"Az igazság odaát van." (beszélgetős fórum)

sok boldogságot

Én is neten ismerkedek mostanában, de tényleg nehéz kifogni azt aki nem ver át , én meg alapból is bizalmatlan vagyok mindenkivel és nehezen hiszek el mindent.Volt egy 2 hónapig tartó "kapcsolatom" neten és én is láthatatlanul voltam oda érte , sokat beszélgettünk mire taliztunk először addigra már teljesen oda voltam érte, csak sajnos hiába bizonygattam , hogy a külső nem számít igenis mikor találkoztunk be kellett látnom, hogy számít.És nagyot csalódtam mikor megláttam.2 hónap után véget vetettem a dolognak .Azóta nem hiszek semmibe csak sodrodok az árral és megfogadtam ilyen többet nem fog velem még egyszer megesni, hogy ekkorát csalódjak így nem élem bele magam semmibe, most már csak úgy vagyok majd meglátjuk és nehezen hiszek el mindent.

Nekem erről van egy elméletem:)

Valószínűleg nem eredeti gondolat, ezren leírták stb.

Szóval, szerintem a neten történő kommunikációkor kimarad a "kínos rész", vagyis a tök ismeretlennel való személyes találkozás. Amikor a külseje alapján ítélünk meg valakit, illetve minket is a külső alapján ítélnek meg. Ne jöjjön senki azzal, hogy a külső nem számít meg csak a belső értékek, mert tudjuk, hogy nem így van. Ha valaki elsőre nem szimpatikus, akkor a legtöbb esetben esélyt sem adunk annak, hogy megismerjük, és adott esetben változtassunk az első, negatív benyomásunkon.

Neten a legtöbben merünk őszintébbek, egyenesebbek lenni, van időnk többször átgondolni, korrekten megfogalmazni a mondandónkat, illetve szerintem gyakran jobban figyelünk arra, amit a másik (tökidegen)ír, mint arra, amit "élőben" mond nekünk valaki.

Szóval egyszerűen jobban megfelelnek a körülmények arra, hogy valakit alaposabban megismerjünk.

Azért ez valahol nagyon fura... gép előtt ülve vagyunk igazán önmagunk, vadidiegenekkel... érthető, de azért bizarr.

mi is a neten ismerkedtünk meg, és nagy szerelem lett, és esküvő, meg család...és még a miekhez hasonló "siker" sztorik vannak..

Igaz,hallottam olyat is, amikor a csajnak menekülnie kellett a pasitól, mert kiderült,hogy szatír, vagy csak szimplán idióta...szerencsére nekem inkább pozitív volt tapasztalataim voltak...

Barátnőket is szereztem már online, és egyáltalán nem csalódtam..

Gratulálok és sok-sok boldogságot Nektek!

"Csodák" márpedig léteznek :)))

Mi is interneten ismerkedtünk meg, párom szintén 1000 egynéhány km-re volt akkor... Mára a férjem és van egy gyöngyőrű szép 15 hónapos babánk :)

Nagyon örülök a cikknek, egyenes folytatása lehetne a társkeresés témában írt cikksorozatomnak. Mikor szükségem volt társkeresésre, akkor még nem volt net(em), tehát ez a mód kimaradt az életemből.

Ahogy te is, és is hamar rájöttem a társkeresés csapdáira, én is állítottam fel aranyszabályokat, amelyeket kőkeményen betartottam.

A neten sokkal gyorsabban lehet idiótákba botlani mint a társkeresés egyéb módozataiban, úgyhogy nagyon jó, hogy a védekezési lehetőségeket csokorba szedted.

A cikkemben mindenkit biztatok: nem kell félni a társkeresésnek ettől a módjától. Most hozzátehetem: érdemes betartani a cikkedben leírt aranyszabályokat is.

A sors keze!

Ne akard megfejteni a miérteket. Így történt és kész!

Sok Boldogságot!

Szia!

A párommal mi is a neten ismerkedtünk meg..:))Igaz nem társkeresőn,hanem az egyik közösségi oldalon!

Kicsit féltem tőle,mert ahogy Te is írtad sok idióta van fent a neten..De jól sikerült,egy hónapig csak leveleztünk és volt időnk megismerni egymást mielőtt randira hívott:)

Két éve vagyunk együtt:)

szia..

hú,ez nagyon szép.tulajdonképp mire lennél kíváncsi?

én hiszem azt,hogy az ember megtalálja egymást,egyszerűen csak azért ,mert össze kell,hogy tartozzanak,mindegy az ,ha nem látod,nem tudod ki is Ő.az ösztön a megérzés működik.

"Akit szeretsz, arra előbb-utóbb rátalálsz, egyszerűen azért, mert össze vagy hangolva vele."

Müller Péter