Főoldal » Klubok » KeSZü Klub - avagy Keresztény Szülők klubja

KeSZü Klub - avagy Keresztény Szülők klubja (nyílt klub)

Ezt a klubot mindenki olvashatja, de csak a klubtagok írhatnak bele.

Szeretnék csatlakozni ehhez a klubhoz!

1 2 3 4 5 6 7 8 9
26. nyau82 (válaszként erre: 22. - SZterkó)
2010. ápr. 22. 00:20

szerintem nem.a gyereknek az a legfontosabb,hogy a szüleivel lehessen és hogy jól érezzék magukat.

milyen tábor?

KERAK-ot ismeritek?(Keresztény Advent Közösség)

tesómék rajtuk keresztül szoktak menni Bózsvára.én még nem voltam.

25. nyau82 (válaszként erre: 23. - Alfoldi.noemi)
2010. ápr. 22. 00:13
biztos jó lehet ott élni. nekünk Olaszországban volt a nászutunk,az is gyönyörű volt.Görögöknél még nem voltunk,de ha egyszer megtehetjük,biztosan elmegyünk.
24. nyau82 (válaszként erre: 20. - SZterkó)
2010. ápr. 22. 00:09
ezt nem ismertem,de nagyon jó
23. alfoldi.noemi (válaszként erre: 21. - SZterkó)
2010. ápr. 21. 16:29

Sziasztok!

Igen, mi Cipruson elunk egyelore. Vegleges letelepedesunk helyerol meg nem dontottunk. Itt hazasodtunk, itt szuletett Rozi.

En is itthon vagyok a picivel, es csak a ferjem fizetesebol elunk, alberletben. Bar otthon lenne lakasunk, de ott nem talalna munkat, mivel nem beszel magyarul...

A penzt mi egyutt kezeljuk, de az osszes ugyintezes, csekk befizetes... stb ram marad, hisz o allandoan dolgozik. Ertunk :-)

2010. ápr. 21. 16:18
Szerintetek nagy macera családostól elmenni egy családos táborba? :)
21. SZterkó (válaszként erre: 12. - Alfoldi.noemi)
2010. ápr. 21. 09:07

Jujj, de tündéri kislányod van! Megnéztem a képeket, nagyon aranyos!

Ti Cipruson éltek?

20. SZterkó (válaszként erre: 16. - Nyau82)
2010. ápr. 21. 08:58

A Fohászhoz hasonlóan nekem is jó kapaszkodó a következő, Gyökössy Endre gondolatsor:



BOLDOGOK, akik tudják, miért élnek, mert akkor azt is megtudják majd, hogyan éljenek.

BOLDOGOK, akik összhangban vannak önmagukkal, mert nem kell szüntelen azt tenniük, amit mindenki tesz.

BOLDOGOK, akik csodálkoznak ott is, ahol mások közömbösek, mert öröm lesz az életük.

BOLDOGOK, akik tudják, hogy másoknak is lehet igaza, mert békesség lesz körülöttük.

BOLDOGOK, akik nevetni tudnak önmagukon, mert nem lesz vége szórakozásuknak.

BOLDOGOK, akik meg tudják különböztetni a hegyet a vakondtúrástól, mert sok zavartól kímélik meg magukat.

BOLDOGOK, akik észreveszik egy diófában a bölcsőt, az asztalt és a koporsót, és mindháromban a diófát, mert nemcsak néznek, hanem látnak is.

BOLDOGOK, akik lenni is tudnak, nemcsak tenni, mert megcsendül a csendjük, és titkok tudóivá válnak. Leborulók és nem kiborulók többé.

BOLDOGOK, akik mentség keresése nélkül tudnak pihenni és aludni, mert mosolyogva ébrednek fel és örömmel indulnak útjukra.

BOLDOGOK, akik tudnak elhallgatni és meghallgatni, mert sok barátot kapnak ajándékba és nem lesznek magányosak.

BOLDOGOK, akik nem veszik túl komolyan önmagukat, mert környezetük megbecsüli őket.

