Családi adókedvezmény, hogyan is működik? (tudásbázis kérdés)

A családi kedvezményt bármilyen arányban meg lehet osztani, forintban, nem kell gyerekenként.

A nyilatkozatot év közben is vissza lehet vonni és lehet új nyilatkozatot tenni.

Év gégén, vagyis jövő év tavaszán, amikor az adóbevallásotokat készítitek az idei évről, bármilyen formában megoszthatjátok a kedvezmény összegét. Csak arra kell figyelni, hogy amennyiben ezáltal valamelyikőtöknek 10.000 Ft-nál nagyobb összegű befizetendő adója keletkezik, azt még külön 12%-os adó terheli.

Szia! Írtál nekem már a családi kedvezményes topicba. Még egyszer felteszem a kérdésem, mert lehet nem pontosan fogalmaztam. Ugyebár, az volt a kérdésem, hogy hogyan lehet megosztani ezt a családi kedvezményt. Tehát valóban igaz e, hogy a 3 gyermek után járó 619. 500 Ft-ot csak úgy lehet megosztani, hogy pl a mi esetünkben a férjem 413.000-ft én 206.500 Ft-ot írok be. Tehát úgy nem lehet, hogy 309.750-et írunk be mindketten? Bár végülis már mindegy mert már leadtunk. Ez csak azért érdekelt volna, mert a férjem biztos, hogy nem tudja a 413.000-et kihasználni. Tehát neki marad havi 100 ezer, éves szinten 1.200.00 ft kihasználatlan kedvezmény. Én viszont a 206.500-at lehet, hogy túlhaladom, mert eléggé belelendültem idén a túlórázásba. Így viszont nem tudom kihasználni az adókedvezményt, csak ugye a 206.500 Ft-ig. Tehát a kérdésem az lenne, hogy a jövő évi adóbevalláskor vissza tudjuk igényelni a fennmaradó összeget, vagy így jártunk? Vagyis ami még járt volna, de a férjem nem tudta kihasználni, azt visszaigényelhetjük e? Nem tudom érthető e, mit is akarok. Mert ugye járna nekünk havi 619.500 Ft. Kettőnk havi Bruttó jövedelme kb 450.000 ft, de a megosztás miatt (a férjem 403.000 én 206.500) ezt havi szinten nem tudjuk igénybe venni, de azért jövőre éves szinten igen? Mert ha be lehetett volna írni mindkettőnknek 309.750-309.750 FT-ot jobban ki tudtuk volna használni havi szinten.

Bocs, ha kicsit körülményes vagyok nem tudom érted e problémámat :-)

Üdv

Kriszta

Igen, ebben biztos voltam, hogy így lesz.

Először az adóalapot kell csökkenteni, s csak utána lehet bármilyen jóváírást eszközölni rajta.

Tulajdonképpen a családi kedvezménnyel többet kapsz, mint az adójóváírással.

Én holnap kapom meg a bérjegyzéket. Kíváncsi vagyok én is.

Bár nekem mindkettőt tudják érvényesíteni, s még így is marad adóelőlegem, egy kevés, de papíron is látni szeretném.

Na ma megkaptuk a bérjegyzéket, és havi 26 ezerrel kaptunk többet együtt a férjemmel. Kíváncsi lennék néhány más gyerekes hogyan kapott.

Viszont egy kérdés: Nektek sincs adójóváírás? Mert mi ugyan nyilatkoztunk, de nem kaptuk:( Csak a családi kedvezményt. Lényegében a bér ugyanaz, csak azt hittük elsőrendűbb a jóváírás, és csak a maradék a családi kedvezmény. De amíg tart gondolom a családi kedvezmény, hiába járna az adójóváírás is, azt nem kapjuk:(

És a legújabb:

Korrigálja a családi adókedvezményt az NGM

Index

2011. január 28., péntek 20:49 | 2 órája frissítve

A családi adókedvezmény nem is a gyerekvállalást díjazza igazán, hanem a közös gyerek vállalását, ezért az élettársi viszonyban született közös gyerekek többet érnek a kedvezmény szempontjából a hozott gyerekeknél – mutatta be az Index néhány hete a családi adókedvezmény egyik hiányosságát [1]. A lényeg, hogy az elfogadott szabályok szerint ha két elvált felnőtt összeköltözik, a kapcsolatba hozva a korábbi kapcsolatból gyerekeket, akkor hiába élnek családként, az összevont kedvezményt több gyerek után nem tudják igénybe venni.

