Anyám, én nem ilyen lovat akartam...! (beszélgetős fórum)

Ennyit szerintem nem kell foglalkozni a gyerekkel.Valószínűleg attól félnek ezek az anyák,ha nem töltenek vele minden percet,akkor elromlik valami a gyerekben.Illetve majd magukat fogják hibáztatni,ha a gyereknek bármi baja lesz-pedig az az ő gondoskodásuktól függetlenül is meg fog történni.

pedig sajnos hiába csinál az ember akármit(pláne ha neadjisten nem is jól csinálja..)a világ akkor is oylan,amilyen :ebben kell majd élniük.

Ja értem már!

Nem szeretnél gyereket, mert te is azt látod, amit én és abból nem kérsz...

Mit nem mondhatsz ki?

Én is kíváncsi lennék rá, hogy mit csinálnak, bár van elképzelésem.

Van olyan, hogy nincs kedvem semmihez, leülök a gép elé és nézelődök. Pillanatok alatt elmegy az egész nap. Csak gépeztem és még kevésnek is tűnt...

De emellett nem fut a lakásom, mert máskor nem csinálom, hogy órákon át gépezek...

(Ez a diszkrimináció látod? Mármint, hogy te kimondhatod ezt, de én nem pl.... na mindegy.)

Igazad van. Én is ezt látom. Csak azt nem tudom, hogy ha minden szalad és még a gyerek is neveletlen, akkor mi a lótúrót csinálnak??

..és szerető, és nő, stb.

Ez tényleg nem az a fórum, de én is csak lesek sokszor, hogy a legtöbb nő mit csinál?

Persze, megint hozzá teszem, hogy nekem csak 1 gyerekem van és azt is, amit szoktak itt még rám mondani, hogy valószínüleg utálom a kisgyerekes anyukákat, illetve irigy vagyok rájuk.

Kis szörnyeket nevelnek sokan, mostanság nagyon kevés aranyos kis gyereket látok, mert mind hisztizik, üvölt, lökdösődik. Gondolom ez a sok-sok foglalkozás eredménye, mint a kupis lakás.

Jaja, azon szoktam gondolkozni, hogy hányan lesznek pszichésen alkalmatlanok az életre ezek a kicsik közül.

Az, hogy ki mennyire hagyja tönkremenni benne magát, az igazából magánügy. De az, hogy úgy kommunikálja le, hogy ő "sz.rta a spanyol viaszt"... az már nekem nem szimpi. Nem minősítek senkit, mert Hoxán azért már találkoztam nagyon sok két lábon a földön álló anyukával és az nagyon szimpi... csak ez a mániákus másik oldal elég ijesztő nekem. De az egész vicc volt egyébként... hála istennek a többség vette is...

És, hogy témánál maradjunk. Mennyivel nehezebb másik lovat találni, ha már van egy gyerek? Lehet, hogy aki lépne és változtatna gyerek nélkül, az nem teszi meg a gyerekkel....

szerintem a legjobban működő párokat is megbonthatja egy nem várt mértékű,vagy típusú nehézség.Aki nem kerül ilyen helyzetbe,az csak remélheti/ hiheti,hogy a párjával ők majd egységet alkotnak problémamegoldásban: módszerekben,hatékonyságban,kitartásban.

Még akkor is,ha nincs félreértés..mint nálam volt: egyszerűen csak kiderült egy nem várt méretű nehézségnél,hogy ő nem látja át,mekkora a sz.r,vagy nem akar a mélyére nézni,és én meg rájöttem,hogy ebből csak egyedül tudok kikeveredni,ha senkinek nem tartozom azzal,hogy tekintettel legyek rá.

