Kórháztól otthonszülésig 3. (beszélgetős fórum)

Erről két dolog jutott az eszembe. Az én orvosom a vajúdás alatt mondta, hogy neki mindegy, hogy hogy vajúdok, haogy nekem a legjobb. Ha kell, az ágy alá is utánam mászik, ha nekem úgy kényelmes. Letérdelt mögém, ha kellett. Szóval ilyet nem csak Geréb Ágnes tud nyújtani.

A másik, hogy méhösszehúzó orvosságokról beszél, amiket a kórházakban alkalmaznak. Valamelyik szüléstörténetnél ő maga írta, hogy oxytocint adott az anyának. Talán az ikerszüléses történetnél. Szóval ő is alkalmazza, csak nem reklámozza.

Ugyanabból a beszélgetésből. Geréb Ágnes beszél 10%-ról amikor szükséges a kórházi ellátás. ELÉG MAGAS SZÁM 10%

"HVG: Azért a kockázatokról is nyíltan kellene szólni! A budapesti Szent Imre Kórház egyik nõgyógyászától tudom, nemegyszer szállították már az ön pácienseit sürgõs beavatkozásra az osztályukra. Ezt érthetõ módon úgy élik meg a kórházi orvosok, hogy amit ön elrontott, azt nekik kell rendbehozni.

G. Á.: Nos, ez alapvetõ félreértés, de tény, hogy amikor oda vagy máshová bekísérem azokat a szülõ nõket, akiknél elõre nem látható komplikáció lépett fel, gyakorta minõsíthetetlen hangon ki- és rendreutasítanak, késõbb feljelentenek, de az sem ritka, hogy ugyanezt a megengedhetetlen tónust ütik meg a kórházi ápolást váró, immáron tényleg beteg szülõ nõvel szemben is. Az otthon szülõk körülbelül 10 százalékánál ugyanis elõfordul, hogy elakad a folyamat, elhúzódik a vajúdás, vagy nem távozik maradéktalanul a méhlepény, ami vérzést okoz, tehát kórházi ellátás válik szükségessé. Ez nem az én munkám "selejtje", Nyugat-Európában minden otthonszülésnek megvan a kórházi háttere, ahová szükség esetén a bába beszállíttatja a pácienst. Hiszen a tiszte is az, hogy meg tudja ítélni, idõben tudja látni, mikor van erre szükség. Betelefonál a kórházba, ahol elfogadják a helyzetjelentését, szakmai véleményét, s felkészülnek a szükséges beavatkozásra. Az én véleményemet egyáltalán nem fogadják el, az otthonszülést választó nõket pedig hátrányosan megkülönböztetik."

Megnyugtatlak, hogy nem beszélnék máshogy.

Na, lehet ezen is dühöngened! :)))

Rám miért is vagy dühös? Mert két maradéktalanul csodás élményben lehetett részem? Neked ez nem adatott meg...

Vagy mert szuper jól alakult a legutolsó szülésem, s a nagyobb gyerekeim olyat kaptak ezáltal tőlünk, amit nem sokan?

A kicsi gyerek nem hülye, csak kicsi. Még él benne a teljesen természetes életfelfogás, még nem fertőzte meg a tabuk világa, még nem botránkozik meg semmin, amin nem is kellene. Még kívül áll azon a "hiper-szuper" civilizáción.

Hát ha ezért dühös vagy rám, akkor legyél csak nyugodtan. :))

Ágiékra meg megint semmi alapod dühösnek lenni. Ismered őket? Tudsz róluk bármi hiteles információt, vagy a szenzációhajhász média hatása alatt állsz?

Ezt a beszélgetést Geréb Ágnessel most találtam. A feltett kérdésre nem válaszol, pedig ez az egésznek a lényege. Csak mellébeszél.

