Katonafeleségek (beszélgetős fórum)
szia...hát nem egyszerű...mielőtt össze jöttünk megkérdeztem, hogy tervez-e mostanában újra misszióba menni, azt mondta nem. ugyan a papír múlt év óta be van adva...erre jött a telefon, hogy mehet és megy a pénz miatt...7 hónap..Friss még a kapcsolat nem akarja rám kényszeríteni, hogy ennyit várjak rá...közben szenvedünk mind a ketten...
Sziasztok! Régen jártam erre és most segítséget szeretnék kérni.
Néhány hete együtt vagyok egy 38 éves katonával, aki már megjárta Afganisztánt is, múlt évben beadta a papírt, hogy menne újra, hiszen egyedülálló, erre most tudtuk meg hogy mehet Szarajevóba november elején..... Ez komoly kapcsolatnak indult, nincs még szerelem de rajongás igen...azt hallgatom, hogy káosz van a fejében és most csak élvezzük, mert nem várhatja el, hogy 7 hónapig várjak rá...közben látom, hogy Ő is kivan...mit tegyek...teljesen ki vagyok!
Sziasztok :)
Nagyon úgybtûnik, hogy beadom a derekamat egy katonànak.. Megtalàltalam itt ezt a fórumot, ha van valaki, akkor szivesen beszèlgetnèk tapasztalt katonafelesègekkel!
Rengeteg kèrdès van bennem, de az biztos, hogy különleges pàrt vàlasztottunk Hölgyeim :)
Csajok van itt valaki régről?5-6 évvel ezelőttről?
Sziasztok!
Jár mostanában erre valaki?
Sokat dilemmázok ezen a katonásdin... Van egy fiú akivel húzzuk egymást egy hónapja, de nem vagyok benne biztos hogy alkalmas vagyok én erre, mert a türelmem nem végtelen. De belebonyolódni meg nem akarok addig semmibe amíg nem érzem magamon azt hogy tudnám csinálni... Ő imádja a munkáját, misszió stb szóval a leépítés az nem játszik, meg valahol ez is vonz benne.. Ahh nem egyszerű..
Van lehetőséged lépni?
Más katonafeleségekkel van kapcsolatod?A barátaival esetleg?
Szia.Bocsi hogy most írok.Hát azt mondják,hogy már ez az utolsó misszió nem kellett volna,mert ki van fordulva magábol.Hozzáteszem...nem nagyon beszél senki itthonival tudomásom szerint...csak velem/velunk tart kapcsolatot..de hát ha ezt annak lehet nevezni.Most pl. Hazugnak nevezett..az autot szervizeltetem..van kis probléma vele..erre azt mondta hogy amit mondtam összeg,hazugság..biztos törtem a kocsit.na??Tiszta keserűség már az egész.
Azért az már a tiszteletlenség magasfoka.
Mit mondanak a családtagok?
Persze..folyton...De most már ott tartunk..hogy meg se hallgat.
Emlitetted már neki hogy ez nem oké neked?
Mármint teljesen nyugodtan?
Szia.Hát én már nem tudom mi lesz..tavaly tavasszal jött haza misszióból, szinte egész nyáron határ..volt hogy 11 hetet volt lent egyben..most meg újra misszió. Mert nem akart a határra menni.Olyan helyen van, ahol még beszélni se tud semmiről..tilos.Itthon nagyon nehéz így..mivel tehetetlen de szeretne beleszólni mindenbe..folyton vitázunk..évek óta ez megy..először a pénzért..utána az előmenetelért..most meg muszájból..a határra nem akart menni.A legkisebb gyerek 2 éves a legnagyobb 12.Nincs nap, hogy ne kérdeznék..apa mikor jön..főleg a két nagy, de a kicsi is kiabál néha..apa...apa..meg a fényképet nézegeti...tudunk épp videobeszélgetni...De már velem sokszor nem is akar..azt mondja nincs türelme..sőt ha beszél..sokszor csúnyán elküld melegebb éghajlatra..mit tegyek?
Nagyon sajnálom!És remélem tudunk támogatni téged,hogy ne legyen válás vége!
Írd ki magadból ami bánt!
Ja és annyit még, hogy ez az 5 missziója..plussz gyakorlatok..határ..és a többi...14 éve vagyunk együtt...De hogy mennyi a valós...hát nem sok.
Sziasztok!Az én párom jelenleg nem a határon van..hanem külföldön..lassan 3 hónapja...és úgy néz ki válás lesz a vége.Én nem tudom..mi van ott kint, de kibírhatatlan.Van 3 gyerekünk...és elvagyok keseredve.
Az enyém betoppant hajnali ötkor.Éjfélig szolgálatban volt,aztán kiruccant hozzám,mert érezte,hogy már a határaimat feszegeti a munkahelye.
Kitartást neked!És mindenkinek aki ezzel szenved.
Amúgy tényleg megvan a maga jó oldala:)
Sok szeretettel a sorstársaimnak!
Nagyszerű dolog, ha az emberre valaki gondol, és a gondolataival vigyáz rá. Aki szeret, ezt teszi. (...) A szívében őrzi Őt, ott védi, oltalmazza. És engedi élni. Néha fájdalmas dolog ez. Mert néha úgy kell engedni élni, hogy valóban nem lehetsz a közelében. Csak távolról csodálhatod Őt, távolról figyelheted. Mégis csodálatos érzés szabadon engedni, akit szeretsz. Engedni, hogy úgy éljen, ahogy a szíve, lelke vezérli, ahogy neki a legjobb. Ahogy szüksége van rá. Elengedni, de nem elhagyni. Hanem messziről figyelni Őt, messziről vigyázni rá. A szívedben. A gondolataiddal, az érzéseiddel, a szereteteddel. És hinni, hogy egy napon visszatér. Bízni benne, érezni, hogy szeretete visszavezeti hozzád.
