Mandulaműtét 3 és fél évesen (beszélgetős fórum)

Csak orrmandula volt? Mert akinek mindkettőt kiveszik, kizárt, hogy másnap hazamehessen...

Amikor mi voltunk kórházban, az orrmandi műtöttek mehettek csak haza másnap, a többieknek min. 4 napig maradni kellett!

nálunk másnap haza is jöhetett!

egyáltalán nem viselik jól,mármint az altattást (4 éves volt)

sokat sírt,mikro felébredt,meg kifelé a műtőből és utána még egy darabig rosszul nézett ki...egész késő estig szédült és alig tudott úgy menni ne essen el!

na de minden rendben volt és másnap reggel 6 kor kidobtak az ágyból minket:Dmehettünk haza..ha nincs láz meg vérzés akkor semmi gond,otthon még figyelni kell!

már gondolom túl vagytok rajta...jobbulást

Pedig nagyon jó lenne az a mütét, ha nálatok is ilyen sűrűn jönnek már egymás után az újabb mandi gyulladások... Az elszomorító meg az, hogy az anti nem fogja rendbe tenni, csak kicsit elnyomja mindíg a tüneteket. Aztán jön egy szellő vagy bármi és bumm, megint kezdődik előröl...

Szívből kívánom, hogy műtétre alkalmas állapotba kerüljön!!! Puszi

Hírt adok magunkról: a helyzet nem valami fényes. Egy héttel ezelőtt lettünk gyógyultak egy év leforgása alatt a 6. mandulagyulladásunkból, visszament oviba, jött a hétvége, szombat reggel megint rekedve, krákogva ébredt. Láz sehol, persze két napig ettem a kefét, hogy vigyem így hétfő reggel a laborba. Aztán a helyzet valamelyest javult, de tegnap reggel csak a gyerekorvosnál kezdtünk. Megvizsgálta töpörtyűmet, picit piros csak a torka, vigyem nyugodtan a laborba, legyen eredményünk, csütörtökön este vigyem vissza Fannit, akkor majd megmondja, hogy hogyan tovább. Addig kerüljük a közösséget, ACC100 + pulmicort. Tegnap mire visszaértem a laborlelettel, már nem volt rendelés, egész este bújtam a netet, mi-mit jelent, és hát a helyzet elkeserítő, legalább is számomra. 8 értéke tér el a "megengedettől", többek között a CRP-je is, max. 10 helyett 17. Nem aludtam valami jól, fél füllel Fannit hallgattam, mert igen csak szakadt fel neki a váladék, köhögött, közben az agyam azon járt, mi lesz így velünk. A héten nagyon kell melóznom, apjuk próbaidős, egyetlen mamánk is dolgozik, hóvégi számfejt, de nem vittem oviba, hát ha... Egy ismerős volt óvónénire bíztam a gyereket, aki nagyon aranyos volt, egész hétre elvállalta. Ma este rendel csak a gyerekdokink, ma is ott fogunk topogni a küszöbén, fejtse meg nekünk a leleten látható számomra kínai dolgokat.

Ha ebből jövő héten műtét lesz, megeszem a kalapom biz'isten!

Nem rontottál el semmit!!! Én ugyanígy jártam el, mint te. Nekem 10 és fél hónaposan önhatalmulag befejzte a tejezést. Telente volt vitamin, alapból egészségesen étkezünk... aztán egyszercsak beütött a baj. Írtam is h mennyire (egy hét itthon, 10 nap kórház) aztán azóta volt... antibió igazán nem ért semmit, úgyhogy maradt a műtét. Nekünk is még előtte vizsgálatkor írta a dokinő a befúvós antibiotikumot. Én is attól féltem, hogy pont műtétre lesz újra beteg...

Úgyhogy tudom minn mentek kereszetül és szorítok nagyon, hogy minden oké legyen!!! :)

Helyzet?! :) Hát az a helyzet, hogy táppénzesek vagyunk csütörtök óta, újabb mandulagyulladás. Most úgy tűnik, időben elkaptuk, mert a szokásos láz elmaradt eddig. A dokinknál rögtön az volt az első kérdésem, hogy mennyire van veszélyben így a 30-ai műtétünk. Egyelőre nem kellett lemondanom, emelt dózisban kapja most az antibiotikumot, hogy addig rendbe hozzuk. Meg pulmicort befúvót kaptunk, napi háromszor. Egyébként az én rosszcsont lányomról senki sem hiszi el, hogy beteg. :) Tegnap-tegnap előtt nagyon be volt rekedve, de most már az is múlóban.