BOLDOGOK, akik figyelnek mások hívására, anélkül, hogy nélkülözhetetlennek hinnék magukat, mert ők az öröm magvetői.

BOLDOGOK, akik komolyan tudják venni a kis dolgokat és békésen a nagy eseményeket, mert messzire jutnak az életben.

BOLDOGOK, akik megbecsülik a mosolyt és elfelejtik a fintort, mert útjuk napfényes lesz.

BOLDOGOK, akik jóindulattal értelmezik mások botlásait, akkor is, ha naivnak tartják őket, mert ez a szeretet ára.

BOLDOGOK, akik gondolkodnak, mielőtt cselekednének, és imádkoznak, mielőtt gondolkodnának, mert kevesebb csalódás éri őket.

BOLDOGOK, akik el tudnak hallgatni, ha szavukba vágnak, ha megbántják őket, és szelíden szólnak, mert Jézus nyomában járnak.

BOLDOGOK, akik mindebből meg is tudnak valósítani valamit, mert életesebb lesz az életük.

19. SZterkó (válaszként erre: 15. - Nyau82)
2010. ápr. 21. 08:55

Nekünk negyedik hónapos a fiókánk, Mátyás, és már a második héttől tápszerezzük, elapadt a tejcsi :(((

De amíg vártam is és most is, hogy látom nap, mint nap, tudtam hogy ő egy CSODA, egy kincs, és nagyon-nagyon "isteni", csak szeretni lehet.

18. SZterkó (válaszként erre: 14. - Nyau82)
2010. ápr. 21. 08:51
És még annyi ehhez, hogy általában a zsebünk/pénztárcánk tér meg utoljára, azt mondják, ami azt jelenti, hogy az anyagi dolgainkat, a pénzügyeinket tudjuk legnehezebben átadni Istennek, pedig ez is szükséges ahhoz, hogy igazán Neki tetszően éljünk, hogy ne ragaszkodjunk ahhoz, amink van, ne legyünk szűkmarkúak, tudjunk adakozni jó szívvel, ne kuporgassunk, lássuk meg mindenben, hogy Tőle kaptunk, és bármikor elveszíthetjük. Nehéz megélni, de ezt is kell gyakorolgassuk, még ha kicsiben is. :)
17. SZterkó (válaszként erre: 14. - Nyau82)
2010. ápr. 21. 08:40
Na igen, ez a pénz téma nálunk úgy van, hogy amikor összeházasodtunk, akkor csak a férjem dolgozott, így mondhatni ő tartotta el a családot, azaz kettőnket :), ő viszont azt mondta, hogy rám bízza a pénz beosztást, illetve mindent megbeszélünk, de szerinte jobban átlátom, hogy mikor mi a fontosabb, mire van leginkább szükség és olyannak ismert meg engem, hogy tudok spórolni, mértékletes vagyok és nagyon jól tudok szervezni, úgyhogy inkább legyek én a kasszás. De semmit sem teszek a tudta nélkül, sőt, sokszor furán érzem magam, hogy zsebpénzt kér tőlem, mert tudja hol van a pénz, de nem vesz el titokban vagy ilyesmi, ez jól is esik, de néha furán érint, hogy ő kereste meg és mégis tőlem kell elkérje. Ugyanakkor hiszem, hogy nem feltétlenül a férfi dolga a pénzkezelés, és ha a házasságban jobban működik, hogy a nő kezelje a pénzt, mert rátermettebb vagy jobban beosztja vagy bármi, akkor együtt is lehet, vagy a nő is átveheti ezt a dolgot. Azért látom ezt helyesnek, mert nem vagyunk egyformák és igaz, hogy megvannak a férjnek is meg a feleségnek is a "feladatkörei" de ez nem annyira megtörhetetlen, ha az érdek úgy kívánja. Eleinte egészen jó volt nálunk, mert megegyeztünk, hogy miután minden kifizetődött (számlák, benzin stb.) akkor egyik hónapban neki vásárolunk valamit, másikban nekem. Működött is majdnem egy évig, aztán érkezett Mátyás, meg a válság, és nem tudom, valahogy sehogy sem kezdett maradni pénzecske. Persze ehhez az is hozzátartozik, hogy a férjem sem kapott mindig teljes fizetést. DE rájöttünk időközben, hogy hatalmas próbatétel rejlik ebben, és arra is, hogy ha a kicsiben hűek vagyunk, mennyire megtapasztaljuk Isten gondviselését. Isten megengedte ezt az életünkben, hogy tudjon beavatkozni, amikor Rá tekintünk, Rá bízzuk amit mi már megoldhatatlannak és lehetetlennek látunk. Csodálatosan megtapasztaltuk, hogy hol nagyszülőktől, hol más forrásból jött segítség, pont akkor és pont annyi, amikor és amennyire szükségünk volt. Így hát nem nélkülözünk, bár félretenni nem tudunk sokat egyelőre, de nincs elmaradásunk, és még eddig mindent meg tudtunk venni, ami igazán szükséges. Most várunk egy kis fellendülést, mert mostmár a múlt hónaptól kapom én is a gyereknevelési segélyt. Szerényen éldegélünk, és ami nagyon fáj a férjemnek, és titkon nekem is, hogy még mindig albérletben, na de bízunk benne, hogy lesz saját otthonunk is egyszer.
16. nyau82
2010. ápr. 21. 00:27

