Esküvő - gyerek: igen vagy nem? (beszélgetős fórum)

Az volt.

Értelmes emberekkel lehet beszélgetni, legfeljebb néhány dolgot nem ugyanúgy gondolunk..

De ezt igen, és mivel pont az a téma, amin vitatkozni szoktunk, ezért van jelentőssége a dolognak. Két úton is ugyanoda jutottunk..

Lányok!!!!!

Beleolvastam a fórumba, nagymama vagyok, imádom a gyerekeimet és az unokámat.

Megértem, ha valaki úgy dönt, hogy nem szeretne gyereket, de bele gondoltatok-e abba, hogy, ha mindenki (pl. a Ti Édesanyátok is ) úgy döntött volna, hogy gyereket nevelni luxus, mert akkor mindenről, ami jó, le kell mondani- akkor most Ti sem lennétek. Bizony, jár némi "áldozattal" a gyereknevelés, de elhihetitek, hogy annyi örömet, szeretetet, ragaszkodást és boldogságot sehol, senkitől nem kaptok, nem tapasztalhattok, mint, amit egy kisgyerek tud adni. Nekem csodálatosak a gyerekeim, egy pillanatra sem bántam meg, hogy megszültem és felneveltem Őket. Az Unokám pedig mindenekfeletti boldogság számomra. Egy igazi család élete a kisgyerekkel teljesedik ki. A cikk írója valóban még nagyon fiatal, én biztos vagyok benne, hogy 5-8 év múlva másképpen fog vélekedni a gyerekszülésről, addigra valószínű megérik az anyaságra. Kívánom, hogy így legyen.

Sok sikert a házassághoz.

A szülőkkel nem értek egyet, én is azon a véleményen vagyok, hogy a fiatalokat hagyni kell, hogy saját akaratuk érvényesüljön, én soha nem szólok bele a döntéseikbe. Jól teszitek, ha kiálltok a véleményetek mellett és nem a szülők elvárásainak akartok megfelelni.

Szeressétek a szülőket és döntsetek a saját elképzeléseitek szerint. Minden jót kívánok!

Én nem azért megyek hozzá, mert félek az újtól... :)

Hanem azért megszeretjük egymást és tudom, hogy Ő az Igazi. Nekem. :D

Teljesen igazad van, de az emberek többsége pont úgy gondolkodik, mint bionet58... :(

Hogy én hányszor hallom a jól ismert "mikor jön már a baba?" kérdést, főleg mióta össze is házasodtunk... Nem mondom, hogy soha nem lesz gyerekem, mert az ember folyamatosan változik, de teljesen igaz, hogy a nélkül, hogy vágynál rá és a nélkül, hogy megfelelő körülményeket tudnál teremteni, NEM SZABAD...

Az a baj, hogy nem a családdal van itt az alapvető gond (mert az a legtöbb esetben ilyen), ahogy én látom, hanem a párodnak a hozzád való hozzáállásával...

Ez az, ami itt néhányunk zsebében kinyitotta a bicskát, pont a Te védelmedben..

Nyilván egy fórum miatt nem fogod elhagyni, de önmagában 5 év semmit sem jelent.. Nem kötelez semmire. Hogy nehéz lenne utána újrakezdeni? És ettől félnek az emberek? Nyilván. De sajnos nagyon sok eleve rossz házasság születik ebből a gondolkozásból, hogy nem akarják elveszteni azt az 5-10 évet...

Kívánni mindenesetre a legjobbakat kívánom, és azt, hogy oldódjanak meg ezek a gondok.

Hú, hát ilyen még létezik a 21. szd-ban?!!!

Kicsit kiakadtam ezen.

Mese:

A mi esküvőnkön hasonlóan ez volt a helyzet.Anyós pajtiék 150-ból 120 embert hívtak meg saját részről!Szomszéd kutya-macska-kismalaca mindenki.Ilyen-olyan ismeretlen ember, rokon.

Mentségükre szolgáljon legnagyobb fiúk nősült.Nálunk én voltam a legkisebb, a meghívott 30 rokonomból 10 el se tudott jönni, 6 meg eleve a szüleim, nagymamám, 2 tesóm és sógorom, de a nászajándék nagy (ha nem a teljes) részét ők hozták össze.

Aztán sorra derültek ki a dolgok. Amit bevállaltak azt se fizették ki anyósék.

A legjobb, másnap após beszólt: neki volt 200 ezer az esküvőre, de sok volt a kiadása,(!Csak tudnám mire?Piára amit megittak?) ezért a fizetésnél derült ki, hogy nincs meg a pénz amit ígért.Végül anyukám húzott ki a sz..ból.

Még az esküvői albumomat is elcs..ték.

Ja, nászajándék: férjem nagymamijától 2 db kismalac, (Bp-en éltünk!) /amit pénzért após fölnevelt, majd meg kellett vennünk húsárban.:b/

Még jó, hogy a ruhába nem engedtem beleszólni, magamnak varrattam. Azt hitték extra nagy uszályos csili-vili lesz, "vidéki" flanccal.

De ízléses nekem tetsző egyszerű ruhát varrattam magamnak.

Az öröm az ürömben, férjem összes lány-unokatesója majmolta a ruhám stílusát, meg hogy nem volt fátylam, csak szalag, így a rokonságot megüthette a guta!

Szóval jól ráfizettünk.

Igazából nem is én mentem férjhez, hanem a férjem nősült.

Lassan már nem csak keserű szájízzel gondolok a dologra és 16 éve boldogságban élünk.

