Apjához akar költözni a fiam... (beszélgetős fórum)

2 gyermek van. Feltételezem, ha mindkét szülőnél van 1-1 gyerek, akkor senki nem fizet és senki nem kap tartásdíjat.

Igen, azt hiszem a kalandvágy meg az elképzelt tökéletes élet nagyban hatással van rá.

nekem elég sok olyan esetem volt, hogy a gy.tartásdij miatt apuka csábitgatta magához a gyereket. Aztán pár hónap mulva tűzött vissza az anyjához.

De ehhez birósági jóváhagyás is kell, ha apa külföldön van, akkor ez egy kicsit bonyolult.

Nem szabad gátolni , úgyis visszatalál. Az apáénak a tartásdijon kivül ( amit eddig ő fizetett, most meg vélhetően Ő kapja ) milyen indittatása lehet, ha évekig nem törődött a fiúval ? vagy csak a fiú kalandvágya ?

Nézd, az apjától éppen azéárt váltam el, mert nem tudtam tolerálni a hozzáállását, akár a párkapcsolathoz, akár a gyerekekhez, akár a világhoz. Sosem volt zökkenőmentes a dolog a válás után sem, sem a láthatásokkal, sem a gyerektartással kapcsolatban.

Neki az első perctől eltökélt szándéka volt, hogy a gyerek nála legyen. Aztán amikor ez nem sikerült neki, 3 évig rá sem nézett. Aztán egyszer csak mintaapuka lett. De mindezek alatt a kommunikáció közöttünk vagy 0 volt, vagy csak egészen minimális. Tudja, hogy a gyereket könnyedén el tudja csábítani, és mire arra kerül sor, hogy esetleg velem is megtárgyalja a dolgot, már nem sok választási lehetőségem lesz, mert hisz a gyerek 14, és neadjég pl bíróságra kerülne a dolog (ez sem áll távol tőle), a gyámügy figyelembe veszi a gyerek akaratát is.

en biztos, hogy nem engednem el, azt sem ertem, hogyan beszelhette meg az apjaval, hogy oda koltozik, anelkul, hogy az apja ezt veled elobb megbeszelte volna

inkabb torekednek arra ezerrel, hogy megoldjam a konfliktust kettonk kozott, es kiegyezzunk olyan helyzetben, ami mindkettonknek jo es kezelheto

lehet, hogy neked ez a megoldas, ha nem birsz vele es elengeded, en ezt hatalmas kudarckent elnem meg, nem megoldaskent. lehet, neked is valtoztatnod kellene a hozzaallasodon

biztos vagy abban, hogy kint neki jobb lesz? a helyedben elengednem nyarra, amikor nincs suli, utana pedig meglatjatok

Arrafelé hajlok én is, hogy engedjem. Hiába voltam én mellette 14 évig, és hiába hogy az apja olykor 2-3 évig rá sem nézett, látom, hogy mégis hozzá húz, mert úgy véli, hogy ott mindent szabad és minden van. És meg hajtom, hogy tanuljon, házimunkát kell végeznie és anyagilag sem vagyunk elengedve.

Csak félek, hogy csalódni fog...

Ezt a "bármikor visszajöhet hozzám" dolgot már sokszor hallottam. Értem én, hogy miről akar szólni, meg számíthat rám mindig, de mégis úgy érzem, van egy mellékzöreje a dolognak: tehát ha az apjánál sem felel meg neki valami, akkor visszajöhet hozzám. Aztán a következő konfliktus után megint el...

Egy 5 évesnél tolerálható is, mert nem tud dönteni, de ebben az esetben egy 14,5 évesről van szó.

Ha nem engeded, annál inkább menni akar! :(

Tudom, fájó dolog, de ha azt akarod, hogy egyszer

visszataláljon hozzád, akkor el kell engedned!

9 éve váltunk el. A fiam 14 éves, a kamaszkor javában van. Hosszú ideje vannak konfliktusaink, de egy ideje komolyra fordultak a dolgok, amióta az apjával megbeszélték, hogy hozzáköltözik, külföldre.

Tapasztalatokat szeretnék hallani, hogy segítsenek a helyes döntésben: engedjem vagy sem?