HSG vizsgálat előtt állok.Tud valaki valami biztatót mondani erről? (tudásbázis kérdés)

Rita, most olvastam, hogy túl vagy rajta. Ügyes voltál.

Nekem a bal oldal volt elzáródva, laparoszkópiás műtéttel (1 éjszaka a kórházban) az elzáródást megszüntették. Azután inszemináció következett, az kicsit humánusabb, mint a lombik, egyszerűbb és pénztárcakímélőbb. Bár az inszem nem jött össze, a köv. hónapban spontán teherbe estem :-D

Sok sikert neked!

Én is nagyon bánom, hogy elvesztegettem több mint 2 évet , mert az orvosok csak húzzák az időt, nem veszik komolyan az embert, felírnak mindenféle bogyót, küldözgetnek uh-ra, laborba, stb, ahelyett, hogy ezzel a vizsgálattal kezdték volna .

Szedhetek én peteérést segítő gyógyszert, nézhetik uh-on, hogy van e peteérés, ha egyszer el van záródva a petevezeték, sokra megyek vele...

És minden orvosnak elmondtam, már az első alkalommal, hogy nehezen gyógyultam a császárból, utána többször nagyon felfáztam, de egyik se vette komolyan...Pedig mind magánrendelés volt, nem kevés pénzért.( nekik az a lényeg, hogy minél tovább járj hozzá=minél többet kihúzzanak a zsebedből)

Borzasztó kiszolgáltatott helyzet...

Én a helyedben felhívnám az orvost, vagy bemennék hozzá, és elmondanám, hogy azóta is vérzésed van és utólag tudtad meg, hogy ezt a vizsgálatot 6-12 napig kell megcsinálni, és mi az oka, hogy ez nálad nem így történt.

...mondjuk a lényegen már nem változtat amit majd mond, és valószínűleg kereshetsz másik orvost..., de lehet hogy jobban is jársz.

Ezért nem a férfiak képesek teherbe esni. Szerintetek hány férfi mászkálna orvoshoz, csináltatna meg ezerféle vizsgálatot, majd ha terhes lesz járni kontrollra, szülni, gyereket ellátni?

Mondjuk a férjem kivétel lenne (nanááá, hisz az enyém :-DDD). Zokszó nélkül tűrte a herebiopsziát, és eszébe se jutott, hogy ne vállalja. Napokig ülni se tudott, csak széttett lábakkal feküdni, meg úgy ment, mint aki betojt.

Nekem a 6. napon csinálták. Általában a peteérés előtti időszakban végzik.

Fontos, hogy a korai terhességnek még a lehetőségét is kizárják, ezért az említett vizsgálatokat mindig a várható petesejt kilökődése előtt, tehát a menstruáció befejeződése utáni napokban végzik.

Javasolt időpontok az átjárhatósági vizsgálatra: a ciklus 6. és 12. napja között.

Nem értem, hogy neked miért ilyen későn csinálták.

nekem a 8 napon .de amúgy a 6-12.napig lehet, még peteérés előtt, de mensi után.

én is már a 4. orvosnál tartok....

Nekem ez a 3. nap hsg után, és még van egy kis rózsaszínes nyúlós folyás, de a nyúlós azt gondolom,hogy a kontrasztanyag.

Most elkezdtem szedni cickafark tablettát, hátha...

Closti-t is szedtem a hónapban, bár szerintem a petérésssel nincs gond, de hátha segít valamit.

Azért nagyon reménykedek, hátha valami történt benn.

És azon is elgondolkodtam, hogy mi van ha ilyen volt mindíg a petevezetékem, csak nem is tudtam róla?És hát van egy fiam...

Szerintem se normális, én még aznap pecsételtem nagyon minimálisan, de utána semmi.

Feltétlenül menj vissza holnap az orvosodhoz!

(esetleg a Rutascorbin-t próbálad?)

Szia!

Örülök, hogy "túlélted"! :-)

Valóban eléggé körülményesen csinálták, ahogy sajert írta, de a fő, hogy túlvagy rajta.

Nagyon drukkolok, hogy eredményes legyen az elkövetkező időszak és ne legyen szükség lombikra!

Ez a kórtermi összezárás meg no comment! :-(

Soha nem értettem, hogy miért van erre szükség. Oké, nem dúskál a pénzben az egészségügy, de ez szerintem leginkább figyelmesség kérdése.

A Szent János Kórházban (BMC) például külön kórterem van (legalábbis amikor én még odajártam így volt) a meddőségibe járó nőknek, nem kellett mások abortuszos sztorijait végighallgatni és nézni. Szerintem bele is őrültem volna... :-(

Húú, de körülményesen csinálták. Nekem úgy volt, ahogy te is elképzelted. Folyóson vártam, majd behívtak, aztán ripsz-ropsz megvolt.

