Házasságon kívüli kapcsolat (beszélgetős fórum)

Szerinted meddig lehet ezt húzni, bírni? Ha 10-ből kettő bejön, akkor az már jó? Kinek?

Mindenkinél elszakad a cérna egyszer.

Szerintem hülyeség várni, inkább erőltesd. Tudom, hülyén hangzik, de általában amikor ezt mondják, hogy a visszautasító félnek adjunk türelmet, várjuk meg, hátha csak ritkábban szeretné, hát ez olyan, hogy mindig az aktív fél fog még jobban hoppon maradni, szóval ha az asszony kéreti magát, akkor annál jobban erőltesd. És egyszer csak beadja a derekát. Várni rá ne várj, mert nem fog ő kezdeményezni.

Ha ilyen van, hogy az egyik fél aszexuálisabb, akkor a másiknak duplán kell dolgozni, de ez, ha kívánod, akkor belső késztetésből is jön. Szándékosan nem írtam nemeket, mert ez nővel is van, csak a nők ezt a kezdeményezés dolgot annyira rühellik, nem tom miért, mert nagyon hatásos.

Nem kezdeményezés az, hogy valaki felvesz egy szép fehérneműt meg a többi, jó kell, de ezt mindenki megcsinálja, ennél sokkal direktebb, testi kontaktuson alapuló kezdeményezés kell, erre sok nő nem hajlandó, de sztem ez a nyitja, aki aktívabb, annak automatikus legyen, hogy ő csinál kedvet a másiknak és kész, mert neki jobban megy.

Sztem te is legyél aktívabb. Lehet, hogy 10 próbálkozásból sikerül 2x de közben 2x szeretkeztetek. Ha meg ráhagyod, akkor sehányszor.

Nem, nem tudok előre semmit, csak a topik elején én mindig ezt mondtam, hogy én a helyében ezen az úton indulnék el. Végtére is egy több évtizedes kapcsolatról van szó, ha a pénz összetartja őket, akkor oké, de ha egyikük félremegy, hadd menjen a másik is.

Amit írtál, igen, furcsa, ha a másikban nincs vágy és nem tudna mit kezdeni egy ilyen paktummal, hát ez már megint újabb fejezetet nyitna, de először meg kell kérdezni, hogy megtudja az ember, hogy tényleg így lenne-e.

Az meg, hogy egy másik emberrel menne, a házastársával meg nem, ez előfordul, de épp ezért, ha a pénz tartja össze őket és mondjuk barátság, akkor ezt a swinger tudná megoldani. És igen, lehet, hogy van olyan ember, aki ezért taktikázik és ezért utasítja vissza a párját, mert erre játszik, hogy előbb utóbb legyen belőle nyitott kapcsolat. Nekem nincsenek tabuim, azért sem, mert fogalmam sincs, hogy ezeket a dolgokat hogy kezeli egy pár, amikor 20-30 éve együtt vannak, mert én nem vagyok ennyi ideje együtt a férjemmel.

Ennek azért érdemes lenne utána nézni. Miért fáradt annyira, ha ennyit segítesz neki? Próbál egészségesen élni, étkezni? Nem táplálkozik véletlenül rendszertelenül és/vagy hiányosan? Miért fáj ez meg az ennyire? Nem próbálja orvosolni vagy nem keres ezekre megoldás?

Ő teljesen természetesnek tartja, hogy elvileg egészséges nő létére nulla a libidója? Más se hozza lázba? Nem szokott magában masztizni esetleg? Hormonok terén rendben van? Nem szed véletlen fogamzásgátlót?

Ez csak pár kérdés, ami eszembe jutott, és célszerű lenne mindet végigrágni. Nagyon sok minden befolyásolhatja a libidót, de ha az ember tojik a megoldásra, akkor az sokat elárul róla. Ha fontos vagy neki, ha szeret, akkor utánamegy ezeknek, megpróbálja kideríteni az okot, hogy ha sokáig rendben volt az "étvágya", akkor most miért van meg hónapokig nélküle.

