Hogyan lehet feldolgozni a gyászt? (beszélgetős fórum)

Szia. Először is őszinte részvétem! Én áprilisban veszítettem el aput, szintén egyedül ment el, nem mehettünk be hozzá. Későn derült ki a betegsége, de nem iparkodott a kezelőorvosa, hogy próbáljon időben segíteni, sőt.. De ez már mindegy is :(

Hogy hogyan lehet feldolgozni? El kell sajnos fogadni a megváltozhatatlant és valóban.. Az idő lassan, de "segít".. Nem felejteni, hanem elfogadni a helyzetet.

A múltba nézni, hogy mi lett volna ha stb kár, mert ettől senki nem jön vissza... Csak emészti magát az ember, hogy bárcsak tett volna valamit, bárcsak, bárcsak, bárcsak... De ez nem segít már rajta. Ne haragudj viszont rá,az nem jó érzés. Ha úgy érzed, beszélj hozzá, kérd a "segítségét", mondd el az érzéseid, de ne haragudj rá.

Nagyon nehéz, úgy is ha hirtelen távozik a szerettünk, úgy is, ha tudjuk, hamarosan megy. De az emlékek, amiket együtt megéltetek, azok sosem múlnak el, azt nem veheti el senki.

Nekem nagyon fáj, hogy nem tudtunk apun segíteni, hogy nem lehettünk ott vele.. És olyan hihetetlen, hogy már nincs. Az agyammal tudom, de látni nem láttam még utoljára. Mintha csak épp elutazott volna. Hogy ettől könnyebb vagy sem nem tudom, mert tisztában vagyok ugyanakkor vele, hogy ő már nincs itt a földön. Ugyanakkor hálát adok, hogy nrm húzódott úgy el a betegsége, hogy szenvedjen hosszú ideig és már csak árnyéka legyen önmagának.

Gondolj rá szeretettel, ne haragudj rá. Hiszem, hogy valahol ők még mindig léteznek, látnak, hallanak minket.

Nem tudom feldolgozni ahogy element

Ràfogtàk hogy Cividos...de nem volt az

2 hètig nem látogathattuk ès nem tudtunk vele beszrlni,mert nem engedtèk a telefont

Hol az embersèg

Ès ahogy el lett temetve is szìv fàjdìtò

Ez nem minden napos halàl

Ùgy meghalt,hogy nem làtott minket.

Ez ismerős!

Már nekem sincs kivel megbeszélnem az ilyen dolgokat.

Köszönöm

Annyira de annyira hiànyzik Apu

Annyira meg szeretnèm ölelni meg érezni az illatàt

😭

Egy nagyon nagy lèpès előtt állok amit csak vele tudnék megbeszèlni.Hiànyzik,hogy elmondjam neki

Őszinte részvétem!

Tudom mit érzel!

Ne haragudj rá!

Nagyon mérges vagyok nèha...sìrok de nagyon mèrges vagyon Apura

Mondom neki: Hogy vetted Te a bàtorsàgot,hogy itt hagytàl Minket.Elsem búcsúztál megsem ölelhettelek

40 èv sem volt elèg Apubòl.

Úgy èrzem beleőrülök...

Megmagyaràzhatatlan dolgok törtènnek amióta elment...

Hiányzik a mosolyod Apuka 😭💔

A leges legrosszabb napja az èletemnek amikor örökre elaludtál💔

Sziasztok,

😭

Most is sírok...annyira de annyira hiányzik Apu

November 22èn kaptam a telefont,hogy Apu örökre elaludt💔

Akkor pont Londonban voltam...Utáltam minden percét,hogy ott voltam.

Apunak volt egy infarktusa és 2013 ban pár hónapra rá megis můtötték.Hála sz Istennek akkor pàr hónqp alatt felèpült.Igen erős ember volt...szekrényeket cipèlt,téglát.Nagyon nagyon örültünk,hogy felépült.Nagyon ambíciózus ember volt A tòl B-be eljutàshoz nem ismert lehetetlent.Nagyon szegény csalàdba nevelkedett...soha nemis tudta magàt túltenni magàt a sok éhezèsen,fizikai és lelki bántalmakon DE szerentem ez adta neki az extra erőt,hogy maximalista és kedves,segítőkész legend.

