Bűn és bűnhődés (beszélgetős fórum)

Nagyon tanulságos a történeted és teljesen át tudom érezni, magam is hasonló cipőben járok. A gyerekeknek hihetetlenül kiszámithatatlanok a reakcióik. Az én gyermekem is így tett, azt tanácsolták majd ha magától rájön dolgokra és nagyobb lesz akkor majd mindent másképp lát, addig felesleges bármi..de én akkor is küzdök mert így látom helyesnek....

A nő azt hiszi van szép családja, háza, kutyája, íróasztala ahol dolgozhat...Talán boldog is lehetne, ha nem érezné azt, hogy ez az egész egy nagy hazugság, ami felőrli a boldognak hitt életét.
Keresi a kiutat, változtatni próbál, de csak csöndben, nehogy valakit zavarjon, nehogy fájjon. Pedig a változás elkerülhetetlen velejárója a fájdalom. Fájni kell, hogy élvezd az örömet, a jót a szépet, és megbecsüld azt, amit nagy fájdalom árán elértél...

Ugrás a teljes írásra: Bűn és bűnhődés