Hogyan kell túlélni egy szakitást 8.év után? (beszélgetős fórum)
Hugi, apróság, de hogy érted, hogy boltban sosem járt? A házasságotok alatt nem fordult elő, hogy ő - vagy a gyermekért, vagy csak úgy - bevásárolt nektek? Nem vasalt egyszer sem magára vmit? Nem ment el a postára, hogy a közös csekkjeiteket rendezze?
Mert ha ti tényleg így éltetek, Te tényleg nagyon-nagyon elrontottál valamit.
Na sziasztok.
nem sok minden történt az elmúlt pár napban,el voltam foglalva a gyerekkel,mert ugye elsősök lettünk :)
Hát a drága uracskám,tegnap benyögte,hogy jó lenne ha hétvégén a felvonulást csak az balakból nézném mert ismeri az itteni embereket és nem örülne ha kimennék!
Hát szó szerint kiröhögtem :D már mást nem tudtam csak röhögni.
Nem tudom mit képzelt,hogy majd a gyereket sem viszem ki lovagolni meg ilyenek....eskü,hogy már én is azt gondolom,hogy kicsit beteg az agyára! :D
a legnagyobb "pofon" az ilyen embernek, hogy otthagyod és boldog leszel a piciddel...nélküle.
Lássa csak azt, hogy ő nem pótolhatatlan.
DE egyben a legnagyobb ajándék is neki, ha felismeri, hogy ez egy lehetőség, hogy tanuljon.. megtanuljon magáról gondoskodni...(ennek a valószínűsége mondjuk erősen konvergál a 0-hoz:-)
Mondjuk minden pofon az élettől magában hordozza a legnagyobb lehetőséget is.. sak legyen annyira erős, és kritikus magával az ember, meg persze őszinte hogy felismerje...
Igazad van....belülről nem olyan erős személyiség ő.
Nélkülem nem tudna még felöltözni sem,be nem nyúlna a szekrénybe hogy kivegyen egy pólót mondjuk,ő boltba sosem járt,maximum átment a presszóba magának cigiért.....
Talán ezért is mondja,hogy akármi van szüksége van rám.....persze,hogy van...legyen aki megcsinál itthon mindent :D
A kapcsolatunk elején teljesen más volt ám.....mindig az volt amit én akartam,naponta ötvenszer elmondta,hogy szeret.....volt hogy rászóltam hogy elég ha egy nap egyszer mondja :D
Több mint öt éve kint dolgozik,mikor jött be a sok pénz már akkor megváltozott.....bementünk egy tescoba pl és úgy képzeljétek el bármit megvett amire ő úgy gondolta,hogy szükséges...persze csak magának.
Akkor nem szóltam,hiszen jutott pénz nekem is bőven,azt gondoltam ha már ő szenved érte,akkor vegyen amit akar.
A közelebbi rokonok látták mi történik,és a saját anyukája mondta neki,hogy kisfiam nem lesz így jó vége...
Aztán mikor jött ez a lengyel nő,na onnantól kezdve,elkezdett engem ellenőrizgetni....volt olyan,hogy hazaért még le sem tette a táskáját de már átnézte a telefonomat,jöttek a gyanusítgatások,holott nem csináltam semmit.....és én hülye még azt hittem tényleg miattam van,és lehet,hogy valamit nem jól csinálok,hogy nem bízik bennem :D
De szépen lassan rájöttem,hogy hoppá nekem félni nem kell,hiszen én nem csaltam meg,sőt majdnem hogy be is zárkóztam a gyerekkel,nem csináltunk mást hetekig,csak otthon vártuk,mert ugye nem mehettünk sehová.
Ez volt az oka,hogy az otthonülés meg a boldogtalanság mellett feljött pár kg is,és persze erről is én tehettem.
Pontosan így gondolom,hogy eljön még az én időm :)....csak ehhez kellett rengeteg bántó szó,veszekedés,és rengeteg átsírt éjszaka....
Mondjuk ebben van valami...igazad lehet...
Az erejét csak Hugikával szemben 'fitogtatja'...