Anyuval 44 évet voltak hàzasok...de gyerek koruk òta ismerték egymàst.A bátyàm meg èn születtünk.

Sohq men ismertem éhezèst Apunak mindèg volt Ránk idelye....megbeszélt mindent Anyuval.

Mindég 44èv házassàga alatt anyu meg èn kaptunk rengeteg viragot.Nagyon romantikus volt.

Szóval nekem a mèrcèt magasra tette,hogy egy nővel hogy is kell bánni.Soha nem volt papucs férj,de asszem minden nő irígyelte Anyut.

Anyunak ugyan olyan rossz gyerek kora volt.Lehet hogy azèrt is lett mind kettőből ennyire sikeres ember és sikeres hàzasok.

Elmerengtem kicsit...

Persze tudom,hogy mindenki meghal...de nem mindegy hogy hogyan...

Apu mindèg ember központù volt...szeretett segíteni embereknek ès imàdtàk a vàrosunkban.

Ismert ember volt...romàk vagyunk.

Apunak sok rengeteg magyar üzlet tàrsa,barátja volt.

Olyan " nagy emberek" voltak Apu barátai akik tudták,hogy Apu tisztességes,nagy szivű és nem utolsó sorban ambíciózus.Aput az egész megyèben isnerték hogy honnan indult ès hová jutott az esze által.

Mindèg nagyon büszke voltam Apura.Istennek Hàla hogy ilyen Apukám volt aki igazi példa képem volt Nekem és rengeteg embernek aki ismere.Sok száz üzenetet kaptunk szivet melengetőt.Sok unoka testvèrem mondta,hogy Apu volt a példa kèpük és nem a sajàt apjuk.

Azt mondtàk: Apu egy legenda volt❤💔

Szédülni kezdett...majd magas làza lett...majd rohamossan fogyott.

Június óta 3szor volt korházban.Kapott infúziót.Azt mondták,hogy a Hepatítisze van..honnan tudhattuk volna

Az epéjèvel is baj volt.Ki engedték azok az állatok a korházból úgy hogy amikor kivettèk a blanket akkor szinte az egész bőrét egy nagy tenyèrnyi helyen leszakították.Amikor láttam a képet nem hittem a szememnek.Anyu kezelte 2 hètig otthon krémekkel.

Aztán nagyon felvizesedett..màr gyógyszerreel sem tàvozott a víz.

Hadd ne nondjam,hogy az a baron hàzi orvos azt mondta,hogy nem jön ki mert a Covid miatt..a bátyyàm heltre tette az orvis hisz erre esküdött fel vagy nem...

Az orvos azonnal hívta a mentőket.Azok EKG csináltak ès nem volt Apunak szív elègedettlensège.

Elvitték Kecskemètre...màsnap mondtàk a tudtunk nélkül elvitték Kiskunfélegyházsra a Covid osztályra.

Fizikai képtelensèg,hogy Covidos volt,mert anyu mindég szájon puszilta Aput.Akkor Anyu miért nwm kapta el?

Anyu nem engedett fel senkit Apuhoz amikor betegeskedett.

2 nap utàn talàltak rá Apura,hogy hova szálítottàk.

Apu utàlta a mobil telefont.Elfelejetette Anyu oda adni amikor otthonról a mentő elvitte Aput.

Kèrleltük a Covid osztályos orvosokat,hogy legalàbb a potrán leadhassuk a telefont.

Azt mondtàk a telefon nem megengedett,mert fertőzés veszély miatt☹☹☹

Hazugok!!!

Mert utólag megtudtuk a betegeknek volt telefonja.

2 hètig Apu nem tudtuk meglátogatni sem beszélni vele😭😭😭

Apu egyedül halt meg

És ezen egyszerűen nem tudjuk magunkat túltenni

Mi történhetett vele..

Szerntem mèg a napi gyógyszer adagját sem kapta meg.Az alvadàs gátló hiànya pedig halàlt okoz.

Milyen fura,hogy mindenki Covidban hal meg

Kimondhattalan fájdalmat érzek.Nincs nap hogy nem sírok,mert nem tudtuk Aput megvédeni.

Már nem mondja :Picikèm mikor jösszz haza.Annyira büszke vagyon ràd.

