KeSZü Klub - avagy Keresztény Szülők klubja (nyílt klub)
Szeretnék csatlakozni ehhez a klubhoz!
Szia Basset, te tényleg belefokoztál a naplómba... :)
A 133-ra az a válaszom, hogy igen, katolikus vagyok, és a katolikus megújulás híve vagyok, Máriát pedig nem imádjuk, hanem tiszteljük, mert Isten őt választotta ki és találta méltónak arra, hogy Jézust a világra hozza. És azt hiszem ez így is " egyensúlyos" ahogyan te írtad, Mária hatalmas és hathatós közbenjárónk, hiszen égi Édesanyánk lett amióta rábízott Jézus a kereszten, és ezért éri őt különös tisztelet.
A szüleim is keresztények és nagyon jó viszonyban vagyunk, nagyon szeretetteljes család a miénk, és számomra nagy-nagy kincsek ők. Anyósom még katolikus :) de csak papíron az, após pedig szintén zenész. Ők nem gyakorolják a vallásukat, és igazából nem hiszem hogy sokat jelent nekik. Ezért is van az, hogy Elfi csak néhány éve került kapcsolatba Istennel és vallással és ezért van az, hogy sok mindenben még nem keresztényül gondolkozik... hozta magával. És hogy nem ez az ő útja? Arra gondolok itt, hogy nem biztos, hogy abba a közösségbe kell járnia ahová nekem, nem biztos, hogy úgy érinti meg őt is Isten mint engem, tehát szabadon kell engednem ilyen értelemben, hogy megláthassam az ő életében is hogyan működik az Úr, csak ez nehéz, mert úgy szeretném közben hogy amit én megismertem és hittel vallok azt ő is megismerje és hittel vallja. Sokat imádkozok azért, hogy engem is használjon fel az Úr az ő formálásában és úgy hiszem, az sem véletlen, hogy egymáséi lettünk... kölcsönösen formáljuk és tanítjuk egymást, sokszor anélkül, hogy tudnánk erről.
Szerintem szupi napló, nekem tetszett, pedig nem nagyon szeretem "ismeretlen" emberek naplóját olvasgatni. Rossz, hogy nem tudom arcokhoz kötni...
Hol voltatok állatkertben?
sziasztok!ennyi minden történt,míg nem voltam?
állatkertben voltunk ma,nagyon jó volt,és az idő is végre.
majd én is beleolvasok a naplókba,ha lesz egy kicsit több időm.
Hát erre most mit mondjak...? Cseréljünk má' helyet! :)
Mi az a szik...? :O
Túl vagyok a 300. bejegyzésen is. Tök király ilyen boldog terhességről olvasni, főleg úgy, hogy Isten részt vesz benne... :)
Pár megjegyzés:
233. Ilyen velem is volt... :)
240/242. Irigyellek... :)
260. Ééééédes... :)
265. erről a két hétről még nem is hallottam... ez milyen tanfolyam? (csak, hogy tudjam reklámozni a barátaimnak, akik szintén nem tudnak ilyen akciókról...)
Ennyi... Bocs az offért... :)
Ma vegre csaladostol kirandulni mentunk :-)
Rozival nagyokat jatszottunk a parton, majd egy oriasit szundizott is. Hallgattuk a tengert, kezenfogva setaltunk... Boldogok voltunk, vagyunk.
Az en ferjem, nem kereszteny, o szik, en katolikus vallasu vagyok. Megis egyutt tudunk imadkozni, ami szamomra nagyon fontos.
A 200. bejegyzésnél tartok... Végre babát vársz... :D
Megjegyzések:
133. Katolikus vagy? Furcsán gondolkodsz Máriáról - pozitív értelemben. Eddig olyan emberekkel beszéltem, akik vagy kizárólagosan őt istenítették (és Jézus bakfitty), vagy durván kifejezve utálták... Ha érdekel, elmondom, én mit gondolok róla, de az, amit te gondolsz, számomra egyensúlyos... :S - bocs ezért a kajla kifejezésért... :D
egyébként ez a bejegyzés különösen tetszett...
136. pontosan ugyanezt gondolom a böjtről - tapasztalat...
190. a hideg kirázott... jó értelemben, nyilván.
195. wow... ez is csúcs (és a babás képet is lenyúltam...)