Könnyebb a kisebbel keménykedni.. ez meg tipikus gyenge ember tulajdonsága.
hát ez vicces, nekem meg mindig olyan pasijaim voltak akik gyengébb személyiségek voltak mint én...én pl ilyen pasival még nem találkoztam csak folyton hallom, hogy mennyi de mennyi ilyen eset van...:-)
Erősödni meg tanulni mindig lehet, van erre egy régi mondás:
"ha igazán tanulni akarsz, mindig akad tanár"
De sztem bormi jól állsz hozzá ehhez a dologhoz, erősödjél tervezgessél, eljön még a te időd...
Szerintem rengeteg.....bár csak magamról tudok nyilatkozni.
Én azt mondom,most már,hogy naiv kislány voltam..beismerem.
De most már ha olyat mond ami bántó,már nem sírom el magam....hanem minden egyes olyan szavától megerősödöm,és minél több van annál jobban tudom,hogy mit kell tennem.
"azt hittem talán ez a normális, hogy így viselkedik, meg hogy jó dolog ha félt"
hány nő esik bele sajnos ebbe a hibába :-((((
Na beszéltünk....hát semmi különös,ha én rákérdeztem valamire akkor rögtön menni akart aludni,mert ő nem magyarázkodik.
Mikor én mentem volna aludni,akkor már kérdezte,hogy hova megyek ilyen korán....mondtam neki,hogy valószínűleg aludni,de az is lehetséges,hogy hazudok :D erre azt mondta,hogy ezt kár volt mondanom,mert úgy is tudja.Én meg direkt azért mondtam,mert tudom hogy mit gondol,viszont ő is tudja én mit gondolok,úgyhogy inkább elköszöntünk,mert ma se ő se én nem akartunk veszekedni.
Borzalmas lehet így élni, hogy ennyire függsz tőle...
:-(
Áhh nem megyek inkább.....már időm sincs,meg a kislányt sem tudom gyors lepasszolni. Max anyósomhoz,de abból tutira baj lenne :D
majd talán legközelebb....
Drága uracskám este hívni fog,szerintem ma is kapok valamiért,szal már előre nincs kedvem vele beszélni,de ha csörög menni kell a gép elé,mert ha nem akkor az a baj.
Majd utánna írok,hogy mi volt.
Én lépnék a helyedben...de nem vagyok a helyedben és senki más sem.. uh magadnak kell dönteni végsősoron.
Srác: hmmm hmmm... vigyázz ha pletyi lesz belőle, és a fülébe jut, rosszul járhatsz.. de amúgy a sétában tényleg nincs semmi.
Ha úgy érzed kikapcsolna és jó lenne menj...
Megváltoztam én is.....mostanában sokkal jobban figyelek magamra,meg a külsőmre meg ilyenek....persze régebben is,de most jobban.
Az a jó az ilyen történetekben,hogy az idegtől lefogy az ember :D már egész jó kis csaj lesz belőlem a végén :D
Na jó félre a viccet.....
kiváncsi lennék a véleményetekre,illyetve,hogy ti mennétek e?!
Ma este találkozóm lenne egy sráccal...már lassan egy éve tudom,hogy tetszem neki és nekem sem közömbös. Ma estére elhívott sétálni,ti mennétek?
Talán egy séta még nem annyira veszélyes nem?
:)
Egyszer leültem vele beszélgetni,illetve én beszéltem és ő csak hallgatott,dőltek belőlem a szavak. Ez az egy eset volt amikor kikeltem magamból(nem kiabáltam) csak jól esett elmondani egyszeree neki mindent amit épp éreztem meg gondoltam.
Mondtam neki,hogy a nő előtt eljátszotta,hogy mi már nem is vagyunk együtt,itthon eljátszotta,hogy minden rendben van,a munkatársai előtt meg,hogy milyen jól megy neki.....a végén azt mondta,hogy eszméletlen milyen jól látom,mert tényleg így volt.
Ő nem volt ilyen,mint most....
Annyira drasztikusan megváltozott,hogy el sem hinnétek,a beszéde a járása mindene....nagyon nagy embernek érzi magát. Csak előttem már nem tudja megjátszani magát,ha valaki hát én tudom,hogy ki ő.
