Akármerre nézek, étkezési zavarral küzködő nőket (főleg) látok... (beszélgetős fórum)

Sok igazság van abban, amit írsz.

Én egymagam hozok az említett példákból vagy négyet.

A mértéktelen sport és a bulimia eddig kimaradt az életemből, de szerintem ez így is marad.

De nagy valószínűséggel a normális étkezés sem lesz az életformám.

Szerintem mindenkinek szíve joga eldönteni hogy ő jól érzi e magát a saját bőrében vagy sem. Egy duci is lehet boldog ducin, de egy csontsovány is lehet boldogtalan és lehet beteg. Nehogy azt higyjük, hogy aki normális testalkatúnak mondja magát, vagy annak mondja az orvostudomány, azt elkerülik a betegségek, vagy az élete szuper lesz és kiegyensúlyozott. Attól ő még lehet frusztált, sikertelen a karrierjében stb.

Rajtam is van 10-15 kg felesleg, amibol hol lemegy hol visszajön. Egy biztos. Hiába fogytam le épp 10 kilót a hátam pl. nem lett keskenyebb, mert a csontjaimból nem tudtam lefaragni. A vádlim nem lett kisebb,a többi igen, beismerem.

Az, hogy valakit hogy fogad el a párja, az kettejükre tartozik. Ha a férfi nem mondja neki, akkor valószínüleg nem akarja megbántani, vagy tényleg ő úgy szereti ahogy van. Persze sokszor utólag derül ki, hogy igen drágám, tudod engem is zavart már az a pár plusz kiló rajtad,stb. Akkor egyet nem értek: A pasik miért csak panaszkodnak a párjukra és miért nem mondják meg nekik? ÉS ez fordítva is igaz. Nem gusztusos a sörhasú pohos férfi sem. Tehát nekik is meg kellene tanulni odafigyelni magukra, nem csak a nőknek...

Így van! Engem is szerettek már ducibban is, nem voltam szeretet nélkül! De tenni kell azért, hogy a másikban mégiscsak fenntartsuk a vágyat, és az érzéseket! Ezt pedig azzal tehetjük meg, ha kihozzuk magunkból a legjobbat, amit csak ki tudunk! Nem kell ehhez erőn felül teljesíteni (bár akár lehet is), csak minden nap egy picivel közelebb kerülni belső önmagunkhoz (mert a szíve mélyén mindenki ideális testsúlyú), csak egy picit lépni minden nap. Aki igényes magára és a környezetére, aki oda figyel arra is, hogy amit megeszik, iszik, az is őt szolgálja, az már lépett! Az eredmény meg jön idővel!

Abban is egyet értek, hogy az önistenítés nem a legjobb módja annak, hogy másokat is megtanuljunk szeretni. De ezt nem ragozom tovább, mert szépen megfogalmaztad, egyet értünk! :)

Minden szavaddal egyetértek!!!:)

Ez az. Van még egy dolog, hogy mindenki arról papol, hogy csak az szerethet másokat, aki önmagát is szereti, én úgy gondolom, onnan kezdődik, hogy szeress másokat is, és ebből látszik mennyire szereted önmagad.

Vagyis nem onnan kell kezdeni, hogy először önzők vagyunk, hanem onnan, hogy először meglátjuk másban is a jót és a szépet:)

És ez is igaz, nem minden duci piszkálja a vékonyakat, sőt, nem minden vékony szekírozza a ducikat, úgy általában az elégedetlen ember piszkálja a másikat, de bármilyen módon.