Ahogy az NGM mai közleménye fogalmaz: jelenleg ugyanis, ha a szülők elváltak, és egyikőjük, vagy mindkettőjük élettársi kapcsolatba lép, élettársukkal pedig közös háztartást tartanak fent, akkor az élettársak nem jogosultak az adókedvezményre a társuk gyermekei után. A Nemzetgazdasági Minisztérium szándéka az, hogy ezeknek a családoknak is lehetővé tegye a családi adózást, ezért már dolgoznak az adótörvényt érintő módosításon.

Adózás: különbség a házas- és az élettársak között

Megjelent: 2011.01.28. 15:31

Frissítve: 2011.01.28. 15:46

A házastársak mindegyike jogosult a gyermekek után járó kedvezményre, az élettársi kapcsolatban csak a saját gyermek után vehető figyelembe.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) erről közleményt adott ki annak kapcsán, hogy Angyal József adószakértő ezzel ellentétes véleményt fejtett ki. Szerinte az élettársi kapcsolatban élők is úgy vehetik igénybe a 2011-től hatályba lépett családi adókedvezményt, mint a családban élők.

Honyek Péter, a NAV szóvivője az MTI-nek kiemelte: a különbség a családok támogatásáról szóló törvényből adódik, a jogszabály nem tesz egyenlőségjelet a két együttélési forma közé.

A jelenlegi jogszabályok alapján a NAV szakmai meggyőződése - fűzte hozzá -, hogy élettársi kapcsolatban, ha nincs közös gyerek, a családi adókedvezménynél az élettársak nem vehetik figyelembe egymás gyermekeit.

Egy példával alátámasztva a szóvivő elmondta: ha egy élettársi kapcsolatba az apa egy, az anya két saját gyereket hozott, akkor a NAV szerint az anya 20 ezer, az apa 10 ezer forintnyi adócsökkentést vehet figyelembe, azaz együtt ez az összeg 30 ezer forint. Ha összeházasodna a két szülő, akkor mind a ketten jogosultak lennék a gyermekek után járó családi adókedvezményre; így mindkettejük szempontjából három fősnek minősülne a család, és nem 30 ezer, hanem a három gyerek után 99 ezer forintot tudnának adókedvezményként igénybe venni.

Forrás: MTI

Nem tudom, hogy előtte mi volt fent, mert bár akkor belenéztem, a példákat nem olvastam el.

A példák pedig pont azért szólnak élettársakról szerintem, mert náluk kérdés, hogy a nem közös gyerekek tekintetében mennyi kedvezményt tudnak érvényesíteni és mikor.

Pontosan azért, mert házastársak esetében a nem közös gyermekkel sincs kivételezés, ha a családi pótlékra jogosultak körét nézzük.

Na de akkor most te is azt mondod, hogy úgy értelmezed a törvényt, ahogyan én?

Ez már nem ugyanaz, ami akkor volt fenn.

Itt már családi kedvezmény nyilatkozat KIEMELTEN élettársakra.

El kell ahhoz olvasnom újra.

Engem nem érint, mármint ez a része, csak az rémlik, hogy amikor töltöttük ki a férjemmel otthon, akkor elolvastam, s aztán felháborodtam rajta, hogy miért nem lehet a nem vér szerinti nevelt gyermek után igényelni.

Most megyek megkersem és újra átolvasom.

Jajj, nee!

