Én nem tudom milyen lehet ez a kapcsolat, részem "nem" volt benne, mert ha egy dolgot találtam ami nem tetszett, én leléptem. Kicsit hülye felfogás, de megtaláltam az Életem Párját, akinek el tudom fogadni a hibáit :-)
Viszont a nővérem pont ugyanígy van: a srác mindenhová megy, valamikor megmondja hová vagy hol volt, valamikor még ennyit sem. Viszont a nővérem meg nem egy családcentrikus lány, bár már 30 éves, de nem igazán vágyik babóra, családra. És igazából én nem tudhatom, de ő azt mondja, hogy sokat javult már a helyzet, ahhoz képest amilyen az elején volt. Ja, és a srác fiatalabb nála 3-4 évvel. És együtt vannak már több mint 3 éve.
Én nem tudnám magam elképzelni ilyen kapcsolatban, de nekik így jó.
Nem tudom, ti hány évesek vagytok, mióta vagytok együtt? Nem tapasztaltál semmi "javulást"?
csak az a baj hogy olyan jol kitudja beszélni magát,mindig elhiszem neki hogy megfog változni..:/ és vannak is apro változások,de mindig jon valami másik akadály..és igazad van,nehéz lesz igy nekem vele maradni.de nélkule is nehéz lesz.koszi hogy irtál
A dolog csak rajtad áll. Ha így bírsz vele élni, akkor rajta. Nem lesz könnyű életed mellette, erre készülj fel. Örökké ki leszel rekesztve az életéből. Maradsz csak a kiszolgáló személyzete, és aki mellé bebújik az ágyba. Te tudod.
igazad lehet:( de szeretem,csak ezek a dolgok zavarnak..már probáltam "beijesztésként" szakitani vele..de nem birtam ki pár nap után..és o sem..és ugy érzem ha most szakitani akarnék megint és ismét nem birnák nélkule akkor viszont teljesen hulyének nézne hogy nem tudom mit akarok:/
sziasztok..hát ez a mese pontosan két éve kezdodott..egymásba szerettunk a neten,sosem találkoztunk pedig két utcával arrébb lakik..azalatt a két év alatt mindketten probálkoztunk mással lenni de mindig csak egymásra gondoltunk..egymást akartuk.és három honappal ezelott találkoztunk..éjszaka,éjfélkor,romantikusan egy parkban,hirteltelen otlet volt és spontán.egymásra se mertunk eloszor nézni,furcsa volt és hihetetlen,ugyanazt éreztuk:nekunk egymás mellett van a helyunk.és igy is lett,egyutt vagyunk,de valahogy most ugy érzem eltunt az a rozsaszin felho..az utobbi pár hétben ugy érzem hanyagol,legtobbet a barátaival van..akik nem éppen "jofiuk"..még arra is rászedték egyik este hogy probálja ki a drogot..el is mondta nekem ezt,vagyis inkább én szedtem ki belole..mert fél néha megmondani nekem a dolgokat nehogy veszekedjunk..azt igérte hogy tobbet nem fogja csinálni,hát mit is mondjak..tartok tole hogy ha abban a társaságban marad akkor fogja..ez is eléggé zavaro,hogy nekem kell kihuzni belole mindent.nem értem miért fontosabbak a pasiknak a haverok:( az okés lenne ha néha-néha csavarogna veluk..de az elmult két hétben 3szor találkoztunk a haverjai miatt..jol esett most ezt igy leirni,mégha senki nem is olvassa el.csak olyan elkeseredett vagyok,nem tudom hogy kezeljem ezt a helyzetet.tudom hogy szeret,én vagyok neki az elso lány az életében..de ez igy nekem nem tetszik,ennek ellenére sem:( ......