Én úgy értettem korábban a másik fejére való tojást, hogy ha annyira se tartjuk fontosnak a másikat, hogy kiderítsük a probléma okát, akkor az tényleg megmutatja, mennyire is kötődünk hozzá. Nem tudok elképzelni olyat, hogy szeretek valakit és egy ilyen kérdésben mégis totálisan érzéketlen vagyok. Így értettem azt, hogy az ember tojik a másik fejére. Ha fontos a másik, ha szeretem, akkor megpróbálok megoldást találni. Ha nincs erre ingerencia, az azért eléggé sokat elárul a másikról.

Nem hiszem, hogy tetteti, érzem, hogy ott nincsen gond!

Próbáltam már azt is, hogy nem hozom fel a szexet, kíváncsiságból meddig bírja, de én untam meg hamarabb!

Na mindegy ez van!

Csak azért írtam, hogy nem kell feltétlenül elitélni azt aki félrelép egy házasságban, nem feltétlenül az a rossz aki megteszi!

Besegítesz otthon rendszeresen,és mégis fáradt?Jogos ez,v csak kibúvónak látszik?

Az "ez fáj,az fáj"-t kezelteti orvossal,vagy tesz érte,h ne fájjon?

Nem ijesztgetni akarlak,de ha máskor élvezi,de közben mégsem akarja többször,akkor lehet,h csak tetteti,mert hamarabb túl akar lenni rajta.

De persze mondta a szokásos: fáradt, ez fáj az fáj...

Azért sem értem mert ha néha együtt vagyunk akkor élvezi a szexet, szóval nem én vagyok ügyetlen...

Mért,ez neked nem elég durva? ha igen,akkor állja sarkadra,ha nem,akkor meg viseld el...

Azt nem mondta,h miért nem akar? Mert még erre kéne rámenni,de nyilván ez is durvítja a helyeztet.(volt egy haverom,akinek a nője 2évig beadta,h nőgyógyászati betegsége van..hm.Éppen lehet,de azért 2 évig semmilyen módon nem nyúlni a másikhoz..a srác meg balek volt,tűrte,aztán a csaj elhagyta,ő meg megkeseredett ember lett.Ennek ez a vége.)

Egyébként nem igazságos,h te az ő kényelméért rendesen viselkedsz társaságban is ,ő meg úgy néz ki,nem sokat tesz a te kényelmedért.

Egyébként sose értettem,h aki nem szexel a párjával,az mi jogon várja el tőle a hűséget és/vagy az önmegtartóztatást..

kérdezze meg ő is a férfit,hogy mit javasol,hogyan jusson ő,a nő akkor örömhöz?Nyugodtan mondhatja azt egy nő,hogy egyedül nincs kedve,mert az ölelésre és a csókra is vágyik(a ffiaknak azért legtöbbször egy darabig elmegy,ha ezek nincsenek,csak a kielégülés)

és akkor meg kell hallgatni,mit válaszol erre a férj.

Hm..aha.

Akkor én lehet,hogy azt mondanám neki,hogy oké,csinálom egyedül az örömömet(egy darabig),te meg menj egyedül társaságba,vásárolni,meg minden mást,ami neked az örömöt adja.

És nyugodtan megmondhatod neki,hogy rosszul vagy a képmutatásától,hogy társaságban úgy bújik hozzád,mintha minden rendben lenne,és csak villogni akar veled.Menjen egyedül.

Persze ez rossz irányba viszi a dolgokat,esetleg a kenyértörés felé..de legalább nem lesz az,hogy csak te tehetsz mindenről.

De persze mond: hogy ott a kezed!

Csak ez még ugye elmegy tizenévesen!

Ja és még valami mások előtt meg úgy tesz mintha minden a legnagyobb rendben lenne(simogat,bújik, stb.) otthon meg semmi.

Azt sem mondhatja, hogy nem segítek mert amit tudok megcsinálok odahaza, ha én vagyok otthon elmosogatok, főzök stb.