"HVG: Nem sokkal biztonságosabb kórházban szülni, hiszen ha bármi közbejön, ott a mûtõ, az azonnali orvosi segítség? Kissé anakronisztikus a "vissza a természethez program", különösen akkor, ha tudom, hogy számos kórházban már lehet választani például apás szülést, esetleg ha tetszik, vízben vajúdást.

G. Á.: õszintén örülök, hogy sok pozitív dolog történt az elmúlt években, valóban többféle lehetõség közül lehet választani, de szerintem a kórházban még mindig számos felesleges rutinbeavatkozást végeznek. Hogy érthetõbb legyen, például méhösszehúzó orvosságokkal, burokrepesztéssel gyorsítják a szülést, ebbõl, valamint a csupán az orvos számára kényelmes és célszerû hanyatt fekve vajúdásból azután többnyire az következik, hogy gátmetszést kell végrehajtani. Otthon szülésnél erre az esetek döntõ többségénél nincs szükség. A vajúdó asszony mindig olyan pozitúrát vesz fel, ami a számára a legkényelmesebb, s ha kell, a bába áll négykézláb vagy fekszik hanyatt. Egyébként a szüléseknél én is független bábaként dolgozom. Az igazság az, hogy a szüléskísérés nem orvosi munka, erre kiképzett, önálló helyzetértékelésre és cselekvésre képes bábák kellenének. Anélkül, hogy szándékomban állna bárkit is megbántani, ilyen szakemberek nemigen vannak nálunk, hiszen nem erre, hanem a kórházi végrehajtó munkára, az orvos kiszolgálására teszik õket alkalmassá. Ami pedig az otthon szülés biztonságát illeti, a komplikációkkal fenyegetõ szülések helye a kórház: a jól képzett és jól felszerelt orvosoknak ezekkel a helyzetekkel kell megbirkózniuk, s felesleges, hogy bábafeladatok ellátására pazarolják az idejüket."

NEM EZ VOLT A KÉRDÉS. NEM A FELESLEGESEN VÉGZETT BEAVATKOZÁSOKRA KÉRDEZTEK RÁ!!!!!!!!!!!!!

Nem mindegy, persze.

Erre mondtam, hogy valamit valamiért. Garancia sehol sincs.

Viszont az se mindegy, hogy mikor mit kockáztat az ember. Én képtelen lettem volna másodjára is azt kockáztatni, hogy baj lesz. Azt meg pláne nem, hogy a kórházi beavatkozások miatt kerüljek végül életveszélybe. Mint ahogy az elsőnél ez fennállt, s örülhetek, hogy túléltük.

Számomra az nem volt mindegy, hogy hol nagyobb a biztonság, s mondjon bárki bármit, nekem az intézményen kívüliség adta meg. Hiba lett volna kórházban szülnöm, sínylette volna a gyerekem is.

Otthon is nagyon sok minden megoldható helyben, már eleve ki se alakul a problémák zöme. De megeshet sajnos...

Kórházban is megesik, csak az nem lesz szenzáció. Felelőst pedig ott se találni soha.

Tarthatod annak, magánügyed. :)))

Olvastad a másik két történetet is, vagy csak ezt? Az se mindegy...

Bár mindegy, belőled alapból süt a rosszindulat. Sajnálom, így nem lehet értelmes felnőttek módján társalkodni.:(

Ez fura. Hogyhogy nem?

Adatlapomról elérhető mindhárom. Ez a fórum is a cikk alapján létezik. :))

Csak magamat ismétlem:

"Szülési sérült" gyerekek és egyebek. Kórházban születni annyit jelent, hogy ha van is baj, közel a segítség. Ez azt jelenti, hogy sok baba megmarad ugyan, de károsodik. Ugyanez otthon születve, és utána semmi kórház, semmi újszülött intenziv, semmi koraszülött-ellátás, semmi ilyesmi - gyakran halálhoz vezet. A szülőnő esetében szintén: mint a régi szép időkben, kivérzik vagy keringés összeomlása miatt meghal.

