Lassú szex, hosszú élvezet! (beszélgetős fórum)

Igen.. az utolsó mondatod volt a kulcsmondat.. Totál megértelek..

Van egy nagyon jó barátnőm, Ő 42 és annyira hasonló helyzetben van, mint Te. Iskolás gyerekek, a férje ugyanígy viselkedik!!! és ha begerejd, van szex, hátulról. Értsd, ahogy akarod... :((( Ez megerőszakolás lenne, ha nagyon ellenkezne, de belemegy, mert így könnyebben szabadul...De egyelőre tűr, mert a pasi majdnem kiugrott az ablakon, amikor el akart költözni, a barátnőm a gyerekekkel. Lehet erre azt mondani, hogy miért nem hagyta? .. nem mindenkinek van meg a kellő lelkiereje váltani. pedig kéne, hogy meglegyen...így bele fog rokkanni. MI barátnők meghallgatjuk, mellette állunk, de tanácsot nem adahatunk neki, magának kell döntenie!

DE :lépni sosem lesz késő!

Sok mindenben igazatok van!

Azt hiszem, hogy bennem van a hiba. Tulajdonképpen az én hozzáállásom változott meg. De ennek régi okai vannak, amik évek alatt mérgezték a lelkemet. Igen, a lelkemet. És Ti NŐK, tudjátok, hogy a nőt a lelként keresztül lehet megszerezni és elveszíteni is. Én meg nem vagyok egy könnyen megbocsájtó típus. Hordozom magamban a fájdalmat, amit sajnos mindig csak növelt bennem. Igen, nem szeretem. Nem szerelemmel szeretem kedves myly. De elég lenne a ragaszkodás, az összeszokottság is, ha nem lennének a tüskék.

Tudjátok, az első tíz év aránylag "boldog" volt. Jó volt a szex is, ami rövid volt, de három gyerek, nagy kert mellett nem is kellett több. Aztán Ő vállalkozó lett, én kis közalkalmazotti bért vittem haza. Pár év alatt kialakult, hogy Ő "csak dolgozik" én meg csinálom a többit. Ő hozta és hozza haza a nagy pénzeket. A gyerekeink már felnőttek, köépiskolások, és most akarja nevelni Őket. Eddig én voltam az összekötő kapocs. Elmondtam este, hogy kivel mi történt. Nem ismerei a gyerekeit. Most meg, azt kapom, hogy azért olyanok, amilyenek, mert elcsesztem a nevelésüket. Én vagyok a hibás azért, hogy Őt nem becsülik, nem tudnak vele kontaktust teremteni. Volt olyan, hogy műtétték pár éve a lábamat, vagy amikor volt egy abortuszom és amikor hozott haza a korházból, a kocsiban megkérdezte, hogy mikor tudunk együtt lenni, mert neki már hiányzhik.

Na szóval évekig nem mertem ellent mondani, a neveltetésem is gátolt, hogy a feleségnek a férje kivánságait teljesiteni kell.

De azért egyszer csak elpattant a húr, és fellázadtam, nem adtam magam. Na azóta harcolunk mi. Ez kb. 10 éve zajlik. Nem érti meg, hogy ha én nem kívánom, csak Ő, akkor az nekem olya, mintha megerőszakolna. Ja, reggel feláll neki, de amikor be kell hatolni, lelankad. Az Ő bióritmusa ilyen, az enyém este kívánná. Ezenkivül Ő a stresszt így tudja a legjobban levezetni magán /rajtam/. Én pedig ha ideges vagy stresszes vagyok, akkor a hátam közepére sem kivánom a dugást. Mert azért szeretkezés már régen volt köztünk. Neki elég, ha elmegy, aztán megsimogatja a hasikámat. És kész. Azért mondja, hogy látom, neked nem volt olyan jó. A mai napig Ő az anyagi hátterünk biztositója. A gyerekeim még diákok, nem cseszhetek ki velük. Ezért jutottam arra a döntésre, hogy jó akkor néha odafaralok neki, de szeretném élvezni a szexet, az életet, ezért keresek egy szeretőt. Nemrég találtam is egy pasit, akivel már párszor voltunk együtt és jó volt. Persze ha megtudná, megölne, de mindenképpen elzavarna a háztól. A gyerekeim velem vannak lelkileg, látják, hallják a problémákat. Sajnos. De az apjuk nem szégyenli, hogy azon veszekszünk előttük, hogy a héten még nem dugtunk, és én miért nem kivánom. Az az undoritó, hogy amikor megkap, utána, röhögcsél, boldog, feldobott, a gyerekeknek is pénzt ad, elviszi őket pizzászni, meg ilyenek. De ha nincs puncika, akkor nincs semmi. Na én ezt a zsarolást nehezen viselem, de a gyerekeim miatt még mindig bevállalom. Nem is szeretném, ha végigcsókolná a testem, /bár nem is csinálja jól, mert csak nyálaz és liheg/ úgy érzem magam mint egy prosti.

Most például 3 napja meg a veszekedés, mert nem dugtam vele. Tegnap megjött a mensim egy héttel előbb megint mint kellett volna /a sokat idegeskedek, mindig ez történik, vagy kimarad egy hónap/ és most már azzal stresszel, hogy látod, most még egy hetet kell várni. Már előre hányok és rettegek attól, amikor kb. szerda körül közeledni fog, mert tudja, hogy nem tart sokáig nálam. De addigra mindig felvértezem magam lelkileg és elviselem. Úgysem tart tovább 5 percnél. Aztán meg majd találkozom a szeretőmmel, /remélem még egy ideig megmarad, mert szükségem van a pozitiv megerősitésére, ugyanis már majdnem nem éreztem magam nőnek/ és pár órat kellemes élvezettel tölthetek el.

