Írj 4 soros verset bármiről, kezdd az előző vers utolsó szavával... (fórumjáték)
Napján kell a köszöntés, mondják ezt sokan
Mikor valakinek szülinapja van.
Állítólag előre nem jó köszönteni,
Hátha a másnapot talán meg sem éri.
spicces volt a nagyapám, minden vasárnapja,
szidta az egész család, apraja meg nagyja,
rálegyint a nagymutter,ez a kis spicc hagyján,
temetőbe indulunk, ma, halottak napján,
Valóságban sokkal kisebb,
a képernyőn szebb és fessebb,
mindig vidám,mindig vicces,
valóságban pedig spicces...
nem hiszem, hogy egyszer, szebb napjaim lesznek,
feladom a harcom, mindig csak lecsesznek,
zsarnokok a "nénik",minden házasságban,
szerepjáték rejlik, a nagy valóságban...
nem hiszem, hogy egyszer, szebb napjaim lesznek,
feladom a harcom, mert mindig csak lecsesznek,
zsarnokok a "nénik",minden házasságban,
szerepjáték rejlik, a nagy valóságban...
Keresem a zoknim párját,
vajon hova tehettem?
elnyelte a szennyes?
na nem, azt nem hiszem!
Fajtatiszta az én macskám
Magas volt az ára
a szomszédok nézik csacskán
hogy a világon sincs párja
kefélem a szőnyegemet,
foltok vannak rajta,
szomszéd lánya irigykedik,
mert ő olyan fajta,
"kemény regény" az életed,elbambultam rajta,
két legénnyel "nagy" kihívás,nem vagy olyan fajta,
egy farok sem olyan kemény,mint e csodás élet,
ha megnövök és nagy leszek, akkor csak kefélek,
Életem kész regény,
volt benne két legény,
de megcsalt a remény,
csalódás...oly kemény.
Öltözés az nagy kihívás reggelente énnekem,
Kávézást és lustálkodást pizsamában szeretem,
Eljön ám a 9 óra, felocsúdok, jajjj nekem,
Vár a piac, főzni is kell, siess gyorsan életem.
nagyi volt a fő beszerző,a háború idején,
cserélt árút piacokon,és a város főterén,
aztán jött a sárga csillag,megalázás, költözés,
később meg a deportálás,rabruhába öltözés,
Illik a sapkát levenni,
ha temploma akarsz bemenni,
Illik előre köszönni,
ha szembe jön veled a nagyi.
Teste ez csak, de nem pontosan így van,
Csak hasonló, amit felírtak a Gárdonyi-sírra.
Egerben van, az egri várban nyugszik,
Látogatják sokan, ahogyan az illik.
bírom én a kritikát,ha nem is látszik rajtam,
"R" betűvel van gondom, pösze az "akajtam,"
bort is bírom nyakalni,reggel, délben, este,
a cicámnak meztelenül nyújtózik a teste,
Nő a kertben minden virág,
kinyíltak már az orgonák,
bimbózik a sok nőszirom,
megcsodálni alig bírom.
Heve erős,
égető,
roppant bájos
ez a nő.
Szófát vettem Ikeában
mi is az új neve
bármi légyen de elkapott
a szerelem heve.
"mondott"-tal, fokhagyma,
hogy kezdjek egy új strófát?
mérgemben, knóblikám,
lekávézom a szófát,
Jóskának hívták, de régen is volt,
Mikor még minden az ifjúságról szólt.
Hozta tavasszal az első hóvirágot,
Minden alkalommal szép szavakat mondott.
Kalapjára rászállott a veréb,
Mondtam én a Jóskának, hogy elég!
Nem érti, hogy nem kell már a sóska,
Ügye fogyott bizony ez a Jóska!
volt helyett lesz az még,rózsás forradalom,
Kun Béla arcán jeges az aggodalom,
unokája Miki, büszke a papára,
Lenin jelvényt tűzött, veres kalapjára,
Sano azt jelenti ép
de én inkább aludnék
30 éve latinból
érettségiztem, az elég volt
Teste ép, és ép lélek van benne,
Erre mondásom, hát miért is ne lenne?
Latinul ez is mondható,
Mens sana in corpore sano."
este van már, kora este,
latin tanár ez a beste,
nappal okos, de már este,
megremeg az egész teste,
Küldetéstek van, menjetek békével,
Ezt mondja a pap a mise "végtével".
Leírom nektek latinul is ezt,
Úgy hangzik, hogy "Ite, missa est".
boltba menni, újat venni,ez aztán a pazarlás,
napsütötte délvidéken, tópartján nő pazar sás,
a Hansinak "nagydolga" van, feje felett hirdetés,
hogy a sással kitörölni, lehetetlen küldetés,
Leszerel egy kereket,
megjavítja, ha lehet,
ha nem lehet kidobja,
majd vesz újat a boltba.
Be sem teszem a lábam,
szavad sosem kajáltam.
A pletyka nem érdekel,
rossz indulat leszerel...
kukoricát enni, fogak nélkül nehéz dolog,
a Petőfi Sándor,most sírjában nagyon forog,
szégyellem is magam, hogy nem jutott más eszembe,
kukorica csutkám, a mixerbe teszem be,,