Ez most csak simán rábólintás vagy te is így értelmezed? Mert nem mindegy:)

Na most újra átolvastam mindkét példát. Élettársak, 3 gyermekkel, amiből egy közös. A különbség abból adódik, hogy a két másik gyermek kié, csak az egyiküké, vagy mindketten hoztak egy-egy gyermeket? Ez abból a szempontból fontos, hogy 62.500 vagy 206.250 forint adóalapkedvezmény illeti meg őket gyermekenként.

Az adóelőleg-nyilatkozattételnél ÉLETTÁRSAK esetén nem vehető figyelembe a nem vérszerinti gyermek, viszont az első példa végén ott van ez a mondat is:

AZ éves bevallásban lehetőség van arra is, hogy az egyik élettárs vegye igénybe a családi kedvezményt mindhárom gyermek után.

Tehát akár az apa is (aki ugyebár az első példában csak 2 gyermek vér szerinti édesapja). Itt csak arra kell figyelni, hogy bár 3 gyermeket nevelnek, nekik ebben az esetben nem 206250 Ft/gyermek/hó összeg jár, hanem a 62500 Ft/gyermek/hó.

Magyarul továbbra is azt mondom, hogy házastársak esetén, miután mindketten jogosultak a családi pótlékra (függetlenül attól, hogy ki kapja meg), így teljesen mindegy, hogy melyiküké a nem közös gyermek, bármelyikük igényelheti a kedvezményt az összes gyermek után.

Na én így értelmeztem. Ha nektek más a véleményetek, akkor nosza, írjátok, beszéljük meg. Hátha a végén kiderül, hogy ki és hogyan tudja érvényesíteni a családi kedvezményt.

Ha a nevére vette, akkor magyarul örökbe fogadta. Ebben az esetben ugyanolyan, mintha a saját vér szerinti gyereke lenne.

Ha nem fogadta volna örökbe, de ti nem élettársak, hanem házastársak vagytok, akkor is jrna az én véleményem-értelmezésem szerint a családi kedvezmény.

Én tegnap néztem meg az APEH honlapján szereplő nyomtatványt. Ott mindkét példánál a szülők ÉLETTÁRSAK!

Én értem mindkét felhozott példát és nem találok benne hibát, számomra világos.

Az itt kérdező viszont házas, olyan példa nincs leírva. Szerintem a munkáltató félre tájékoztatta. Ha a férj jogosult a nem vérszerinti gyermek után járó családi pótlékra (márpedig jogosult), akkor igénybe veheti az adókedvezményt is.

Úgyhogy szerintem akinek most kérdése van, írja a részleteket, úgy érzem, hogy most világos minden, tudok válaszolni és meg is tudom magyarázni:)

Ez rendben van.

Akkor miről ír az a példa, ami a NAV volt APEH honlapján található kitöltési útmutatóban szerepel.

Oké!

Értem, hogy nem nekem szól.

Én a magam részéről nem vagyok elégedetlen, mert hála istennek maximálisan ki tudom használni a családi kedvezményt és az adójóváírást is. Igaz, hogy ehhez 20 éve hétvégén, ünnepnap és éjszaka is dolgozom. Nem panaszkodom, én választottam. Kicsit fárasztó már, de jól érzem magam itt. Én pl. ezt tettem.

Az is nagyon jó dolog, hogy végre az 1 és 2 gyerekesek is el vannak ismerve. Az is nagyon jó, hogy a kedvezmény az adóból írható le, mert ez már munkaviszonyt feltételez, ezáltal egy másabb hozzáállást a társadalomhoz.

Az viszont teljességgel érthetetlen, hogy miért csak a vér szerinti gyermek után jár. Akit ugyanúgy nevel, de nem édes gyermeke, az nem kerül költségbe? Én ezzel értettem egyet.

Igen, arra is van példa, nem is kevés, amit Te írsz. Ebben neked is igazad van.

Az utolsó mondat helyesen így hangzik:

Tehát az én értelmezésem szerint amennyiben a szülők házasok, akkor bármelyik fél igényelheti (megoszthatja) az összes gyerek után járó kedvezményt. Magyarul ebben az esetben szerintem mindegy, hogy közös vagy nem közös a gyermek.

