Dohányosok gyerekei (beszélgetős fórum)

Azért azt nem hiszem el, hogy van ember, aki elhiszi, hogy azzal árt a babának, ha abbahagyja a dohányzást?????

Én is dohányoztam, de amikor megtudtam, hogy babát várok, abban a pillanatban abbahagytam. Nem jöttek kifogások, nem volt csökkentett mennyiség, egyszerűen abbahagytam és kész.

Mikor az első gyerekemmel terhes lettem, letettem a cigarettát. 2 éves volt mikor megint visszaszoktam. OLyan munkahelyen dolgoztam ahol mindenki füstölt, és a férjem is dohányzott. Aztán egyszer azzal kelt fel hogy ő mától nem gyújt rá. Megkért hogy én is hagyjak fel vele. És úgy is lett. Ennek már 6 éve. Volt hogy kívántam, nem is egyszer, de ez tényleg az elhatározáson múlik.

Egyébként amikor még dohányoztunk, sose a gyerekeink mellett tettük. A lakásban vagy az ő társaságukban NEM!

Én amikor elhatároztam hogy babát szeretnék akkor határoztam el ,hogy nincs több cigi(én asztmás voltam gyerekkoromba)Abbahagytam a dohányzást és csak 8 hónap mulva hagytam abba a védekezést! valamennyire kitisztulva ,jöhetett a bébi! :)

Abbahagytam,azért abbahagytam ,mert még ma is megkívánom ,de nem szeretném a Fiamat füstben nevelni! :)

köszi, de nem vagyok büszke magamra.

Mindenki úgy gondolja, hogy nem nikotinfüggő, és bármikor letudná tenni, de ez nem igaz. Amikor eljön a " bármikor" akkor jönnek a kifogások, a megmagyarázások, és az áttérések a " gyengébb" cigarettákra. Arra senki sem gondol hogy a nikotin mellett még 100egynéhány segédanyag is van, ami ugyanolyan káros, csak nem annyira közismert.

Mivel én átmentem ezen az egészem , tudom, hogy teljesen felesleges "felvilágosítani" a dohányzó anyákat. Tudják ők nagyon is, valahol mélyen. De nem akarják tudomásul venni.

A férjem kb 10 évig könyörgött hogy ne dohányozzam. meg is igértem neki mindig. Otthon nem is gyújtottam rá, vagy csak titokban. Ahányszor megkérdezte, hogy aznap rágyújtottam -e annyisszor hazudtam, hogy nem. A füstszagot mindig a kolléganőimre fogtam, hogy miattuk lehet érezni a ruhámon. Persze végig tudta hogy hazudok. Amikor belefáradt és beletörődött, akkor már előtte is dohányoztam.

És amikor már mindenki tudomásul vette és senki nem fejezte ki a rosszalását emiatt, akkor gondolkodtam el.

És rájöttem hogy minden percemet, és cselekedetemet attól teszem függővé, hogy mikor fogok tudni legközelebb rágyújtani. Minden másodlagossá vált. A terhesség, a gyerek, a betegség, minden.

És akkor elszégyelltem magam.

Gratulálok, hogy leszoktál. :))

Most már ne emészd magad, nagyon bátor dolog volt ezt leírni. Minden tiszteletem a tiéd! :))

Jó egészséget Nektek!

Terhesség előtt én több mint egy dobozzal szívtam naponta. Amikor megtudtam hogy trehes vagyok lecsökkentettem napi 4-5 szálra, mert több helyen olvastam, hogyha teljesen megvonom a saját szervezetemtől amihez addig hozzászokott, azzal többet ártok a babának, s napi pár szál nem olyan káros. Szülés után is ugyanúgy keveset dohányoztam, közben szoptattam a babát, mert azt olvastam, hogy amihez hozzászokott a baba méhen belül, ha megvonom tőle a születés után azzal többet ártok neki.

Amikor 4 hónapos volt a kisfiam, már 6. hete volt hörghurutja, amiből nem tudott kigyógyulni. Mosdóson kötöttünk ki, addigra már masszív tüdőgyulladása volt, enni nem tudott mert folyton elvolt dugulva az orra és egyáltalán nem érezte jól magát. Vénásan kapta a fejvénákba az antibiotikumot, és a vizsgálatok során kiderült hogy hörgőtágulattal született, a tágulatban pang a váladék ( ezt bronhoszkópia során leszívták neki) és ami egyszer ott termelődik, nagyon-nagyon nehezen tud kiürülni. 5 féle gyógyszerrel felszerelkezve szabadultunk, vennünk kellett egy inhalálókészüléket, és közel 1 éves koráig inhaláltam naponta 2x.

Hozzáteszem hogy Mosdóson is ha aludt, addig megoldottam hogy rátudjak gyújtani, mert úgy gondoltam, hogy a gyereknek azzal teszek jót, ha kiegyensúlyozott vagyok, és türelmes vele.

Miután hazakerültünk, és teltek-múltak a hónapok, rájöttem, hogy ez az egész végig nem arról szólt hogy mi a gyerek érdeke, és mi az ami nem árt neki, hanem csak és kizárólag magamról, arról, amit én HINNI akartam. Soha senki sem a családból, sem ismerőseim közül nem mondta vagy éreztette velem hogy a betegségnek a dohányzás lenne az oka szerinte, de nekem nem telik el nap, hogy ne vádolnám magam érte.

7 éve nem dohányzom. nem próbáltam sem tapaszt, sem rágót, stb.-t, csak egyszerűen nem vettem több doboz cigarettát, és valahányszor éreztem hiányzik, elég volt ránéznem a gyerekre, aki most már egészséges, a hörgőtágulatot elnőtte, de tudom, hogy amikor 4 hónaposan súlyos tüdőgyulladása volt, csak egy hajszálon múlt már az élete. És a tüdőgyulladása a hörghurutból frjlődött ki, az pedig a hörgőtágulatban pangó váladék miatt. Amit nekem köszönhet.

Szerintem az túlzás, hogy megérdemli a sorsát az, aki nem figyel oda. Persze van amit én is abszolút elítélek. 6 hetes terhes vagyok és előtte elszívtam egy doboz cigit naponta. Mióta tudom hogy terhes vagyok,egy korty alkoholt sem ittam,cigit pedig napi 2, max. 3 szálat engedélyezek magamnak. Szerintem ez annyira azért nem elítélendő!

Az igen,aki nagy pocakkal a kocsmában ül,füstöt fújva...

Sziasztok!

Kivi, én is hallottam ilyet, úgyhogy kismama szorgalmasan szívta a terhesség alatt a cigit, doktor tudtával, csak napi két dobozról csökkentett 1 dobozra.

Nekem van egy ismerősöm, aki terhesség alatt végig cigizett, majd szoptatás közben is, és mivel rengeteg teje van, el is adja a NIKOTINOS tejet. Aki meg megveszi tudja, hogy nikotinos, de úgy van vele, hogy ez még mindig jobb, a mérgező tej, mint a tiszta tápszer.

Én már hallottam olyat is ,amikor azt mondta a kismama, hogy a doki tanácsolta neki, hogy ne hagyja abba a dohányzást, mert a babának nagyobb kárt csinál, ha hirtelen elvonja tőle a nikotint.

Nem tom ki a hülyébb ,aki mondja vagy aki megfogadja!?