Én pont a másik oldalát ismerem. A nő szeretné a férj nem. És nem is tudnak beszélni róla, mert a férfi elzárkózik teljesen. Ekkor ha a nő igen is szexre vágyik mit tegyen, az önkielégítés nem megoldás. 20 év utáni párkapcsolatról beszélek.

Lehet szeretni valakit a nélkül is, hogy testiség lenne közöttük, sőt együtt is lehet élni. Ezt szokták megszokásnak, "napi rutin"-nak nevezni.

Ilyen esetben mit tegyen a nő?

Mást nem mond azon kívül,h ne vágd folyton a fejéhez? Mert ez így nincs megbeszélve..Érdemes lenne megkérdezni,hogy oké,hogy tudja,és nem is akarod a fejéhez vagdosni,de mégis mit javasol neked a szexhiányod enyhítésére?

Ha azt mondja,nem tudja,akkor mondd neki,h gondolkozzon rajta,és 1 hét múlva újra meg fogod kérdezni.Ha azt mondja,csináld egyedül,akkor kérdezz vissza,h neki van-e kedve a számára fontos dolgokat egyedül csinálni,mikor a párjával is tehetné,akivel házasságban él?A harmadik verzió már csak az lehet,h akkor csináld mással..ez esetben pedig már a te döntésed,h hogyan folytatod.

A férj nem feltétlenül tojik a felesége fejére:

hasonló problémáim vannak, és igen is szólok, hogy hiányzik a szex! A válasz mindig az, hogy igen tudom és ne vágjam folyton a fejéhez! Mindig-mindenhol csak azt olvashatod a bunkó pasik félrekefélnek, de azt már senki sem mondja miért?

Azt, hogy csak a pasi kezdeményez, ha nem tenné hónapok telnének el szex nélkül! HA lebukik, hogy szeretője van jön a durcizás meg a veszekedés, egy jó hónapra rendbejön minden, de utána jönnek megint a szexmentes időszakok! Ugye erre jön a válasz, hogy akkor el kell válni, és természetesen a pasi hagyjon mindent a fenébe amiért eddig dolgozott, meg persze a gyerekeket is (ha vannak)

Hát ez nem vicces(tudom,h te sem érzed annak),hanem gyagyás,ha egy iylen nő sipítozik.Lapáttal kell ütni a száját,ha ilyen ütődött.Nem hiszem,hogy egyébként,más dolgokban klinikailag normális egy iylen ember,aki így viselkedik,gondolkodik.

Ha minden elromlott,ahogy írod,persze,külön kel menni.ha minden más oké hosszú ideje,csak a szexszel vannak gondok,akkor megértem,ha valaki hezitál,hogy az egész kapcsolatot felrúgja-e.

Szerintem akik szeretőt tartanak,nem hiszik,hogy minden megoldódott.Valószínű inkább pillanatnyi energia-és életkedv-tuningot ad nekik.Hogy legyen erő változtatni,vagy dönteni,hogy tovább csinálják.

Ja,vagyis de,igen..lehet,h mégis azt hiszik,hogy mindkettőt megtarthatják,és ebből soha nem lesz probléma.de amint benne vannak szerintem rájönnek,hogy ez egy nagyon nehéz meccs.

..mert te mindig mindent előre tudsz:D Tessék eltenni azt a varázsgömböt a padba,nem ér puskázni:)

Igen,ez érdekes..most elméletben:van oylan,aki azért megy félre,mert otthon nincs szex,pedig ő szeretné,és mindenfélét meg is tesz érte. Csak a másik nem hajlandó.Ha ilyenkor félrelép az egyik,és elmondja a másiknak,és ugye azt kéne mondania,h:én félrementem,te is megteheted.De az egyik alapvetően nem félremenni akart,hanem a párjával szexelni,tehát ha most a párja is félremegy,akkor jön az,h:de velem meg nem tudtál szexelni,kifelé meg menne?Persze ez már így nagyon ciki,nyilvánvalóan kiderül,hogy a másik nem akart eredetileg az egyikkel szexelni,viszont kifelé meg menne neki a dolog,és így meg is kéne kapnia rá az "engedélyt".

