Fogyás, ahol nem az idővel, hanem a türelmetlenséggel állunk hadban...Nyárra már mutasson valamennyivel kevesebbet a mérleg (beszélgetős fórum)

Azért, hogy a gyerekek is tudják, hogy mit esznek és hogy milyen összefüggések vannak a szervezetükben.

Az én fiam sem hiszi el amit mondok....

Tényleg kellene "táplálkozástan" óra - többek között.

Bár én a háztartás órát is visszahoznám...inkább azt tanultam volna mint pld. fizikát.

:-) :-)

Most már így van nálam is. :-)

Ezért szoktam mondogatni, hogy tanítani kellene az iskolában! Most szerencsére már elindult valami, de még messze vagyunk a jótól.

Amikor elkezdtem az életmódváltást, még mindig azt hittem, hogy akik lefogytak sikeresen túlélték az éhezést. Két kolléganőm is vissztért gyesről amikor én eljöttem, mindkettő szépen visszafogyva, most meg amikor én visszamentem csodálkozva látom mindkettő kigömbölyödöt, most milyen boldog vagyok, hogy én nem éheztetem magam.

Jajj ne is mondd :)))

Elképesztő egyébként, hogy milyen kevesen találják meg a helyes utat. Olyan sokan olyan sokféle rossz módszerrel próbálkoznak, nem is értem. :(

Én még kalóriát sem számoltam, csak érzésre ettem. Néha beírtam ezt-azt, hogy tudjam mi mennyi, de nagyon ritkán pötyögtem csak be.

Èrdekes.. :O

A te magasságodhoz sztem az 55-57 kg azideális, ha jol emlekszem a magassagodra. Sot, a bazis szerint meg kevesebb, ahogy nekem is 56 kgnak kene lennem:)

Igazatok van. :-)

Kifogást könnyű találni, a ch meg nagy csábító...fura dolgok ezek. Az evés öröm, boldogság érzetet ad, amíg tart. Aztán jön a lelkiismeret furdalás, majd hogy nyugodtabbnak, "boldogabbnak" érezzük magunkat, az evés...ördögi kör.

Ebből nem könnyű kilépni, de persze meg lehet csinálni - csak kell vmi, ami "visszaránt" a valóságba...

Jó kérdés...részemről hiába mondta a környezetem, hogy kövér vagyok, én nem láttam olyan vészesnek.

Belenéztem a tükörbe és...azt láttam, hogy itt háj, ott háj, amott háj, tehát láttam, hogy híztam, de nem láttam súlyosnak a helyzetet. Persze egyre nagyobb farmer kellett, de ez sem motivált...depressziós voltam (egyszer már kikecmeregtem egy hosszú évekig tartóból, úgy hogy ismerem a tüneteit). Valószínűleg aki hajlamos erre, azon könnyebben hatalmasodik el ismét.

A mérleg. Egyszerűen ritkán mértem magam. Egyedül 18 körül mértem rendszeresen a súlyom, meg az utóbbi időben. Úgy tartottam a súlyom, hogy a ruhák voltak a viszonyítás alapjai.

Pedig lehetséges. :-)

Anno nekem.is sikerült 2 év alatt 35kgt felszedni....

Nagyon keveset iszok. A vizet egyszerűen csak erőszakkal tudom meginni. Úgy érzem, jön is vissza egyből. Van valami ötletetek?

És a gyakoribb WC-látogatásra?

Gondolom a kettő összefügg...

Volt időszak amikor kicsit intenzívebb volt a fogyás, de van, hogy csak tényleg havi fél-1 kiló ment le:D Most nyáron úgy éreztem, hogy már elég, nem akarok fogyni, így tényleg nem is nagyon fogytam, de úgy érzem, hogy nekem még sok ez a súly. Bár tudom, hogy inkább a testzsírszázalékot kellene csökkenteni. Most olyan 66 kiló vagyok a 170 cm-hez. Tudom, hogy nem sok, de érzem, hogy ez a súly még nem ideális számomra.

Súlyós edzés, amikor van időm elmegyek kondiba, de most megkezdődött a suli nekem is, meg itthon vagyok még gyesen a fiammal, így Ő is nehezíti a pályát, így saját testsúlyos gyakorlatokat csinálok. Biciklizek nagyon sokat, T25, Insanityzek, meg egyéb fincsi videókra tornázok.

Van egy diétás naplóm, talán van benne egy kép a múltról és a "jelenről".