Anyukák, akik bármit megtesznek azért, hogy el tudják tartani gyermeküket! Gyertek beszélgetni! (beszélgetős fórum)

Én ismerek. Nem is egyet.

És tudod mit?

Minden tiszteletem az övéké.

Te minden témát, ami eszedbe jut, megindoklod, hogy miért arra gondoltál?

Nem fogok magyarázkodni, mert nincs miért. Több hozzászólásomban is kihangsúlyoztam, hogy nem vagy kva, nem akarok annak állni, nem folytatok közvélemény kutatást, nem fogok ebből szakdolgozatot írni!

Van egy hat éves kisfiam. 10 éve párkapcsolatban élek. Nálunk a párom a pénzkereső, én alkalmi munkákat vállalok, voltam már közmunkán is.

Ahol eddig éltem, pofára ment a munka, azaz csakis olyanok kaptak munkát, akiket "el tudtak viselni". Rólam utóbb kiderült, hogy nem hagyom hogy lábat töröljenek belém, szóval megszüntették a munkaviszonyomat, és több mint egy év elteltével sem kaptam újra munkát.

Nem egy emberi sorsot láttam már arra fordulni, hogy a kilátástalanságban a prostitúcióból keresett pénzből etették a gyermekeiket az arra kényszerülő anyák. Sokféle körülmény állhat a háttérben, amikről fogalmatok sincs.

Egy kisebb közösségből olyan szinten kirekeszthetik az embert - főleg, ha egyedülálló anya, - hogy el se hinnétek. Hiába vagdalózik mindegyikőtök azzal, hogy "SOHA" nem tenne ilyet, az élet nagyon gusztustalan dolgokat képes a pofánkba nyomni; amikor már csak ez a megoldás marad!

Én pl. enyhén mozgássérült vagyok. Nyilván a prostitúció lenne az utolsó, amit megpróbálnék...

De a "gyerekemért bármit"...

A "napszámos", "betegápolós" véleményhez annyit: ahol olyan mértékben gyűlölnek valakit, hogy ujjal mutogatnak rá az utcán, vagy pl. a polgármester is az arcába röhög és elzavarja, hogy nincs munka, nincs segély, az hogyan találjon akár ilyen jellegű munkát is?!

Van ilyen, valós történést vázoltam fel.

Bocs, hogy sok voltam.

Ez a tévében is volt téma egyébként. Árulják a testüket, hogy tudják fizetni a tandíjat...

Nem kizárt, hogy vannak olyan anyák is, akik így keresik meg a kajára valót...

Ha nem lenne jól fizető állásom és jól kereső férjem simán bevállalnám. Inkább mint tartozni és éhezni és nyomorban nevelni a gyerekeket.

Nagyon sokan csinálják csak nem vállalják fel mert a társadalom álszent és elítélik az ilyen nőket.

Az üzlet meg ennek ellenére virágzik..

Keresheted az ellentmondást nyugodtan. itt mindenki talál valami sz@rt, hogy bele tudjon kötni. hoxa-társadalom kötekedős rétege. NEM VAGYOK QRVA, NEM AKAROK ANNAK ÁLLNI! Nem szakdolgozatot akarok írni, csak arra voltam kíváncsi, hogy van-e itt olyan, aki hajlandó felvállalni ezt a dolgot. De könnyebb támadni, meg ellentmondásokat keresni.

Kösz azoknak, akik képesek normális válaszokat adni akár ilyet, akár olyat!

Én úgy gondolom, hogy nagyon naiv elképzelés ez.

Mintha a magyar lányok mindentől mentesek lennének, és erkölcsi piedesztán állnának más nemzetekhez képest.... Ezzel nem bántani akarok senkit sem.

De nagyon sok-sok magyar nő is megélhetésből árulja a testét és egyéb szolgáltatásait.

Szia!

Nekünk most rengeteg tartozásunk van és igencsak komoly fejtörést okoz bizonyos dolgokat megoldani. Nem mondom, hogy nem gondoltam már ilyesmire. De belegondoltam abba is, hogy vajon milyen érzés lenne végignézni, ahogyan a gyerekem jóízűen eszi azt az ételt, amit én a testemből kapott pénzből vettem neki. A gondolattól is felfordult a gyomrom. Olyan, mintha azt bámulná, ahogyan odaadom magam idegen embereknek.