Biztos vagyok benne,hogy egyszer ha majd a tükörbe néz elsírja magát.
De előtte még okozok neki pár álmatlan éjszakát én is,meg még szerintem sokan.....
Mindig benne van a pakliban, fiatalon nyilván hatványozottan...
No és hát itt a kérdés hogy mi a megcsalás és a hűség...kifejtendő esszékédés sztem...
A nagyobb gond (az olvasottak alapján) ahogy viselkedik veletek.
Soha nem mondják el, mert q-va gyávák (tisztelet a kivételnek). Persze szemben akkora de akkora nagy arcok... nincs olyankor náluk szebb okosabb stb stb...némelyiknél már már gusztustalan az alfa-hím szindróma...(én csak így hívom)
Aztán ha kicsit utánnanéz az ember, kiderül, hogy egy nagy marconajelmez mögé bújtatott bepisikélős idióta, aki az alfahím jelmez mögé bújt, nehogy egyszer saját maga szemébe kelljen nézni, mert akkor meglátná, mennyire szánalmas kis hülye...
Bocs az előzőekért, kicsit saját tapasztalatot is belevittem.. nem is kicsit, de jól esett leírni..:-)
Nos ez már az ő baja.. lesz majd egy pont ahol ő is a fejéhez kap, hogy "hoppá, így töltöttem el az életemből x évet, mire is???" aztán válaszol majd magának... bármit is, azzal már nem tesz jóvá a saját életében semmit- sajnos máséban sem.
Amúgy anyum szokta mindig mondani (és nagyon igaza van) mindig mindnki visszakapja az élettől azt, amit adott másnak, és ha szerencséd van végignézheted, ha nem akkor nem.. de akkor is megkapja.
Általában a saját mércéje szerint kapja vissza.
Hát nem :) abszolút nem érdekel,hogy a nő él e vagy hal,pillanatnyilag ő a legkisebb gondom.
Azt mondhatnám,hogy ő a problémáim okozója de még azt sem.
De végülis a páromat is megértem....ő 20 éves volt én 19. Tudtam,hogy nem fog élete végéig hűséges lenni,és még most sem az fáj hogy mással sexelt....hanem az,ahogyan viselkedett közben velem,és hazudozott ahelyett hogy elmondta volna.
Nem sok,két mondtaba el lehet mondani az ilyet...Ha azt mondta volna,hogy drágám megcsaltalak,de nem akarok elmenni azt mondom ok,de a majdnem másfél év hazugság az kemény...ezt a nehéz megbocsájtani,nem a sexet.
Egy gondolatot sem pazarol ránk.....így van.
De arra pazarolhatna,hogy nem először járt így.
Nem érted...ez a nő egy gondolatot nem pazarol erre, rátok... csak TE és a másik megcsalt feleség. Miért is gondolna "rátok"?.
Te se gondolj rá, itt nem Ő a "hibás" hanem a pasik...Ők "léptek félre" nem a nő...
A nő nem tartozik felelősséggel értetek.
Persze hogy szétcsapott x házasságot stb stb...szar dolog, de ilyenek mindig vannak és valóban dühíti az embert, de aki nem akar, azt nem lehet elcsábítani.
Anno én is voltam ilyen helyzetben, bár nem volt a férjem... én is a nőt utáltam, mert azt könnyebb volt, akit szerettem ott nem tudtam az iránta érzett keserűséget összeegyeztetni a szeretettel/szerelemmel...aztán egy idő után rájöttem, hogy a nő nekem senkim, lehetett volna ez egy másik nő is.. nem ez a lényeg, hanem, hogy az ÉN PÁROM lépett félre...
A nő nekem arctalan maradt (talán ezért is könnyebb őket utálni?) nem mint a páromat.
Nem utálom én a nőt,csak akkor lettem mérges amikor a másik gyereknek is elvette az apját.
Tudta a nő,hogy ennek a férfinek is gyereke családja van,és egyszer már megégette magát,merthogy párom is otthagyta,és ez a pasi is inkább a családját választotta volna.....csak a feleség itt nem engedett...
Én csak azt mondom,hogy egy 38 éves nőnek legyen már egy csepp esze....nem?