Ja, és persze, ehhez kell az az alap, hogy az otthoni dolgait minél jobban felmagasztalja, máskülönben nem tudna indokot találni a cseszegetésre:)))))

Nem mindenki hazudik, aki azt mondja, hogy a párja így is szereti, elhiszem. Elhihető. De minden férj-feleség úgy kellene, hogy hozzáálljon a dologhoz, hogy oké, szeretlek és elfogadlak így is, de kapd össze magad! Ha nem így tesz, nem szereti, mert nem érdekli a párja egészsége, kinézete, nem igényes a párjára, szóval nem szereti igazán

Egyetértek! Aki erról papol, hogy a párja őt így szereti, és hogy ő elfogadta a 30 kiló túlsúlyát, az hazudik magának, vagy épp homokba dugja a fejét. Mitől jobb neki, mint annak, aki igyekszik odafigyelni. És dacára annak, amit gondolok, nem szólom meg! Mert senkinek nincs joga köpködni amásikra, mert senki nem hibátlan. De ha hibátlan lenne, akkor azért nem lenne joga köpködni a hibásabbakra...

Na igen, izomba még nem halt bele senki, de elzsírosodott zsigerekbe elég sűrűn...

Az emberek küzdenek, mert tudják, hogy a minőségi élethez változás kell. Hogy ezt ki mikor lesz képes kivitelezni, az más kérdés. Mert lehet, hogy a metrón velem szemben ülő nő 90, vagy épp 120 kiló, és eszik, de az csak egy pillanatnyi dolog. Lehet keresi már a megoldást, hogy hogyan változtasson, de mivel nem látott jó példát, nehezen talál rá a megfelelő útra. Lehet, hogy 1 év múlva nem ismered meg, ha ismét veled szemben ül, mert megtalálta a neki megfeleő módszert, és már csak 70 kiló... Én is így voltam ezzel! Csak én 75-ről tartok 58-nál... Szóval nem fogok senkit lenézni! Másnak sincs joga!

Én nem is ezt szoktam nehezményezni, inkább a mások felé áradó kritikát. Aki másban is meg tudja látni a szépet, az magával is elégedett.

Szóval ne köpködjünk mindenkire, csak mert nem modell-alkat, de nem is fogom bevenni, hogy ő így jól érzi magát, ha egy bizonyos határon túl molett. Sosem kritizálom a "normálisakat" sem, de valahogy köztük is van sok elégedetlen ám.

Leginkább aki beleköt kicsiségekbe, olyan dolgokba is, hogy a túl izmos az férfias meg ilyenek. Köze? Az illető sportoló baja, nem? Senki nem kéri, hogy mindenkinek férfiasra kellene edzenie magát, de ha valakinek meg pont ez jön be, szíve joga, és még mindig azt mondom, egészségesebb ez, mert esztétikai probléma, annál minthogy valaki a zsírjába fulladva haljon meg.

Miért baj, ha túlságosan foglalkoztat? Úgy értem, attól, hogy jobban belebonyolódsz mint mások, nem jelenti azt, hogy az eredményeid kevesebbet érnének.

Persze, lehet csak úgy hűbelebalázs módjára is csinálni de az eredmény olyan is lesz, másrészt elfogadom, ha valaki nem törekszik tökéletességre, csak szintentartásra stb. és neki az is jó, ha csak úgy ímmel-ámmal csinálja, és csak megközelítőleg olyan mint amilyen szeretne lenni, szerintem még ez is jobb mint a semmi, jobb, mint a belenyugvás:)

Az, hogy vki egesz nap nem eszik es este bezabal, az munkafuggo es stresszfuggo is. A ferjem nem sovany egyaltalan es sokszor ugyanezt csinalja, mert egesz nap melo van es nincs ideje enni.

Teljesen mindegy, mert a szervezet 2 het alatt megszokja ezt is, es utana mar nem fogy senki. Masreszt a munka tipusatol is fugg, irodaban dolgozoknak felesleges napi 5x etkezni.

A hanyasrol mondottakat osztom, mivel en kicsi korom ota rosszul vagyok a buszon, hajon stb. nekem nem fer az agyamba, hogy ezt kepes vki direkt megcsinalni, ha mar egyszer szerencses, hogy nem gyenge a gyomra, mit bacogatja feleslegesen, ez igen! Ennel meg a koplalas is jobb...