Antoine de Saint-Exupéry: Fohász


Uram, nem csodákért és látomásokért fohászkodom, csak

erőt kérek a hétköznapokhoz.

Taníts meg a kis lépések művészetére!


Tégy leleményessé és ötletessé, hogy a napok sokféleségében és

forgatagában idejében rögzítsem a számomra fontos felismeréseket és

tapasztalatokat!

Segíts engem a helyes időbeosztásban!


Ajándékozz biztos érzéket a dolgok fontossági sorrendjében, elsőrangú

vagy csak másodrangú fontosságának megítéléséhez!

Erőt kérek a fegyelmezettséghez és mértéktartáshoz, hogy ne csak

átfussak az életen, de értelmesen osszam be napjaimat, észleljem

a váratlan örömöket és magaslatokat!


Őrizz meg attól a naiv hittől, hogy az életben mindennek simán kell mennie!

Ajándékozz meg azzal a józan felismeréssel, hogy a nehézségek,

kudarcok, sikertelenségek, visszaesések az élet magától adódó

ráadásai, amelyek révén növekedünk és érlelődünk!


Küldd el hozzám a kellő pillanatban azt, akinek van elegendő bátorsága és szeretete az igazság kimondásához!

Az igazságot az ember nem magának mondja meg, azt mások

mondják meg nekünk.


Tudom, hogy sok probléma éppen úgy oldódik meg, hogy nem teszünk semmit.

Kérlek, segíts, hogy tudjak várni!

Te tudod, hogy milyen nagy szükségünk van a bátorságra.


Add, hogy az élet legszebb, legnehezebb, legkockázatosabb

és legtörékenyebb ajándékára méltók lehessünk!


Ajándékozz elegendő fantáziát ahhoz, hogy a kellő pillanatban és

a megfelelő helyen - szavakkal vagy szavak nélkül - egy kis jóságot

közvetíthessek!


Őrizz meg az élet elszalasztásának félelmétől!

Ne azt add nekem, amit kívánok, hanem azt, amire szükségem van!

Taníts meg a kis lépések művészetére!


ez rengeteg erőt ad nekem!

15. nyau82 (válaszként erre: 5. - Alfoldi.noemi)
2010. ápr. 21. 00:07

nálunk van egy kislány,Zsanika (2 és fél éves),és a pici,Dávidka (8 és fél hónapos)

két kis pelusos,cumis baba:)sok nehézség,de sok-sok öröm is.általában csak ilyenkor jutok netközelbe,meg délután HA éppen együtt alszanak,HA nincs házimunka.....

