Az a fránya féltékenység... (beszélgetős fórum)
;) Most már neked is ki kellene találni valamit ;)
/drámakirálynő, főpapnő,...Te, Adrika/
Elsősorban és főleg és természetesen!:))
Csak vannak dolgok, amit nem értek ... :)
Lefordítom az én szintemre, és mondd meg, hogy jól értettem - e!
Szóval: minden oké, de olykor mardos a féltékenység, hogy vajon mit csinálhat, kinek udvarol, ki fogja egyszercsak megérinteni (képletesen, lélekben) úgy, hogy azt mondja, nekem inkább más kell ...
És ha én elképzelem, hogy ha majd ő nem lesz - ahogy írod, akkor én ezt meg azt csinálok (elmegyek a barátaimmal kirándulni?, beiratkozom egy drámatanfolyamra?, regisztrálok egy társkeresőre? ... stb...), szóval, ez a B terv, és ettől már nem is leszek féltékeny?
Nem értem ...
Úgy értettem:nem kell úgy csinálni,ahogy én írtam korában,hogy B tervet készíteni.
Ha neked jobb így,ahogy van,akkor maradj ebben.
Én csak a B terv megtervezésével tudtam felülkerekedni a kiszolgáltatottság-érzésemen.
A gondolatmenet úgy kezdődött,h miért is vagyok féltékeny?Hát mert úgy érzem,tőle függ a boldogságom,és ha ő nem lesz,akkor az borzasztó lesz.Erre találtam ki a B tervet,hogy mit fogok akkor csinálni,ha/ amikor / esetleg ő már nem lesz,hogy mégse legyek szerencsétlen,és boldogtalan a hiánya miatt.Ettől csökkent a kiszolgáltatottságérzésem is,és a féltékenységem is,mert tudtam,hogy ha neadjisten okom lesz a féltékenységre,akkor sem dől össze a világ,csak kibírhatóan rossz lesz,és nehezebb.
Jó.
Mondd meg, hogy kell csinálni.
Csak úgy eldönteni, hogy na most ettől a perctől nem?
Tudok boldog lenni, nem is kicsit, de azért érzem, hogy lehetne jobb is, a fránya nélkül ...
Mért,így,most mit csinálsz?Nem tudsz rendesen örülni féltékenységtől.A féltékenységgel azt is szétbarmolják az emberek,ami jó lehetne MOST.
De egyébként nem kell így csinálni.Nekem bejött.Féltékenykedés,és kiszolgáltatottságérzés helyett.
Hát mi?
Fagyiért toporzékolsz?
Mondjuk lehet, hogy ezeket megtenném, ha tízmilliókról lenne szó, amivel lépni akarna a pasi, de egyéb esetben nem:)
Szerintem a követtetők - nyomoztatók is ilyen cipőben járnak.
Ja, én sokszor elinzézem annyival magamban, hogy aki szeret, az félt is ... :DD
Jó lenne mégis, ha nem foglalkoznék ilyen dolgokkal, ugyanakkor meg azt gondolom, hogy régen rossz, ha az embert hidegen hagyja a "mi lenne ha" gondolata ...
Nehéz eldönteni, hogy mi az egészséges és mi a beteges.
Amiket itt olvastam néha, hogy a partner leveleinek ellenőrzése, telefonjába bekukkantás, stb ... nagyon sértené az önérzetemet, sosem tudnék ilyeneket csinálni.
Elgondolkodtattál.
Lehet, hogy csak amolyan női hiszti?:DD
Most te ezt komolyan gondoltad?
Lehet úgy létezni normálisan, hogy azt tervezgessem, hogy milyen lesz, ha nem lesz?
Nem a mának kell élni, és annak örülni, ami jó?
"sosem lehet tudni, milyen nőstény rejtőzik az egyik bokorban ..."
Azt remélem, hogy magadat azért ennél többre tartod, tudod az a "tükör", amelyen keresztül magunkat látjuk ;)
"Amit magadról gondolsz, hozzád tartozik, amit másokról gondolsz, az is hozzád tartozik."
Szerintem az a módszer jó lehet,ha a keserves rágódás helyett kitalálod a B tervet,hogy mi lesz akkor,pontosan mit fogsz tenni,ha esetleg megcsalna. Illetve találd ki az életedet nélküle,már most.Hogy mit fogsz csinálni,milyen helyekre mész el,milyen embereket keresel társaságnak,és miylet nem..Ez a józan tervezés meg fog nyugtatni,mert ha ez megvan,akkor tudni-érezni fogod belül,hogy van neked tovább is,és nem az a világvége,ha esetleg megcsal és/ vagy szakítotok.
Sztem ettől eszi az ideg az embereket,h azt érzik-hiszik,hogy összedől a világ,ha a kapcsolatuk megromlik.Nem.Készülni kell rá minden értelemben,és akkor a mostban is meg fogsz tudni nyugodni.