A párom miért nem képes ezt megtenni? (beszélgetős fórum)

Édesanyáméknak is volt egy kutyája. Olyan benti, kinti kutya volt, ahol éppen szeretett volna lenni. Az élete utolsó szakasza azzal kezdődött, hogy a gerincével valami baj lett, a kutya nem tudott lábra állni. Anyuék elvitték az orvoshoz, aki megpróbált injekciós és gyógyszeres kezelést adni a kutyának. Illetve mondta a kegyes halállal, még várjanak, lehet hat majd a kezelés. Nem hatott...

Abban az egy hétben az ő kutyájuk is benti lett és maga alá piszkított.

Aztán, mikor nem történt a kezelés hatására sem változás az állapotában az állatorvos elaltatta.

Nem minden fekete vagy fehér. Ahogy írtam, én biztos nem tartanám a kutyát a lakásban, de gondolkodhat valaki másképp is.

Ki nem állhatom amikor jöttök az ilyen demagóg hülye szöveggel hogy majd a gyerekedet is meg az öregedet is kipaterolod a garázsba ha befosik.

Nem, nem paterolja ki, hanem elviszi orvoshoz. Fórumindítónak a párjának is kötelessége lenne elvinni orvoshoz, nem kell hogy a kutya befosson mert van rá gyógyszer és megfelelő táplálkozással a hasmenés elkerülhető.

Igaza van a fórumindítónak ha nem szeretne reggelente kutyaszarszagra ébredni, pláne meg nem belesétálni.

Mindig is azon az elven voltam a kutya azért van, hogy őrizze a házat. Ezért, ha én kertes házban laknék és lenne kutyám, biztos az udvaron tartanám. (Télen nyitva hagynám a garázs, vagy fészer ajtót, hogy el tudjon húzódni.) A fentiek miatt nálam a kutya általában térdmagasságban kezdődik.

De! Természetesen nem élhet mindeni az én értékrendem szerint. Van, aki másképp áll ehhez a dologhoz.

Amit én neked mondani tudok, hogy teljesen megértem a problémád, ugyanakkor, ha a párod x évet együtt élt a lakásban azzal a kutyával, nem várhatod el tőle, hogy idős korába kitaszajtsa a garázsba.

A kissé demens nagymamát és nagypapát sem szokta kirakni az ember a fészerbe, ha mondjuk a cipőjét a hűtőbe rakja, vagy esetenként bepisil. Persze az idős személyeknek ott a szociális otthon, ha már az otthoni ápolás kevés neki.

Amit tudok ajánlani, ha ez a kutya egyszer elpusztul és másikon töritek a fejeteket, akkor egyezzetek meg egy mindkettőtöknek megfelelő ,,szabályban". Ne emiatt menjen tönkre a kapcsolatotok.

Attol fugg kie a haz. Ha a parod es a kutya egyutt koltoztek hozzad akkor vegulis megmondhatod meddig turod el a kutyat, bar nyilvan ha valasztas ele allitod megvan az eselye hogy a kutya nyer. Mondjuk en sem viselnek el egy fosos kutyat a hazban, igaz nem is koltoznek soha ossze olyannal aki kutyat akar bent tartani, vagy akarmilyen allatot. De ez mar keso banat.

Ha kozos a haz, akkor is azert illene figyelembe venni a te igenyeidet is, nemcsak a kutyaet, de ez altalaban nem tortenik meg, foleg ha a kutya ennyivel elobb volt ott mint te.

Ha a parode a haz akkor vagy megszokod ezt, mert lathatoan o dontott mar, vagy elkoltozol.

Nos igen... egy x éves kutya bizony fontosabb mint az új párom aki nem tudja elfogadni!!!! Ez a legtöbb embernél így van mert amikor összejöttél vele tudtad, hogy bizony ott a kutya és bizony a kutya bent él a házban. Ezt elvileg elfogadtad.

Nem, nem fogja kitenni, ne is tegye, az a kutya éveket töltött a házban, már nem is tudná megszokni, hogy kint legyen és óriási lelki szenvedést okozna neki.

El kellene vinni állatorvoshoz, hogy jelenleg van-e bármilyen betegsége amitől rossz az emésztése vagy időskori.

Lehet szerencsétlen már nincs ideje szólni sem, hogy ki kell mennie. Ha nem szól is van megoldás, x óránként ki kell küldeni vagy levinni sétálni.

A legtöbb ember számára a kutya családtag, nehogy már elvárd tőle, hogy miattad lemondjon a családtagjáról vagy teljesen máshogy álljon hozzá csak mert te szerinted nem való bentre a kutya.

Egy idős kutyát amúgy már nem fogsz megtanítani arra, hogy a peluson végezze a dolgát, ha nincs emésztési probléma csak időkori gond akkor az a megoldás hogy gyakrabban viszitek ki.

Volt idős kutyám, nem egyszerű velük, ha az utolsó pár éveit így töltötte volna akkor bizony újra meg újra takarítottam volna utána mert nekem teljesértékű családtag.