14. nyau82 (válaszként erre: 9. - SZterkó)
2010. ápr. 21. 00:00

szerintem elég nehéz ezt megvalósítani,mert még ott vannak a gyerekek,akiket el kell látni és a háztartás.sokszor a férjemnek már csak egy-két kedves szóra futja az energiámból.na és persze ő is sokat dolgozik.nálunk inkább a pénzügyekkel vannak problémák.én tudok spórolni,mert engem úgy neveltek,őt viszont nem...sajnos fizetés után nem sokkal már nincs egy vasunk sem:((férjem munkanélküli volt,van lakáshitel,kocsihitel,számlák,két kisgyerek,pelenka,tápszer...)

eleinte borzasztóan aggódtam,és én akartam kezembe venni a pénz kezelését,de ez ha jól tudom a férj feladata lenne.ezért inkább várok a csodára.és szinte hihetetlen,de mindig megoldódik valahogy.most például kaptunk egy nem várt önkormányzati segélyt,25 ezret,ezzel már kihúzzuk fizetésig.

ja és a gyerekek soha nem érzik,hogy nélkülöznünk kell!ti hogy éltek?

13. nyau82
2010. ápr. 20. 23:47
Sziasztok!köszönöm!:)
12. alfoldi.noemi (válaszként erre: 6. - SZterkó)
2010. ápr. 20. 18:37
sok-sok kep van rola a naplomban :-)
2010. ápr. 20. 17:45
Isten hozott, Éva!
10. SZterkó (válaszként erre: 9. - SZterkó)
2010. ápr. 20. 13:54
Segítség ez az ige vagy nehézség?
2010. ápr. 20. 13:53

Mit szóltok ahhoz, hogy úgy "kell" szolgálnunk a férjünket, szeretettel, mintha az Úrnak tennénk azt? (Kol 3,23: Bármit tesztek, szívből tegyétek, mintha az Úrnak, és nem embereknek tennétek!")

Mennyire lehet ezt megvalósítani a hétköznapokban?

2010. ápr. 20. 08:11
Adjon Isten jó reggelt, és áldott napot mindenkinek!
2010. ápr. 19. 18:52

Mécs László idézet:


Halljad világ a vallomásomat:

Egyszerűek legyünk, mint az országút,

hogy mindenkihez elmehessünk,

jók legyünk, mint a levegő,

hogy mindenkit megölelhessünk,

édesek legyünk, mint a kenyér,

hogy mindenkit etethessünk,

vidámak legyünk, mint a bor,

hogy mindenkit megnevettessünk.

6. SZterkó (válaszként erre: 5. - Alfoldi.noemi)
2010. ápr. 19. 15:33
Isten éltesse! Jó kislány? :) Van képed róla?
2010. ápr. 19. 15:16

Nagyon aranyos a pici a kepeken,

az adatlapodnal megneztem.

Nekunk egy kislanyunk van Roza, 7 honapos.

4. alfoldi.noemi (válaszként erre: 3. - SZterkó)
2010. ápr. 19. 15:13
Koszonom :-)
2010. ápr. 19. 15:10
Szia Noémi, Isten hozott!
2010. ápr. 19. 15:08
Hiszem és vallom, hogy az élet Isten ajándéka, a gyermekvárás időszaka áldott állapot és nem terhesség, hiszem, hogy a gyermek Istené és csak "kölcsönbe" kaptam, hogy vigyázzak rá, tanítsam, szeressem, és Istenhez vezessem. Hiszem, hogy a családot Isten "találta ki", és megszentelte. Hiszem, hogy lehet Istennel együtt nevelni, élni a mindennapokban, sőt, csak így érdemes! Így próbálok cselekedni 30 évesen, férjemmel boldog házasságban élve, lassan második éve, első gyermekünket közösen csodálva-nevelve, érte (is) hálát adva nap, mint nap a Teremtőnek.
2010. ápr. 19. 10:40
Szeretnék olyanokkal társalogni, akik ebben az ellentmondásos világban igyekeznek keresztény módon, hitben nevelni gyereküket/gyerekeiket. Osszuk meg örömeinket, sikereinket, nehézségeinket, biztassuk egymást, segítsünk egymásnak!
1 2 3 4 5 6 7 8 9

Minden jog fenntartva © 2005-2024, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | Facebook