A második eset,h az egyiknek le van húzva a roló,nincs benne elég vágy sem.Ha neki van megengedve,h ő is félreléphet,mint a párja,neki ez nem nagyon fog semmit jelenteni,hiszen alapból a szex nem nagyon érdekli.

Szóval érdekes,h mikor ki a hunyó...

Vicces az, mikor a a nő sipítozik, hogy megcsalták, miközben ő se volt hűséges. De tegyük fel, hogy nem csalják meg, csak esetleg feljön valahol témaként, és szinte kikelve magából fröcsögi, hogy őt nehogy meg merjék csalni, mert akkor irgum és burgum. Mindezt mondja úgy, hogy heti párszor más f*rkán élvezkedik.

Nagyon idilli világ, ahol a nő szeretőt tarthat, de amint ezt tenné a férje is, jönne a hiszti, ajtócsapkodás, mert vele ezt hogy is merték megtenni.

Továbbra is azt mondom, hogy abban a kapcsolatban, ahol annyira elromlott már minden, meg kell adni az esélyt a boldogságra. Akkor zárják le, és menjen mindenki a maga útján és találjon egy olyan társat, akivel tényleg szeretik is egymást. De nem, ez túl egyenes megoldás lenne, és túl macerás. Helyette maradjon meg a mostani társunk, akivel maximum egy fedél alatt élünk, és keressünk egy másik férfit, akinek belepattanhatunk az ölébe néha napján, és ettől -majd azt hisszük, hogy- minden meg fog oldódni.

Ha a férj olyan szinten tojik a feleség fejére, hogy se ezt megbeszélni, se orvosolni, se egy, mindenki számára megfelelő megoldást keresni és találni sem hajlandó, akkor ott mi a fenéről is beszélünk?

Ha valakit szeretek (akár szerelemmel, akár már nem), fontos a számomra. Tehát ha valamiben nem érzi jól magát a másik, azon leszek, hogy ezt orvosoljuk. Ha ez az igyekezet nincs meg a férj részéről, akkor tényleg egy ilyen ember mellett akarnék maradni? Egy olyan ember mellett, aki ennyire semmibe vesz, aki nem szeret? Mert bizony az én szememben nem lehet szeretetről beszélni, mikor ennyire le se sz*rjuk a másik érzéseit, igényeit. Itt nem lehet azt mondani, hogy "de mi szeretjük egymást, és minden harmonikus". Ha ez igaz lenne, akkor másképp reagálná le ezt a helyzetet a férj.

Az pedig, hogy valaki eldönti, hogy benne marad egy ilyen lakótársi kapcsolatban, teljesen más kérdés. Én vagyok olyan kis hülye, hogy azt gondolom, az ember legalább szeretetben szeretne élni a párjával. Az ember maga dönt, innentől kezdve nincs joga panaszkodni a boldogtalanságra, mert igenis megtehetné azt, hogy kilép ebből a "kapcsolatból", és ad esélyt saját magának és a párjának is egy tényleg szeretetteljes kapcsolatra.

Én már a topik kezdetén is ugyanezt mondtam. Menjenek el swingerbe, vagy egyezzenek meg egy nyitott kapcsolatban. Kihagyta a döntésből és kész. Ez itt csak egyoldalú demokrácia. Nori azt mondja, hogy csak mert otthon nem volt szex, félrenézett. De akkor a másiknak miért nem szabadna? Ha a másiknak is szabad, akkor meg miért nem beszéltek erről?

Jaaa, mert akkor már borul a bili, szóval sutyi-mutyi az jóvan, ha meg majd kiderül, akkor meg a másik a hunyó, mert otthon nem volt szex. Tudod, így van ez mindig:)

Igen...

Egyetértek Veled,nem lehet ebben a témában feketén vagy fehéren gondolkodni.

