe éretségizek. jaj nekem!
Gratulálok neked!
Én is nagyon fogékony vagyok a megmagyarázhatatlan dolgokra. Íme egy-két eset:
Törpehörcsiket tartunk. Egyik este olvastam, teljesen csend volt. Egyszer csak volt egy olyan érzésem, hogy megyek megnézem a mama hörit, mert mi van, ha kimászott a terráriumból, és ott mászkál a komódon(eddig ilyen soha nem történt) Kimentem, a mamahöri nem volt a kölykeivel. Oldalra néztem, hát ott ült a fal mellé kitett mókuskerekében.
A másik eset vizsga előtt történt velem. Este még úgy gondoltam, átnézem a magyart. Kivettem találomra az Anyegint és átolvastam. Másnap, mit gondoltok, mit húztam, persze hogy az Anyegint!
Nyelvtanból itt mondogattam, milyen jó lenne egy bizonyos tételt kapni, mert azt olyan frappánsan tudnám megkezdeni. Azt kaptam:-))
Sok hasonló dolog történt, történik velem, aminek kézzel fogható magyarázata nincs.
Nem választottam, hanem húztam. Erre gondoltál, ugye?
Igen, a 19-est :), amit még kétszer átolvastam mielőtt bementem. És persze 5-öst kaptam.
:))
Ezekre figyelj oda nagyon!
Tudatosítsd, és a közeli jövőben figyelj az eseményekre. Valószínűleg lesz összefüggés. Esetleg egy kérdésre a válasz, ami nagyon foglalkztat.
Egy baromi nehéz vizsga előtt nagyon szerettem volna tudni, hogy melyik tételt fogom húzni. Van az agykontrollban egy techinaka erre, de minthogy nem nagyon használom, hittem is, meg nem is. De a tét nem volt kicsi :)). Este feltettem a kérdést.
Másnap reggel összefutottam egy ismerősömmel, aki örömmel újságolta, hogy a 21 milliós lakást 19 millióra lealkudta.
Egy csoporttársam fél órával a vizsga előtt meghívott kávézni, majd röhögve kért tőlem 19 forintot, mert a pénztárcáját a kocsiban hagyta, a zsebében pedig csak ennyi apró volt. Abban a pillanatban beugrott a 19 milliós ház.
Meséljem tovább, vagy megvan? :o))