Amióta kórház van, sokan megmaradnak, akik kórház nélkül már nem lennének. Ezért nem fair felemlegetni, hogy szülési sérült gyerek került ki a kórházból, hiszen máskülönben már nem is lenne. Hogy ez jó vagy rossz? lehet vitázni rajta.

Nem tudom Dodica,hogy miért.Talán azért, felelőtlenségnek tartják és talán azért mert ők testesítik meg mindazon félelmeket amik egy anyában előjönnek....és ezen módú szülés sok esélyt elvesz amit a civilizáció már nyújtani tud.Egyébként a kórházi sérültekre visszakanyarodva,ha valaki szül ott mindig van esély tragédiára...bárhol szülünk.A kórházban amikor már látszik a baj,elkezdenek beavatkozni...ami nem jelenti azt is hogy megmenthető ,nem lesz sérült stb...

nics garancia szülés sehol,de a megfelelő időben ,megfelelő helyen történő beavatkozás életmentő!!!És ez a nem mindegy!

Sajnos nem ez az átlag. :(( De örülök annak, hogy neked ilyen szerencsésen alakult, s jól élted meg!

Bizalom, biztonságban érezted magad. Ezek a kulcsszavak! ;) :)

Minden nőnek erre van szüksége, de ki itt, ki ott(hon) érzi ezt. Az utóbbiakat miért kell a földbe döngölni?? Csak azért, mert kevesebben vannak?

Megpróbálok nem általánosítani, de azért megy ez nekem annyira nehezen, mert a fiam születésekor már ugyanezzel a szöveggel hitegettek. Megnéztük előtte a szülőszobát, elmondtak minden szépet és jót, aztán "derült égből kamion" volt szinte minden, kezdve ott, hogy a képembe nyomták a műtőslámpát, s kénytelen voltam feküdni. Holott végképp nem erről volt szó....

Nem állítom, hogy mindenütt pocsék a helyzet, de az azért szent meggyőződésem, hogy főleg a vidéki kis kórházakban még mindig nagyon elmaradott rutinok/protokollok működnek. Sokan pedig nem engedhetik meg maguknak, hogy máshova menjenek szülni, így kénytelenek azt elviselni, amit kapnak, ha tetszik, ha nem, úgyis a doki dönt. Ha meg a szüléssel még ki is lehetne békülni, az utána következő napokba kötnék bele. ;) :)

Lehetne elég (már akinek, mert mondom, az otthonszülés egyik lényeges pontja, hogy nincs ott a műtő, mert annak tudata idegesíti az anyát), de .....

A szülészetek hány százalékában elérhető ez szerinted??

Továbbá: egy ilyen szobában tényleg csak azt csinálsz, amit te akarsz, vagy...??? Vagy esetleg vizsgálnak, mondják, hogy ide menj-oda menj, vagy... Na, itt nálam már inog a bizalom.

És mi van a szülés után?? Bent kellene maradni napokra, vagy felállsz, s hazamész? Ez se mindegy. Szívják a kicsi orrát, torkát? Elviszik mellőled???

Nem fogom kipróbálni,így nem is fogom megtudni:))ez tény.Esélyem se lett volna kipróbálni,ugyanis nálam téraránytalanság miatt volt szűkséges a kórház,és az a sanda gyanúm hogy itt is ez állt elő,nem fért ki a babus és tökre nem értem hogy ezt a terhes gondozás alatt nem vették észre...nálam már akkor mondta a dokim.

A 9 hónap menete életem legcsodásabb időszaka volt,attól függetlenül hogy kórházban szültem,kismama klub,kismama torna,szülésfelkészítés,és a fészekrakó-azaz lelki köldökzsinor tanfolyam.Szóval elég eseménydús volt és rengeteget tanultam és egy csomó fantasztikus élményt átéltem.Szerinted egy kórházban egy alternatív szobában,ahol a család is ott van...miért nem elég?Nálunk olyan hangulatos volt az a szoba és sokan választották...