Úgy ahogy szerintem a megcsalás se feltétlenül rossz vagy jó dolog...

Én is ismerek olyan házaspárt,ahol évek óta a szexen megy a cirkusz és azt gondolom ebben a helyzetben igen is jobb lenne ha az egyik fél máshol vezetné le a felgyülemlett feszültséget,talán akkor otthon is oldottabb lenne a hangulat.

Természetesen jelen esetben 35 év házasságról van szó nem pár éves együtt élésről.

Egyébként meg miért törünk bárki felett pálcát?

Sosem tudhatjuk mit hoz a jövő.

Jelen helyzetben én csak azt tudom magamról(úgy,hogy soha senkti nem csaltam meg),hogy monogám beállítottságú vagyok és nem csaltam meg senkit...

Na de az is igaz,hogy nem éltem még évtizedeket senkivel sem és a környezembe se keveredett egyik párkapcsolatom során se olyan férfi,aki annyira megmozgatott volna,hogy megforduljon a fejemben a félre lépés...

Azért mert ez idáig nem csaltam meg senkit,hűségesnek mondhatom magam?

Ugyan már!Az ember annyit változik,sosem tudhatjuk,hogy az élethelyzetek,események,a környezetembe kerülő emberek mit váltanak ki belőlünk...

"Ha az egyiknek megengedett kitölteni az űrt, ezt a szabadságot a másiknak is meg kellene engedni. De sokaknak szerintem itt törne be a feje, mert ez oda-vissza már nem gyere be."

Márpedig ha az egyik megteszi,akkor az a minimum,hogy nem cincog,ha a másik is félrelép(na nem mintha ez lenne a megoldás...)

Törjön be bizony az a fej,amelyik azt hiszi,hogy csak neki szabad lazítani a kapcsolat határait.

Ha 2 ember egyébként valóban szereti egymást(már nem szerelemmel),és az egyik félremegy valami hiányt pótolni,az normálisnak veszi,ha a párja is megkeresi azokat a dolgokat,amiben örömét leli.

Ez korántsem az ideális kapcsolat,de ilyen formában el tudom képzelni,hogy működhet.

Lehet, hogy én vagyok túl naív vagy éppen idealista, de úgy tudok elképzelni egy kapcsolatot, házasságot, hogy ott nincs játszma, nincs hazugság.

Lentebb írtam elég sokat arról, hogy szerintem mennyire nem nevezhető igazi párkapcsolatnak az olyan, ahonnan kihalt a testiség, a meghittség, az intimitás. De ha valaki azt mondja, hogy egy ilyen, párkapcsolatnak már nem nevezhető, lakótársi-baráti viszonyt elfogad élete végéig, akkor lelke rajta. Nem mindenki vágyik ugyanarra. Viszont az a legnagyobb önámítás, hogy itt nem hazudik az ember. Bizony hazudik, rengetegszer. Akkor is, mikor azt hazudja, hogy hova megy vagy hol volt, miközben a szeretővel gyűrte a lepedőt. Vagy hogy telt a napja, vagy mit tervez, vagy éppen miért nem kívánja az együttlétet. Ezek is rendkívül felszínes kérdések, de már ebben a másik szemébe hazudunk. Ahol pedig már a kommunikáció olyan szinten kiveszett, hogy már ezekről sem beszélgetnek a "pár" tagjai, az tényleg sajnálatos.

Valamint én úgy látom, hogy ha az ember akár kényelemből, akár pénz miatt nem akar kilépni egy ilyen lakótársi-baráti kapcsolatból, akkor érdemes lenne tiszta vizet önteni a pohárba. Mert az egy dolog, hogy pl a nő kedvére jár más pasik farkára (bocsi), de lehet, hogy a férj meg őrlődik, hogy ez menjen-e így tovább, félrelépjen-e. Ha az egyiknek megengedett kitölteni az űrt, ezt a szabadságot a másiknak is meg kellene engedni. De sokaknak szerintem itt törne be a feje, mert ez oda-vissza már nem gyere be.