Örülök, hogy nem igazán fájt, de az eredmény nem túl biztató, ahogy írod. Remélhetően sikerül a második babóca.

Mikor kórházban feküdtem nőgyógyó dolog miatt három napot, mindennap reggel jöttek hárman, este mentek (abortuszosok voltak MIND). Akkor mondta az egyik doki, hogy ne reménykedjek spontán teherbeesésen, közben meg mellettem futószalagon mentek a nők elvetetni a gyerekeket jókedvűen, egymást bátorítva... Harmadik napon saját felelősségemre hazajöttem, mert én csak sírtam, sírtam, lelkileg teljesen tropa lettem (akkor már egy éve próbálkoztunk eredmény nélkül).

Sziasztok!

"Élménybeszámoló"

Túl vagyok rajta,kibírható volt, de sajnos az eredmény nem lett jó.A jobb odal teljesen el van záródva, a bal pedig -ezt nem tudom pontosan-de ki van tágulva,nyúlva, olyan mit egy elérett locsolótömlő, emiatt nem jó a perisztartikája, olyan "plötty"-így mondta az orvos.Azt mondta, hogy azért nem kell feladni, mert most ettől a nyomástól lehet , hogy elmozdult benn valami, és sikerülhet a spontán teherbeesés, de ha 6 hónapig semmi, akkor a lombik lehet a megoldás. Műteni nem lehet, illetve lehetne, de nincs szerinte értelme plasztikázni, beültetni petevezetéket, mert akkor sem garantált az eredmény.

Így most próbálok koncentrálni, és az összes energiámat oda összpontosítani, és hiszek benne , hogy sikerülni fog.

Ja , és a vizsgálat. Én azt hittem bemegyek , hipp-hopp megcsinálják egy kezelőben a nőgyógyászaton, fekszek egy fél órát, és mehetek.Erre be kellett feküdnöm az osztályra, levetközni, 1 szál kórházi hálóing( semmit se vittem magammal, pl. papucs, köntös stb), és vártam az ágy szélén üldögélve kb. 3órát, majd kisműtő, mindenki zöld, majd feltették a katétert= mintha egy felfújt lufi lenne benn, nagyon feszített miután betette, de ahogy betette nem fájt különösebben- sokkal rosszabbra számítottam, és térdig érő hóban egy hordágyon áttoltak egy másik épültebe, a röntgenbe.Amíg toltak, azt hittem meghalok, úgy rázott az a kerekes ágy a latyakban, majd a röntgenben beadta a kontrasztanyagot a doki, (nem fájt, csak feszített, mint addig is) Majd kiszedte a katétert(semmit se érzetem ebből) és onnantól hatalmas megkönnyebbülés, szinte megszűnt minden addigi fájdalom. 2 óra múlva jöhettem haza.

Még este azért egy kicst fájt, pl. nem mertem köhögni, kisebb görcsölés volt, de inkább érzékenység.

Szóval nem vészes, de szerintem nagyon attól függ kinek milyen a fájdalomküszöbe.A fejemnél álló nővér mondta, hogy mit fogok érezni, de ha nem mondta volna, nem is nagyon vettem volna észre.Sokkal rosszabra készültem, és mondta, hogy nagyon jó hogy nem fáj, mert másnak ez általában nagyon szokott fájni.Ez nagyon jó volt.

Mindenkinek sok sikert, aki előtte áll még, kívánom hogy mindenkinek csak ilyen kicsit legyen rossz(vagy egy kicsit sem) mint nekem.És mindenekelőtt: átjárható petevezetéket kívánok mindenkinek! :-)

Köszi a biztató szavakat!

sziasztok!

Kiderült már, hogy mikor lesz?

Drukkolnunk kell holnapra?

Fáj, de nem vészes. Ki lehet birni. Nem kell hinni a rémhirterjesztőknek.

Egyébként függ a fájdalomtürő képességtől is.

Kapsz előtte görcsoldót.

Én rögtön hazamentem. Nekem nem kellett feküdnöm.

Úgy látszik ez helyszín függő.

Kísérőt vinni kellett.

Én is tiszta "betegen" mentem, mert én is hallottam, hogy szinte falat kapartak, üvöltöttek stb. az ismerősének az ismerőse...

Írd meg mindenféleképpen mi volt, és drukkolok hogy fájdalommentes legyen, és semmi elváltozást ne találjanak (itt jegyezném meg, hogy ez volt a lombikos vizsgálatnál a legjobb leletet adó vizsgálat :-DD).