Nem önhatalmúlag dönt, hanem a párjával, bábájával együtt. Ez is fontos. :)

Kérdés: az anya felett lehet dönteni?? Lehet kényszeríteni erre-arra?? Akár a szó szoros értelmében, de szép szövegeléssel együtt is megy ez...

Érdekes a "24 héttől a magzat önálló lény". KGyula írta a gyerekgyilkosságokról írt cikkével kapcsolatosan:

Büntetőjogilag: a tolófájások megjelenéséig méhmagzat; azt követően már újszülött.

Az előbbi elpusztítása magzatelhajtás, az utóbbié emberölés (újszülött megölése).

Polgári jogilag más a helyzet. Polgári jogi jogképességgel csak az élve született ember rendelkezik.

Ezek után kérdem én, miért is számít önálló élőlénynek a magzat akkor, amikor a vele totális szimbiózisban élő édesanyja dönt a születése körülményeiről, s akkor miért nem, amikor magzatelhajtást csinálnak rajta, akár a 24. hét után???

Ezt találtam most Geréb Ágnes egyik eltiltása kapcsán:

"A Magyar Orvosi Kamara nemrég hat hónapra eltiltotta dr.Geréb Ágnes szülész szakorvost, mert otthoni szüléseknél segédkezett. A Kamara Szülészeti Szakkollégiuma a büntetést részben azzal indokolta, hogy a terhesség 24. hetétõl a magzat önálló élõlény, akinek a sorsáról az édesanya nem dönthet önhatalmúlag."

Ez nagyon fontos dolog. Az anya nem dönthet a gyerek sorsáról önhatalmúlag.

Ne összegezd! Azért ne, mert nem tudhatod, mi lett volna, ha a fiam születése előtt hallottam volna Ágiékról. Pechemre az első születéskalauz pár hónappal később jelent meg. (Érdekes, csak ők kaptak csupa szív értékelést.:)) Egyik kórházról se voltak a nők ilyen jó véleménnyel. Vajon miért? )

Én se tudom biztosra, de nagyon azt érzem, már ő se kórházban született volna.

A kórházban meg leginkább a fiam járt pórul. :((

:)))))))

Én a másik oldalon gondolok hasonlókat. beszélni kell róla, hátha egyre több nőnek felnyílik a szeme, és véghez tudja vinni azt, hogy úgy szül, ahogy neki jó! Ez egyébként nem egyenlő azzal, hogy egyértelműen otthon fogja ezt tenni.

Ha kicsit olvasgat az ember Geréb Ágiról, akkor ezt írja önéletrajzában: Tizenhét évet dolgoztam szülész-nőgyógyászként a Szegedi Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikán, ahol már egészen a kezdet kezdetén a magam útját kezdtem járni. 1978-tól például férjeket csempésztem be a szülésekhez - akkor ezért büntetés járt, mára a közvélemény átesett a ló másik oldalára: szinte kötelező, de legalábbis illendő a férfiaknak a szülésnél jelen lenniük.

Nos, remélem ugyanilyen alapon változnak majd a hazai szülészetek! Mellette meg normális mederben mehetne az otthonszülés.

Amúgy azt a "rengeteg szabadságot", változást, ami anyáink korához képest végbement a szülészeteken a hazai otthonszülőknek (1989 óta létezik az Ágival) lehet köszönni: általuk nyitotta ki egyre több nő a száját, s fogalmazta meg igényeit. Ma már van rooming-in, miegymás....

Éééén? na majd ha sok ráérő időm lesz, előbányászom ezeket az adatokat is ;-)

Összegezve: Dodica először póruljárt a kórházban, tehát nem megy többé oda szülni. Ez a mai anyuka, nagyon póruljárt a születés házában, de nem tudjuk, mit szeretne a jövőben.

Van, aki kenyeret süt otthon, van, aki otthon akar szülni - a kenyérrel jobb kísérletezni.