Anyósék jó messze vannak - hála égnek.

A gyerek meg a ti dolgotok.

Nem foglak rábeszélni, pedig 4 van.

Sok boldogságot, és kitartást kívánok.

A fórumnyitó ezek szerint nagyon szereti a párját és vállalja a vitákat, hogy szidják a háta mögött. Nehéz lesz, főleg, hogy unoka sem lesz, ezt főleg nem fogják neki megemészteni.

Én el tudom fogadni, hogy valaki nem akar gyereket, egy barátnőm is ilyen. Csak nehogy becsússzon és igya a levét az előzményeknek...

Szóval kedves Crystal, vértezd fel magad... még nincs vége. Neked kell továbbra is kiállnod. Ne hagyd magad, jól tetted eddig is, hogy megmondtad a magadét.

Tisztában vagyok vele, de ez a helyzet és kész.

Nem fogom elhagyni a páromat azért5 mert h.lye a családja. :)

Persze, de pár sorból azért az ember nyilván nem fogja a teljes helyzetet, múlttal, családdal átlátni, tehát csak arra tud reagálni, amit itt olvas..

Egész biztos, hogy szuper csaj vagy, nem azért írok keményeket, hogy bántsalak, hanem mert ez baromi komoly dolog. De itt elég sokan ezekre célozgatnak, csak esetleg másként.

Pár héttel??? :D

Most jelent meg, de két hónappal ezelőtt küldtem be. :)

Nekem is ez jutott eszembe.

Hülyeség az esküvő előtt pár héttel ilyet írni, de Csernusnak (akit egyébként nem nagyon csípek, de ezt jól látja) van egy pár jó írása a kapcsolatfüggőségről, és arról, hogy milyen kifogásokat gyártunk saját magunknak, holott már eleve látjuk a rossz véget..

Mert aki a helyén van lelkileg, azt nem izgatja ennyire, ki mit mond, és nem megy hozzá ilyen körülmények között valakihez..

Legalábbis az itt leírtakból, ez következik, de a "tájékoztatás nyilván közel sem teljes körű."

Tényleg nem bántani akarlak, nem engem kell meggyőznöd.

"Valójában, aki elutasítja a gyerekvállalást, az érzelmi létra egy alacsonyabb fokán áll. Az pedig, hogy ott akar – e maradni, vagy fejlődni akar, mindenkinek saját maga döntése."

Ez azért durva. Azért mert felelősségteljesen és realistán gondolkodik? Ugyan már... túl vagyunk a népesítsük be a földet akción, nem kell fajfenntartásért gyereket vállalni. Pont, hogy az van magasabb szinten, aki átlátja, hogy egy gyerek mivel jár, és ha úgy érzi ő nem tudja/akarja megteremteni neki, akkor lemond róla.

Sok mindenben hasonlít a fiamák esküvőjére, ott sem volt jelen tál meg Pál. Eredetileg úgy tervezték, hogy többen leszünk, de aztán módosult.

Szűk körben volt az esküvő, a két szülő volt meghívva, pár barát, és a menyem részéről a testvérek.

Erre részt vett már a polgárin a két szülő, az egyik fiútestvér és a barátok.

A vacsorára a menyem részéről senki nem volt hajlandó eljönni. Na, erre Ők azt mondták, nem baj így kevesebből megússzuk.

Ami a gyereket illeti, igaz ez a ti döntésetek. Valójában sokan vagyunk a földön, sokan sokféleképp tesznek azért, hogy kevesebben legyünk.

Egyébként az igaz, hogy a gyerek lemondással jár, viszont rengeteg örömmel is.

Az ember szíve sem gondolkodik azon, neki mennyi lemondással jár az egész szervezetet ellátni vérrel, mert az egy magasabb érzelmi állapot.

Valójában, aki elutasítja a gyerekvállalást, az érzelmi létra egy alacsonyabb fokán áll. Az pedig, hogy ott akar – e maradni, vagy fejlődni akar, mindenkinek saját maga döntése. Van benne valami, amit az anyukád mond, eljön az idő, amikor ott fogsz majd sírni a döntésed miatt a pároddal együtt, vagy külön -külön, ahol mindenki lát.

Továbbá én más szemmel is nézem a dolgokat, lehet, hogy ez már azért van így, mert közgazdász szemmel is látok.

Ha egyáltalán lesz, még akkor nyugdíj, én annak az embernek a befizetései ellenére sem adnék, akinek nincs aki megtermelje. Mert hát, aki vállalta a lemondást, az duplán tett. Tett a gyerekvállalással, lemondással, neveléssel, és tett a közösbe való befizetéssel, amit a mostani nyugdíjasok, azaz a szülők, nagyszülők kapnak.

Az Ő anyagi helyzetük abszolút nem rózsás. Eltartják az időseket, mert kiosztó – kirovó a nyugdíjrendszer ahol működik mindenhol. Nevelik a következő generációt, akik munkájából elvileg mindenki részesül, akik mindezt nem vállalták azok is. És persze önmagukat is fenn kell tartani. És persze ez vonatkozik más ellátó rendszerre is, hisz az egyén nem tud annyit keresni, hogy fedezze az olyan szükségleteit, mint sokmilliós orvosi költség út, vasút hálózat stb.

Magam, de gazdász szemmel pláne ezt tartom igazságtalannak.

Megmondja amikor ott vagyok.

Ha nem, akkor nem tudom mit mondd. :)