Na lányok. Lehet, hogy én vagyok hülye,de szerintem akit érint, jobban tenné, ha utána járna. Ugyanis a családi kedvezménynél ezt írják:

A családi kedvezmény érvényesítésére jogosult személyek

• az a magánszemély, aki családi pótlékra jogosult,

• a várandós nő, és a vele közös háztartásban élő házastársa,

• a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek (személy),

• a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély, vagy a vele közös háztartásban élő magánszemély, a döntésük szerint.

Családi pótlékra jogosultak:

- a saját háztartásban nevelt gyermek vér szerinti, vagy örökbe fogadó szülője,

- a saját háztartásban nevelt gyermek szülőjével együtt élő házastárs,

- az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van (a fentiek elnevezése együttesen: szülő)

Tehát az én értelmezésem szerint amennyiben a szülők házasok, akkor bármelyik fél igényelheti a gyerekek után járó kedvezményt!

Azt az összeget, amit keveselltek. Írtam már, tudom, de tényleg nem értem, hogy miért van az, hogy itt soha semmi nem elég jó. Én sem értem, miért van úgy, hogy csak a vér szerinti gyerek után igényelhető, de biztosan van oka, célja.

Nem neked szól, hanem úgy általában az elégedetlenkedőknek: ti mit tettetek, hogy az államnak jobb legyen???? Ha semmit, akkor milyen alapon vártok el bármit is? Engem teljesen felháborít, hogy az ország fele nem csinál semmit, hogy jobb legyen neki, maximum lop, csal, hazudik, utána meg van képe követelőzni.

Még egyszer mondom, nem neked szól.

Szerintem is. Ettől függetlenül az adójóváírást tényleg nem fontos év közben igényelni. Az sem rossz, ha még jár, és azt az adóév végén egybe megkapod.

Persze, ha a családi kedvezmény kimeríti az adóalapot, akkor oly mindegy.

Egy ismerősöm aki könyvelő elmagyarázta a mi esetünkben a következő a helyzet.A férjemnek a jövedelme alapján jár az adójóváírás azon felük 7000 ft családi adókedvezményt tud igénybe venni úgyhogy mindegy,mert még a közös gyermekünk után sem tudja a teljes összeget igényelni.Az én lányom után csak én vehetem igénybe a volt férjem nem.

Hát ez van.

Na épp ezért volt nekünk is nehéz döntenünk, mert a férjem délutános és éjszakai pótlékot is szokott kapni, néha még ünnepnapit is, ami ugye 100%-os. Tehát a bére nem állandó minden hónapban. De mikor kértük a munkaügyistől, ő azt mondta, nyugodtan kérje, mert a program úgyis leállítja ha már nem fog járni, és a gyerekkedvezmény utána megemelkedik, és se így se úgy nem fog adót fizetni a nettója így mindig jó lesz, mégha az adójóváírást évközben le is állítják, mert a gyerekkedvezménnyel kompenzálódik. Na de igazad van, nehéz ezen elmenni, majd akkor látjuk igazán, ha már 1 év eltelik, és adóbevalláskor kiderül, mit is kell másképp tenni a következő évben.

Köszi azért a válaszod.

Egyik kedvezményt sem kötelező igénybevenni évközben. Adójóváírást bármikor le lehet mondani írásban.

A munkahelyemen nagyon sokan jártak úgy, hogy kérték az adójóváírást még akkor is ha nem járt volna nekik és évközben automatikusan a program persze leállította, aztán amikor évvégi adóbevallásnál hátralék keletkezett, csodálkoztak.

Az olyanoknál, akiknek a bére nemcsak alapbérből áll, hanem különböző változó elemekből pl.jutalék, prémium,jutalom.,stb. nehéz évelején eldönteni, hogy kérje,vagy ne kérje.

Én úgy látom az összes bérprogram úgy van összeállítva, hogy először az adójóváírást adja meg, aztán jöhet a többi kedvezmény.

Azt látom, hogy nagyon kevés munkahelyen adnak segítséget ahhoz, hogy ésszerű döntést hozzunk.