Csitáry-Hock Tamás
Soká szeretettel a sorstársaimnak!
Nagyszerű dolog, ha az emberre valaki gondol, és a gondolataival vigyáz rá. Aki szeret, ezt teszi. (...) A szívében őrzi Őt, ott védi, oltalmazza. És engedi élni. Néha fájdalmas dolog ez. Mert néha úgy kell engedni élni, hogy valóban nem lehetsz a közelében. Csak távolról csodálhatod Őt, távolról figyelheted. Mégis csodálatos érzés szabadon engedni, akit szeretsz. Engedni, hogy úgy éljen, ahogy a szíve, lelke vezérli, ahogy neki a legjobb. Ahogy szüksége van rá. Elengedni, de nem elhagyni. Hanem messziről figyelni Őt, messziről vigyázni rá. A szívedben. A gondolataiddal, az érzéseiddel, a szereteteddel. És hinni, hogy egy napon visszatér. Bízni benne, érezni, hogy szeretete visszavezeti hozzád.
Csitáry-Hock Tamás
Nekem az első ilyen távkapcsolat. Bennem is ott motoszkál, mi van akkor, ha hiába várok rá?! Aztán megkeresem mi az, ami nekem jó a kapcsolatban. Valahol élvezem a szabadságom... jó hogy nem telepedünk egymásra és nem egy unalmas a kapcsolatban élek. Ha együtt vagyunk mindig jövünk-megyünk utazunk, síelünk, motorozunk, tengerpartozunk, nyaralózunk, gyűjtjük az élményeket, hogy ilyenkor ebből meritsünk erőt. Rengeteget sírtam mielőtt kiment. Most egy hónapja van távol, de olyan erősnek érzem magam, a kapcsolatunkat, mint még soha. Olyan közel érzem magamhoz, mint még senkit. Pedig annyira távol van tőlem...
Nekem az első ilyen távkapcsolat ön. Bennem is ott motoszkál, mi van akkor, ha hiába várok rá?! Aztán megkeresem mi az, ami nekem jó a kapcsolatban... valahol élvezem a szabadságom... jó hogy nem telepedünk egymásra és nem egy unalmas a kapcsolatban élek. Ha együtt vagyunk mindig jövünk-megyünk utazunk, síelünk, motorozunk, tengerpartozunk, nyaralózunk, gyűjtjük az élményeket, hogy ilyenkor ebből meritsünk erőt. Rengeteget sírtam mielőtt kiment. Most egy hónapja van távol. Olyan erősnek érzem magam. A kapcsolatunkat, mint még soha. Olyan közel érzem magamhoz, mint még senkit. Pedig annyira távol van tőlem...
Az a baj,hogy egyszer már kihúztam a távkapcsolatot.Pechemre a rossz emberre vártam egy évig.
És most már valahogy nincs bizalmam abban hogy ez működhet.Tudja ő is...és valahol ezt szégyellem is.
Mi már 2 és fél éve nyomjuk. A bizonytalanság a legrosszabb az egészben. Viszik, de meddig marad? Utána meddig szabad? Őket is megviseli, muszáj erősnek maradni, mert nekünk őket, kell erősíteni. Ha elfogy a cérna, akkor meg sírni aztán meg újra felszívni magad. Legalább, nem unjuk meg egyhamar egymást, és ha ezt átvészeljük, akkor mindent.
Én itt vagyok.
Bár még friss a kapcsolat,de ez a határjajárás már most megártott nekem.
Nagyon nehezen viselem a bizonytalanságot.
Ma és holnap végre együtt töltöttünk volna 2napot...hát Bpn vannak....
Szerdán lesz egy hónapja. Szerencsére sok a terndőm. Munka és hétköznapi dolgok. Ez még csak olyan, mintha a határra ment volna. Te hogy érzed magad?
Szia.Hasonló cipőben járok.
Sziasztok! Szívesen beszélgetek olyanokkal, akiknek most ment el hosszabb időre a katona párja. Augusztusig egészen sok időm lesz.
Nagyon nehezen! 4 hétig van távol és 1hetet velünk!
Sehogy :-( ki van a habom már.......
Sziasztok! Engem a vőlegényem most szeptemberben jegyzett el, és össze is költöztünk, jó messze a családomtól, barátaimtól. Sajnos ő azóta folyamatosan a határon van..2hét ott és jó esetben 2 hét itthon. Én nagyon nagyon nehezen bírom sajnos, ezt a 2 hetes távollétet is, úgy hogy bele sem merek gondolni mennyire rossz lehet annak akinek több időre távol van a férje/vőlegènye! Remélem nem sokáig lesz még ez így mert sajnos nem nagyon tudjuk így élvezni a ,,jegyes éveinket'' amiknek elvileg mindenki életében a legszebbnek kène lennie..:( Ti hogy bírjátok ezt az időszakot? Vagy egyáltalán lehet ezt bírni???:(
Sziasztok!
Jár erre még valaki? Határon lévő katonák feleségei, hogy bírjátok?