Keressük azokat, akiktől kölcsön kért Bared (beszélgetős fórum)

Bocsánat, hogy a tények pontos ismerete nélkül közbekotyogok, de ha a sanyarú sorsát olvasva/ismerve, az ő határozott kérése nélkül adtatok pénzt, akkor jogorvoslatnak nincs helye.

Amennyiben bizonyíthatóan elhangzott részéről, hogy kölcsönkér, talán még akkor sem.

A mai világban sajnos rengetegen vannak, akik nem tudják teljesíteni a vállalt kötelezettségeiket, még a szigorúan szankcionáló pénzintézetek, vagy uzsorások felé sem.

...mondom ezt olyan emberként, akinek a feje sem fájna most, ha a zsebében lenne az a pénz, amit embereknek jóhiszeműen kölcsönadott!...és most nem arról beszélek, amit önként adakoztam.

Pr.videntes ügynök vetetett fel velem saját részére pénzt. Elvileg ezt nem lehetett volna, de a hölgy "elfelejtett" erről tájékoztatni. Azon bukott el a dolog, - kész röhej, - hogy a pénz nem volt a kezemben se. Mert ha én veszem át, és a saját kezemből átadom annak a rüfkének, akkor elvileg nem követtem volna el bűncselekményt. A nő nyávogott, hogy rossz a kocsijuk, én meg csak a két kicsi gyereket néztem, akik állandóan betegek voltak (nekem akkor még nem volt gyerekem, illetve nem tudtam, hogy babát várok). 90 ezer forinttal vágtak át, ami felment a duplájára, mert nem fizették a törlesztőt. Akkor jött egy (az egyetlen!!!) levél a Pr.videnttől, hogy ennyi az egyenlegem. Szóltam a csajnak, ő meg hazudozott, de végül kiderült, hogy kamuzik. Akkor megfenyegettem, hogy fizesse ki, vagy baj lesz.

Több levelet nem kaptam, ez volt 2005 nyarán. Aztán tavalyelőtt beidéztek tanúként. Elmondtam, mi történt, erre gyanúsított lettem. Okirathamisítás, csalás címen. Harmincezer forint perköltséget fizettem, és 1 év "próbára bocsátás" lett az ítéletem (nem felfüggesztett). A harmincezret próbáltam a nőn behajtani, de nekem támadt, hogy feljelent...

Dióhéjban ennyi a történet, de ahogy megszégyenítettek azt az életben nem felejtem el. Ráadásul hogy nyilvántartásba kerültem amiatt, mert jóhiszeműen segíteni akartam rajtuk, az nagyon durva. Valamikor én vittem át nekik ételt, hogy tudjanak zabálni, hogy rohadnának meg. :@

Nem tudjuk mikor kezdte ezt el pontosan. Eleve, azt sem lehet tudni, hogy amit a naplójában leírt, az mennyiben igaz, vagy ha igaz, akkor mi igaz belőle, és meddig? Nem tudni semmit.

A feljelentést megfogjuk tenni, csak várom, hogy ez egyik lány hazaérkezzen a nyaralásból, és utána együtt elmegyünk!

Igazából nagyon segítőkész csajszi, szóval az ember kapásból nem gyanakszik semmi rosszra.

Meg ha valaki rendszeresen olvasta a naplóját, akkor érthető, hogy megsajnálta.

Én nem is tudom miért nem adtam neki. Valahogy fura volt, hogy együtt élnek egy pasival, és még sincs pénze ajándékra.

Talán ez sántított legjobban.

Valami ilyesmire gondolok én is.

Nem tudatosan tehette, csak aztán belekerült egy ördögi körbe.

Nekem is célzott arra karácsony előtt priviben, hogy nincs pénze és nem tudja mi lesz. Már majdnem megsajnáltam, de aztán meggondoltam magam.

Én akkor sem adnék. Kellene számomra minimum a személyes ismeretség, hogy valakinek kölcsönadjak.

Az a baj, hogy itt nagyon sok a naív és jóhiszemű ember.

Bárki bármit leír magáról azt feltétel nélkül elhiszik, nagyon ritkán néznek mélyebben a dolgok mögé.

Én is adtam egyszer egy nőnek, levélben küldtem neki egy ezrest, többet nem tudtam, és nem is akartam. Ezt is úgy "csórtam", hogy a párom ne tudja.

Annyit kaptam érte: "köszi". A nő már nem tagja a portálnak. Fogalmam sincs, hogy szélhámos volt-e, de a levele, a neve meg a címe is megvan még. Nyitott egy fórumot, hogy segítségre van szüksége. Ez kb. 2009-ben történt. :P

Az tuti, hogy hálálkodást nem vártam, de mondjuk egy köszitől több jobban esett volna. Azután sem állt velem szóba, mondjuk én se vele.

Az életben is egy csaló áldozata lettem, amiből bírósági ügyem is lett és rabosítottak, úgyhogy kölcsönt a büdös életben senkinek... :S