Nem bírnám megtenni.

A másik pedig, ami ott van: a párom!

Egyszerűen több olyan tényező is van, amiért SOHA nem tenném meg ezt a lépést.

Akkor ez most egy félig-meddig közvélemény kutatás, de az nem írjon, aki elítéli ezt?

Te is érzed ugye az ellentmondást?

Egyébként választás mindig van. Tudom, hogy sokan azt mondják, hogy nem volt, meg nincs választás. De pedig mindig van.

...városban nem feltétlenül van napszám,és manapság nehéz egy munkát is találni gyerekesként nemhogy több munkahelyet....alap anyagiak nélkül vannak dolgok amikhez nem lehet hozzákezdeni.....nagyon vacakul állunk anyagilag árulgatom azokat a holmikat amikből pénzt lehet csinálni,pl eladtuk a pár aranyunkat jegygyűrűt nyakláncot nyolcadikos ballagási illetve érettségire kapott gyűrűmet stb.... leszereltük és eladtuk a gázkazánt,mert a gázt nem tudjuk fizetni,mire fűtési szezon lesz vagy sikerül gyüjteni sima kazánra vagy van egy kandalló és majd mellébújunk:)most viszik el hétvégén a gyerekeim szekrénysorát,egy fél lakáshitel kitelik belőle....cserélgettem kinőtt ruháikat vagy eladtam és vettem helyettük használtan ami nagyon kellett.....minden helyet átkutattam a házban találtam szörpis üvegeket meg sörösöket régebbről volt hogy annak árából vettem tejet.... kívülről jólszituált család vagyunk amúgy,nem rég állunk ilyen vacakul....nem tudom,lehet eljönne az a pont hogy megtenném.....nem egyedül nevelem a gyerekeket,férjem ujra talált munkát,igaz éhbéres de mégis valami....

mikor azt mondom hogy soha eszembe jut egy előadó egy népfőiskolás alkalomról...megkérdezte ölnénk e embert persze mindenki bevágta hogy soha.....azt mondta-pár éve mikor még nem volt ennyire rossz az országhelyzet csak haladt effelé,hogy jöhet bármi amit nem lát előre az ember,lehet nem lesz sokmunkahelylehetőség,bármi.....a szülő ha éhezik esetleg napok óta a gyereke és esetlegesen már hideg vizet is alig tud neki adni sok mindenre képes.....nekem már akkor majd megszakadt a szivem mikor a kortynyi tejcsit alig tudtam háromfelé önteni a picilány meg nem értette és sirt kakaóért....

mindegy ez az én magánproblémám igazából azt akartam kihozni belőle hogy sok mindent el lehet próbálni adogatni net segitségével ami nem a megélhetéshez feltétlenül fontos egy házban,felesleges pl három szekrény vagy két tévé ha nincs mit enni,csupán tárgyi dolgok,ha nincs munka efféle körbe kell nézni otthon nyitott szemmel....

de soha ne mondja senki hogy soha.....

jól van, ne fogazz ;)

szakdolgozatot írsz vagy hasonló?

szociológia dolgozathoz egyszer utánamentem 8 éve a témában, nagyon érdekes dolgokat láttam, meséltek, hallottam, vidéket és fővárost is néztem/szűrtem, bár csak általánosságban véve, nem kifejezetten gyerekkel 'rászoruló' anyákkal...

Én nem tenném meg!

Ha valami miatt nem tudnék dolgozni és teljesen gyökértelen lennék, akkor kukáznék, kéregetnék vagy bármi, hogy enni tudjak adni a gyerekemnek.

Mert ruhaneműt adnak a segélyszervezetek, lakni ideiglenesen (talán 6 hónapig?) lehet anyaotthonban.

Ha egy fiatal nő 6 hónap alatt nem tudja megoldani az életét munkával, akkor tényleg csak qrvának való.