Jó lenne túl esni mihamarabb a műtéten, mert ha halasztódik és jön az ősz... Bele se merek gondolni! Egyszerűen nem értem, hogy ilyen gyenge az immunrendszere. Állítólag erősödik már a szoptatástól, elmúlt egy éves, mikor ő saját maga választotta el magát. Kapja a vitaminkészítményeket, most is elég nívósat próbálunk alkalmazni. És mindezek mellet piszokul figyelek arra, hogy minden nap egyen gyümölcsöt vagy zöldséget, ja és akkor a probiotikus joghurtokról nem is beszéltem! Eszem nincs hozzá, mit és hol rontok el. Lehet, ha fele ennyire se figyelnék rá, nem lenne ilyen?!

Egyébként Enya köszi az érdeklődést! :)

Cefet dologat tudnak művelni ezek a mirigyek! Műtét után mondta is nekünk a dokinő, h nagyok és nagyon csúnyák voltak a mandulák. Elhalt szövetek voltak rajta, tályogos volt... és hát a sebecskéi is ezért lettek nagyok.

Én meg persze emiatt extrán be voltam f.sva... de viszont az is eszembe jutott, ha nem csinálunk semmi tiltottat és betartunk mindent, amit a doki mond, akkor nem lehet baj. Össze is varrták és bennem volt az, hogy csak van olyan erős az a varrat, hogy minden rendben lesz!!! És úgy is lett!

Hát ez tényleg nem annyira súlyos (azért is írtam le, hogy tudj mihez viszonyítani, mert mi azért megkínlódtunk vele rendesen) de magától tuti, hogy nem múlna el. Pláne így, hogy állandóan visszatér... Ha meg 4 orvos is látta és mind a műtétet javasolja, akkor az is lesz a legjobb megoldás!

Megértem az aggodalmadat! Biztos jobban aggódsz te is, mint kéne, dehát az anyák már csak ilyenek... :)

Ennyire tényleg nem súlyos a helyzetünk. Nekünk tavaly augusztusban kezdődött tüszős mandulagyulladással, ami kb. negyedévente előjött, legutóbb áprilisban, amiből utóbb már fülgyulladás is lett. A magas lázzal mi is kínlódtunk eleget, bár 39,4-nél nekünk nem ment feljebb. Viszont én se tudtam sehogy se lehúzni, pedig nekünk a doki azt mondta, hogy 4 óránként váltva két külön összetételű lázcsillapítót alkalmazhatunk ilyen láz esetén. Sorra a helyi ügyeleten kötöttünk ki vele az éjszaka közepén, aztán az algopirin injekció után elmúlt a láz. A gyerekorvosunk már ősz óta mondja, hogy ki kell vetetni a manduláját, a fül-orr-gégész először elhajtott bennünket, hogy ne a kés legyen az első gondolatunk, pedig akkor még csak az orrmandulája okozott igazából zavaró tüneteket. Aztán negyedévente jártuk a f-o-gégén, most voltunk harmadjára, már tavasszal is mondták, hogy romlik a garatmandulája is, de várjunk még vele, menjünk vissza augusztusban. Nem tudom, ha tényleg várok vele még augusztusig, mikorra kaptunk volna időpontot?! Úgy érzem, még jó, hogy időben elindultunk,

Egyébként én magánorvos fogadása nélkül az idén sikerült úgy taktikáznom, hogy kislányom manduláit két külön gyerekorvos és két külön gégész is látta, mind egybehangzóan mondta a műtétet.