Tényleg az élet csodája, de férfiszemmel kivülről ( nekem most baráti körben mindenhol gyerek van, 5-6 helyen ), én is azt látom hogy térdre borul apa, anya és onnantól a körül forog a világ. Valahol normális de csak egy szintig, én nem tudom megérteni hogy miért kell az egész világnak megszűnni, apának anyának mindent leszarni onnantól barátokat meg saját magukat is és egész napjukat annak szentelni hogy ha a gyerek megnyikkan akkor szaladunk mi van vele már megint. Most drasztikus voltam, meg ez nem az a topik tudom, de ezt tapasztalom:-)

Magyarul emberek teljesen feladják magukat a gyerek oltárán vagy hogy is mondjam.

Nem az érzést figurázom ki (már ha rám gondoltál), hanem azokat a mártír nőket, akik úgy érzik, hogy attól többek/jobbak, hogy gyereket szültek, és térdre kell borulni nagyságuk előtt, mert ez az élet csodája! Nagy csoda, nem vitás, de jóformán mindenki képes rá...

És egyébként is írtam egy csomó nevetős smile-t......

Olvastam a fórumodat, egy párszor neki is fohászkodtam, hogy hozzászólok a témához.

De csak semmitmondó dolgokat tudtam volna írni én is.

De most megkérdezem Tőled:

Muszáj Neked ezt csinálnod?

Komolyan gondold át, még van egy pici időd mindenféle újrakezdéshez, de ha sokat vársz, már nem fogsz mozdulni!

Utolsó percek a változtatáshoz, amikor még kialakítható egy minden szempontból jobb élet.

Az ilyen típusú emberek - már amennyire itt sikerül valakit megismerni - mint Te, nem alkalmasak hosszú távú boldogtalanságra. (én sem!)

Hátha nem kellene továbbiakban kompenzálni.:)

A húgom ilyen, de nála már állandósult szerintem.

A környezetét úgy képzeld el, mint a Monkét!

Pedig micsoda laza, vidám, szórakoztató kis csaj volt!:(

Akkor Te a fájdalomból merítettél erőt és ez a ritkább, sőt ez a "fehér holló" kategória.

Sajnos én hajlamos vagyok elhagyni magam, ha körülöttem valami nagyon nem gömbölyű.

Nem esz meg a retek, de baromi kedvetlen vagyok és csak a kötelezőt abszolválom mindenből.

Nálam pont fordítva volt.

Akkor néztem ki a legjobban, amikor a legeslegszerencsétlenebb voltam.

És szinte senki nem tudta a környezetemben, hogy a bányászbéka felettem :)

Idegbeteg?:)

Itt a hoxán szokták rám mondani:))))

De a való világban sosem, sőt! én vagyok a megtestesült kiegyensúlyozottság:)

Igényes? Igen, az vagyok:) Járok fodrászhoz, tornázni, mindig tiszta a ruhám, minden héten rendbe teszem a körmeimet, szép a kezem, a bőröm, a lakásom, a fiúk is, olvasok, beszélgetek, stb:)

Na, vegyél vissza!

Neked is csak 1 gyereked van, könnyen beszélsz:)

Én sokak szerint könnyen beszélek, mert csak 1 gyerekem van, bezzeg ha három lenne, akkor én is lenőtt hajú, duci, mackónadrágos, idegbeteg anyuka lennék.....

Nem tudom, az igényem mindig meg volt a külsőmre, lakásomra és a tudásomra.

Én mindig azt mondom, hogy mindenkinek arra van ideje, amire akarja, hogy legyen.

Bírtam az iramot és ma is bírom, bár egy kicsit lassulok.

Szerintem nem vagyunk hülyék.

Nekem ennek az érzésnek a tagadása, kifigurázása furcsa, különösen egy nő részéről.

Ha egy nő eligénytelenedik, sokszor a boldogtalanság az oka.

Ahogy kimagasló %-ában a nők alkoholizmusának is.

Ha egy nő szeret és szeretve van, nem igénytelenedik el, ha előtte igényes volt!

És most nem azokról beszélek, akik alapban igénytelenek.

Nem csupa bódogság és tökéletesség, ennek ellenére egyes elvetemült nőszemélyeknek a legörömtelibb dolog a világon:DD

Titta hülék vagyunk, nem??? :DDD