Mindèg mondta : Úgy meghalok,hogy nem lesz Tőled unokám

Igaza lett😭💔

Imádlak Apuci és alig várom hogy újra veled legyek💔😭

Sokat gondolkodtam azon is, hogy biztos nehezen hagynak itt minket!

Kapaszkodj a gyerekedbe, férjedbe, és ō is ott lesz a mindennapjaitokban mindig, mert sokmindent úgy csinálsz majd ahogy ō szokta,életben tartjátok, hogy gondoltok rá, beszéltek róla!

Biztos nagyon büszke rád!

Ez nagyon jó! Örülök, hogy segített!

Sajnos az én édesanyám nem volt különösebben társasági ember. Barátai sem voltak. Csak mi hárman voltunk neki.

Amikor apu meghalt szó szerint kerestem a baráti társaságát.

Rengetegett beszélgettem velük, de ez anyu halálánál is így volt amúgy.

Nagyon jól éreztem magam ettōl, hogy milyen szeretettel beszélnek róla, a jó sztorik stb...

Nekem ez is segített sokat!!!!

Mai napig összejárunk sokukkal!

A tükörnek akarj tetszeni!

Az élet nem áll meg, hiába érzed úgy hogy megáll.

Magadért tedd meg! Gondolj arra, hogy lát.

Nem ezt akarja látni, hogy szenvedsz!

Tedd büszkévé!

Pedig van, csak meg kell találni!

Én neki álltam tanulni. Baromi jól eltereli a figyelmet.

Új cél.

Egy napom volt olyan, hogy egész nap a konyhában ültem és bőgtem. Majd jött egy pont amikor azon voltam, hogy vonatnak megyek.

Úgyse hiányoznék a kutyának sem.

De hazajött a kis családom, és addig ölelgettek míg legalább utána menni nem akartam.

Lassan 2 hónapja hagyott itt, de még hazavárom.

Tegnap kimentem a temetőbe, de az csak sír, nem érzem azt hogy ott lenne.

Minden napom arról szól hogy csináljak valamit, hogy ne gondolkozz rajta, a múlton vagy azon hogy mi lett volna ha...

Csak a velem élők látják min megyek keresztül. A család pedig azt hiszi, hogy minden happy, túl vagyok rajta, még csak nem is fáj... Persze, ezzel is csak lejjebb nyomnak.

Tudom most nehezen hiszed, és én sem tudtam nagyon sokáig elengedni a szüleimet, de egy napon majd arra ébredsz, hogy nem dühöt, szomorúságot érzel, hanem mosolyogsz amikor eszedbe jut.

Ez a gyászfolyamatnak már az elfogadás része.

Ne küzd az ellen, amit érzel éld át, ahogy van, hozzátartozik ez a rész ahhoz, hogy eljuss a következō szakaszba.

Egyébként amikor nagyon elkeseredtem, olyan is volt, hogy élni sem akartam, hátha úgy együtt lehetünk, mindig azt mondogattam magamban, most is itt van, csak nem látom, nem tud válaszolni.

Két és fél éve halt meg a férjem.

Én azt tapasztalom magamon, hogy a gyászt nem "feldolgozni" kell, hanem megélni.

Hogy hogyan tudtam utána talpra állni?

Még most is csak időnként "sikerül".

(Nálam, úgy látszik, tovább tart ez az egész, mert olvastam "valahol", hogy általában 1-2 év alatt elmúlik a gyász.)

Mivel ott nem így hangzott, rájöttem, hogy nem idéztél.

De igazad van, a szeretet a legerősebb a világon.

Érdekes dilemma lehet azt gondolni hogy szerettem,vagy szeretem.

Ha úgy teszem fel a kérdést,hogy szeretem vagy nem szeretem akit a szívembe zártam,nem kérdés hogy jelenidőben mondom hogy szeretem.A múltidőt az esemény miatt érti az ember,de a szeretet nem függ az idő múlásától.

Ez gyönyörű és nagyon igaz!

Ha elveszítjük a szüleinket akkor leszünk igazából árvák. Akárhány évesek vagyunk és akárhány gyerekünk van és társunk, egyedül maradunk. Ott valami véget ér, megszűnünk gyereknek lenni. Akkor növünk fel igazán.

Jesszusom!

Ezt érzem!