Nekem tavaly alőtt ősszel kezdődött az egész. Úgy hogy magas láza lett, elvittem dokihoz, kapott antit, meg lázcsillt, de egy hét után sem javult a helyzet. Elvittem másik dokihoz, másfajta anitibió, de a láz nem ment le. A vége az volt h kapott lázcsillt és maradt utánna is a 39-40 fokos láz, és hiába borogattam, nem akart lemenni. Akkor már hívtam anyámékat (50km laknak tőlem, de nekem nincs kocsim, meg amúgy is totál kétségbe voltam már esve egy hetes kínlódás után... alig evett, inni sem akart már), - mert nemtudtam mit csinálni és ők jöttek, és vittük Csornai ügyeletre, onnan meg egyből küldtek minket a Győri gyerekosztályra... ott megmérték a lázát és 40 fölött volt hárommal. Hatodszorra sikerült neki a branült berakni, mert a kiszáradás miatt elpattogtak a vénái...

Kapott másfél liter infúziót és vénásan kapta tovább az antit és a lázcsillapítót is. Három nap után ment le így a láza. 10 napot voltunk kórházban, rothadó gennyes mandula gyulladással (így mondta a doki)

Aztán utána lett 2 jó hónap, azthittem minden ok... aztán februártól juniusig még 6* volt neki begyulladva. Mindenféle antit kapott már, h nehogy megszokja a szervezete. Kínlódtunk a 40 fokos lázakkal... én meg ugye mindíg abban bíztam, h többször már nem jön elő... de a fura meg az, h a fül-orr-gégész nem mondta a műtétet. Tudom h mikor már 5*-re mentünk, akkor írta rá a papirunkra, h későbbiekben műtét javasolt.

Aztán ahogy vége lett a sulinak úgy tűnt el a mandigyulladás... olyan boldog voltam, mígnem idén újra kezdődött... 3* volt megint. De akkor már elvittük magándokihoz. Teljesen le volt döbbenve, hogy milyen csúnya a fiam mandulája, és nem értette h eddíg miért nem lett megműtve?

A végén már kisujjból ráztam a lázasállapítást, volt olyan nemegyszer h szükség volt kétféle összetételü lázcsillapító felváltott használatára, mert a javasolt 6 óránkénti adagolásig nem bírta ki a kisfiam láz nélkül. Meg micsoda pocsék az, amikor enni sem negyon akart. És tudtam, hogy gyógyszerekkel van tele...

Húúú.... utólag is tiszta rémálom!!! Jó, hogy vége lett!!!

Remélem nálatok ennyire nem súlyos a helyzet!

:) Na látod, ha már most finoman megkezditek a cumimentes időszakot, mire eljön a műtét, már el is felejti a cumit! Ügyesek vagytok!

Mikor bementünk a kórházba a műtét előtti napon, én akkor tudtam meg, h az orr mandit is kiveszik... egész addíg abban a hitben voltam, h csak a torok mandi lesz kikapva... huh

De azt mondom érdemes volt, mert azóta tényleg semmi, de semmi baja nem volt!!! Nektek is jobb lesz. És micsoda megkönnyebülés lesz mikor nem lesz ott az a minden baj forrása!!!!!!!!! :)

Köszi dokianya a Te hozzászólásod is! Megnyugtató pozitív tapasztalatokról is tudni, mert annyi rosszat hallani a mandulaműtétekről is. Bár a mi műtétünk nem lesz ennyire komplikált "csak" mandula-eltávolítás lesz. Egyébként nektek a műtét után jobb lett, megszűnt az állandó betegeskedési hajlam? Nem nőtt vissza a mandulája?

És képzeljétek, túl vagyunk az első cumi-mentes éjszakán! Tegnap jött haza mamától a nyaralásból, és "véletlenül" ott felejtettük a cumikat. Bár volt 11 óra, mire elaludt, de akkor már azt mondta, hogy ő nagylány, nem is kell neki a cumi, vigye fel a nyuszi a mamánál a padlásra, majd jó lesz az is a kistesójának. Végig aludta az éjszakát, reggelre meg tojt neki a nyuszi egy kindertojást. Persze, azzal kellett kezdeni a napot még reggeli előtt, de kutya bánja! Most délután is picit később aludt el, de már két és fél órája alszik, igaz, most nyöszörgősebben. Remélem, túl leszünk földhöz-vagdosós hiszti nélkül a cumis korszakon.

Egyébként továbbra is várom a tapasztaltak hozzászólásait, szívesen veszem a tanácsokat!