Nagyjából ennyi, ami hirtelen kiömlött a szívemből. Nem azért írtam, hogy sajnáljatok, csak hogy jobban értsétek, amikor néha írok. Nem kell velem egyetérteni, én tudom, hogy ez nem lesz így hosszútávú már, de legalább tettem valamit magamért. Lehet mondani, hogy önző vagyok és kihasználom. Nem magmért teszem higgyétek el. Lehet hogy rosszul cselekszem, de most ezt így látom jónak.

Ami motivál az élet elviselésében, hogy van pasim. Végre. Húsz évi házasság után jutottam el oda, hogy megcsaljam. Most már bánom, hogy nem előbb. De azért most sem rossz. Még nem késő ÉLNI!!!

Ismerős az eset. Harminc évig így élni, nem könnyű, sex csak 2-3 havonta, 2 percig. Orvoshoz menni, azt nem. Aztán jön egy b..s k..a, és ugyan ott sem megy, de az más. Aki meg szenvedett hosszú éveken keresztül, most szívja. Sajnos nem mindenki tudja megtenni, hogy keres magának mást.

Vagy azért, mert nincs alkalma rá, vagy arra gondol, hogy mi van, ha az a másik se különb. Tőle is ugyanazt kapja.

Azért van, mert tele a hólyagja és nyomja...

Különben éjszaka, álmában is többször áll nekik...

Ezen nincs mit érteni,nem szereted szerelemmel.

Semmi közös nincs bennetek,semmi vágy semmi izgalom,semmi érdeklődés egymás iránt.

Vége van.

Hát erről beszélek! Tudom, hogy nem egyedül vagyok így, csak nem mindenki mondja ki!

Kedves myly és buzáskata higgyétek el, hogy már évek óta beszélünk róla. Párhuzamban gondolkodunk. Ő nem érti, hogy én miért nem kívánom, én nem értem, hogy Ő miért nem érti, hogy nem kívánom.

Ő heti kétszer kivánna engem, hogy megnyugodjon. De én attól csak feszültebb leszek.

Én már pár éve felajánlottam neki, hogy tartson barátnőt és a plusz energiáit ott vezesse le. De neki csak én kellekk. De miért is?

Mert hamar elmegy, és ezt tudja, mert ha reggel szeretném, neki nem áll fel a tehetsége. Én viszont este nem vagyok olyan izgalmi szinten, hogy kivánjam.

Csupán ezek az apróságok azok, amik mérgezik az életünket.

Értelek!Nagyon is.

Beszéljétek meg a dolgot.

Azt is ,hogy másra vágysz és ,hogy ezt meg fogod oldani,mert vannak igényeid,érzéseid,vágyaid.

Feketén fehéren ,mond el neki.

Ha megérti,akkor klassz,ha féltékenykedik,akkor még számítassz neki és aktivizálja magát.

Ha marad minden a régiben,akkor kihült a kapcsolat,gondolkozz az alternatívákon......egyszerű,csak olyan bonyolulttá teszünk mindent!

Tudod, 22 éve, az első gyerekem apjával már átéltem olyan dolgokat, amikről most álmodozom. A mostani férjemmel is átéltem hasonlót néha még úgy 10 éve. Azóta jó ha havonta van rövidke gyönyörben részem.

Úgy érzem, most 45 évesen, hogy még kell nekem az az érzés. Hiányzik az életemből. De sajnos tőle nem kaphatom. meg. A 21 éves házasságunk elég jól leamortizálódott mára. Szinte hetente veszekszünk. és tudod, mint a szexen. Ő akarja, (mert el kell mennie, mivel ideges lesz és fáj a feje, ha nem tud megkönnyebbülni) Én meg csak akkor akarok vele lefeküdni, ha kívánom. Ez nem hinném, hogy olyan nagy önzés lenne a részémről.

Lehet, hogy túlzok a kivánságaimmal, és buzáskata által írt félóra is bőven elég volna, ha volna.

Én sem,eszemben sincs!

Csak magamból tudok kiindúlni ebben a témában is.

Igazi elsöprő élvezetet csak akkor éreztem,amikor a szerelmemmel összejöttem.Volt jópár kapcsolatom,férfiak jöttek mentek az életemben.De egyik sem számított.Csak kerestem kutattam valami után...talán egy érzés után ,ami teljes egyedülálló és tökéletes.Mert amire te vágysz ,szerintem ugyan ez.

Persze nekem szerencsém volt,mert az egész szexuális életem így kezdődött,az elsővel az igazival.Volt mihez viszonyítanom.:)

Köszi!

Én is így gondolom. Ezért már keresem, egy-két hónapja jutottam el oda, hogy ez így nem mehet tovább.

Fontos lenne számomra a szex, de nem a férjemmel. Ha jó lenne vele, örülnék. De mire belejönnék, vége. Neki elég, nekem nem. De sajna még nem találtam igazi szeretőt sem. Sajna. Lehet, hogy csak álmodozom az orgazmus gyönyöreiről? Lehet.

De néha azért szeretném is átélni.

Gratulálok!

Én is ilyenre vágynék. Hosszú 1-2 órás szeretkezésre, amikor érezzük a másikat minden porcikánkban. De talán már nincs is ilyen pasi. A férjem sajnos az ötperces híve, mert hamar elmegy. Persze én meg ottmaradok.