Nem tudom, volt-e valaha kutyád, macskád, a hozzáállásodból ítélve, valószínűleg nem. Családtag, nem egy eldobható plüssállat. Idős, valószínűleg beteg is, mert nem minden öreg állat csinálja ezt. Vigyétek orvoshoz.

Szívesen megölelném a párodat, amiért nem engedi kirakni. Te pedig gondolkodj el azon, hogy ha te idősen, betegen, nem tudod ellátni magad, esetleg mosdatni, pelenkázni kell, szeretnéd-e, hogy a családod kirakjon, mert büdös vagy.

De örülök, ha ilyet látok, hogy vannak ilyen emberek is, mint a párod.

Remélem, ha választás elé állítod, téged fog kivágni.

Egy kutya élőlény,társ,akit nem marunk el magunk mellől,ha öreg és/vagy beteg lesz.Hasonló esetben kérném a páromat,hogy vigyük orvoshoz,és megfelelő gyógyszerrel és táppal segítsünk neki.És aggódnék érte,akkor is,ha személy szerint nekem annyira nem áll közel a szívemhez,mert a páromnak fontos.

Anyukàmnak volt egy fiatal tacskója,aki lebénult.Alapvetően kinti kutya volt,de ez télen történt,egyértelmű volt,hogy a házba költözik.Az előszobában volt egy ládája,és anyu hat hétig naponta többször ölbe hordta az udvarra,vitaminnal etette,gyógyszert adagolt,masszírozta.Nem tudta a vizeletet,székletet tartani,és hiába volt alatta kutyapelenka,azért volt egy szag reggelre.Volt,hogy hasmenése is volt szegény állatnak-egy lebénult kutyánál el lehet képzelni.

Egyfolytában szellőztetett,illóolajat párologtatott anyu.

Apu nem volt nagy rajongója a kutyának,de természetes volt neki,hogy elviseli ezt a helyzetet,és nem rakatja ki anyuval a kutyát megfagyni.

Miután egyértelmű volt,hogy nem fog felépülni,elaltatták.

De addig úgy gondozta anyu,ahogy sokan a családtagjukat nem.

A kutya előbb volt a házban, mint te, sokkal több joga van ott lenni. Menj te a garázsba, ha nem tetszik ami van!

Ne kényszerítsd ilyen döntésre a párodat, mert max. megutál.

Mindenképp állatorvoshoz kell vinni szegényt...

Ha a párod mellett élte le szegény kutya az életét,akkor ne is lepődj meg a ragaszkodásán.Neked viszont kibírhatatlan a hozzáállásod.Én téged raknálak a garázsba,nem a kutyát!

Nem tudom, hogy mikor viszitek ki este utoljára, de ha nem bírja ki reggelig, akkor kicsit később kell ezt tenni, reggel pedig szintén időben ki kell engedni.

Ugye nem gondolod komolyan, hogy direkt a te bosszantásod miatt nem megy a pelenkára?

Lényegtelen is. A kutya a párodé. Vigye el dokihoz a hasmenés miatt, ha tényleg az. Utolsó kiengedés legyen jó későn, és az első jó korán.

Az a szegény kutyus azt szokta meg, hogy a házban él. Most öreg korára van egy kis gond vele, amiről nem is tehet, szegényt kicsapnád a garázsba.

Orvoshoz kell vinni, a hasmenést kezelni kell, mert egyéb betegségnek is lehet a jele.

Kié a lakás? A párodé, vagy a tiéd, netán közös?

Ha párodé és a kutya volt ott előbb, akkor neki a kutya a fontosabb, nem a kutyának, neked kell költözni.

Főleg, ha fel is takarít utána.

Még sok fiatal kutya sem megy pelenkára, az öregek meg végképp nem. Vigyétek el orvoshoz a kutyát, ha idős, ha fiatal, az nem normális, hogy hasmenése van.

Ha hasmenésed van, te sem igen tudsz kéretszkedni, futsz a budiig.

1 éve vagyok a párommal, akinek van egy idős kutyája. Újabban sokszor be piszkít a házba. Ma reggel is arra keltünk, hogy az előszoba végig van fosva. Ez rettenetesen büdös. Állítólag szobatiszta, de nem kéri ki magát. Azt gondoltuk, hogy öreg, ezért nem bírja ki reggelig. Vettünk neki földre teríthető kutyapelust. Simán mellé fosik...

Számomra ez gusztustalan és nem egyezik a kultúrált élettérről kialakított nézeteimmel.

A párom nem akarja a kutyát a garázsba rakni. Vannak fűthető kutyaházak is, azt ki lehetne bélelni újságpapírral. Így könnyen cserélhető lenne a piszkítása. A párom szerint a kutyának a házban a helye. Èn ezt nem gondolom így. A kutyaszőrt még elnézem, de a piszkítást sajnos nem tudom:(

Nem akarok minden nap kutya kaki szagot érezni a házunkban.

Miért nem veszi figyelembe, hogy ez nekem nem oké? Fontosabb a kutya, mint én?

Minden más jól működik a kapcsolatunkban, de ez, hogy mi vagyunk a kutyáért és nem az állat értünk, szerintem már több a soknál.