Azért ennyire nem rossz a helyzet. De az is igaz, hogy a legtöbb nő rágörcsöl a súlyára, össze-vissza esznek, azt gondolják hogy ha már kimondják hogy fogyóznak akkor fogynak is, közben meg esznek össze-vissza mindent... Nagyon tudatosnak kell lenni ahhoz hogy ne hagyd hogy a külső nyomás hasson rád.

Sokszor látok kiírt szavazást arról hogy X centihez vajon hány kilósnak kéne lenni. A válaszadók nagy része 19-20-as BMI körüli értéket ad meg normálisnak. Én a 156 centimmel és 56 kilómmal már túlsúlyos vagyok a szemükben. Persze én már 38 évesen elég tudatos vagyok ahhoz hogy sz.rjak rá, de egy fejlődésben lévő lánykát, vagy egy önmaga értékeiben bizonytalan nőt simán ráállíthatják az éhezésre, az össze-vissza evésre.

Én ilyet nem tapasztaltam a környezetemben. Én is inkább a lustábbakkal találkoztam.

Persze itt a hoxán belecsöppentem a diétázók életébe és látok ezt azt, de kint a való életben ilyennel nem találkoztam még. Vagy mindenki naplót vezet és nem beszél róla:)

Én is a lustább fajtából való voltam:)

Az en kornyezetemben inkabb a lustak vannak tobben. Kajalni nagyjabol jol kajalnak de nem szeretnek mozogni, szinte semmit, es ha megis befizetnek kondiba, ahova lejarnak heti 2-3x, akkor a nap tobbi reszeben "kipihenik" az 1 oras edzest, es a vilag koszonje meg nekik, hogy ok torodnek magukkal.

Sztem ha egy ember aktiv, akkor egesz nap az, szoval kondi MELLETT is sokat kell mozogni, a napi teendok stb. Sot, ez szamit csak igazan, hogy a nap tobbi reszeben mit csinalsz? Az edzes formal de a tobbi meg karbantart (kutyasetaltatas, gyerekek utan kajtatas, hazimunka stb).

Én is nők között dolgozom, senkire nem illik a kép! Mindannyian próbálunk figyelni, hogy egyensúlyt tartsunk a táplálkozásunkban, szóval van benne minden, mértékkel. Mindenki szeret enni, senki nem vékony, de nem is kövér! A csinos öltözködés nálunk sokkal nagyobb hobby, mint az étkezési zavar. De igényesnek lenni nem hiba szerintem!

Itt én vagyok az egyetlen, aki diétázik, és több, mint egy év alatt le is adtam 17,5 kg-ot. Így már én sem vagyok kövér. De táplálkozási zavaros sem!

Azt, hogy az anorexia az 15-os bmi-nel kezdodik, sok lanyra ramondjak, hogy ana, holott csak jo anyagcserevel vagy konnyu csontozattal rendelkezik.

Teljesen mindegy, ha vki keveset eszik vki mas szerint, nem jelenti azt, hogy neki is keves. Oseink meg nagyreszt honapokig eheztek es rendszerint csak nyaron ettek, telen eheztek, es ez volt a normalis. Mondjuk nehez is lett volna futkarozni plusz kilokkal.

Akit pedig ducinak nevezhetunk az a 25-os bmi-nel kezdodik es ezt is mindenki tudja, igaz, hogy a bmi az egy hozzavetoleges index de aki efolott van, az nem egeszsegesen molett, es ne is mentegetozzon.

Most ha kiterek az anorexiara akkor ez 160cm-es nonel 38,3 kg es egy 170cm-es nonel 43,3 kilot jelent. Ilyeneket ritkan latni, nem pedig mindennap, meg akarhova fordulsz

Szoval ne mondjuk mar ra a 170 centis 50 kilos vekony csajra, hogy anorexias mert nem az. A masik veglet pedig: hulyesegnek tartom, amikor vki megceloz egy sulyt amilyen 16 eves koraban volt, szoval azt se, mert ugysem lesz olyan, ez frusztralo lehet, hogy eleve a csontozat utana meg fejlodik es 3-4 kiloval nehezebb lesz