Egyelőre itt tartok, de még most folytatom.
Így, hogy tudom, hogy Elfi keresztény, teljesen más olvasni róla. És nagyon szuper olvasni egy keresztény házasság mindennapjait...
Szóval tetszik...
Sokat írsz a szüleidről... Ők keresztények? És az anyósod?
1. ??? Nem ez az ő útja? Ezt hogy érted?
2. Hoppá... :P (Azt hittem, valami sütiféle...)
:) Köszike!
A válaszaim:
1. Elfi keresztény volt már akkor is, csak nem igazán voltunk/vagyunk egy "szinten", ezért én sok mindenben már másképpen reagálok, gondolkodok és igyekszem őt is segíteni ezen az úton. Habár sokszor az jön be nekem, hogy mi van ha nem ez az ő útja?! Erről lehetne tárgyalni sokat...
2. A rókafarka az a hányás :)
A 129.bejegyzésnél tartok... Basszus, fáj a hasam, úgy izgultam, hogy teherbe estél-e... :)
Most megyek gyülibe... Ha hazajöttem, folytatom... :)
SZterkó! Elkezdtem olvasni a naplódat! Wow, nagyon klassz! :) Tényleg!
Egyelőre 2008-at kivégeztem, két kérdésem lenne:
1. Elfi keresztény (volt akkor)? Mert nekem úgy tűnik, nem, de nem tudom, jól látom-e... Szívesen olvasnék arról, milyen vele, ha nem az... Az én férjem sem az, ugyanis.
2. Mi az a RÓKAFARKA? :)
+ 3. 2008. december 20. 21:01 különösen tetszett... :)
Hát... én rászállnék... De lehet, hogy megutálna...
Ha nem akarod ezt, akkor csak adj neki időt, esetleg néha hívd fel, hogy tudja, hogy azért törődnek vele. Az idő általában segít. Tapasztalataim alapján...
Amikor velem ez történt (vagyis meghaltak a szüleim), legszívesebben arra vágytam, hogy menjünk el kávézni és beszélgessünk... a kutyákról... a filmekről... mindegy... csak, hogy ne kelljen agyalnom.
A barátnőm hasonló esetben viszont nagy nehezen eljött velem kávézni és csak arról tudott beszélni, mert jót tett neki, hogy kidobálta magából akár negyvenedjére is...
Szóval a reakciók különfélék, nem kell mondanod semmit. A lényeg a KÁVÉN VAN!!!!
Sziasztok mindenki!
Most épp kényes témával szembesültem: meghalt egyik barátnőm édesapja. Annyira megbénit az ilyen helyzet, nem tudom, mit mondhatnék neki, hogyan vigasztaljam, hiszen úgy érzem, ha én lennék a helyébe, mondhatna bárki bármit amig én magamban le nem rendezem a dolgot. Hogy lehet ilyen esetben jól reagálni? Ha nem mondok semmit, vagy nem teszek semmit akkor meg lelkiismeret-furdalásom van.
Igen, ő. Köszi! :)
A nyitó képet ismeritek?
Szia!
Az a kis tündér a képen a te kislányod? Nagyon édike!
Sziasztok!
Én is szeretettel köszöntök mindenkit, és ezúton is megragadom az alkalmat, hogy tanúságot tegyek Jézus mellett. Egyben szeretnék a figyelmetekbe ajánlani egy olyan olvasni valót, ami mindnekinek a javára válik és biztosítja az állapotszerű tanítvánnyá válást. Az én életemet alapvetően megváltoztatta.
Nézzetek rá, mélyedjetek el benne, nagyon-nagy szeretettel ajánlom!
Én azt hiszem, jóval többen vagyunk, csak nem merészek az emberek... felvállalni ezt... :(
Pedig ez is egy fajta tanúságtétel, arról, amit vallunk, Akiben hiszünk.
Azert be kell vallanom, hogyha nem kotne de minket a ferjem munkahelye, akkor en kotoznek, nem maradnek Cipruson. Van, ami tenyleg gyonyoru, ez a tenger es a palmafak :-)/60 km tolunk a tenger sajnos/
De a 42-45 fok nyaron, a szarazsag, a por, a kozlekedes... ezek nem tartoznak a kedvenceim koze...
Mi Máltán nászutaztunk, csodás volt, de Ciprust is megnézném magamnak...
:)