A karácsony nem kötelező (beszélgetős fórum)

Mi inkább elmenekültünk a zord, hideg, latyakos karácsony előtti őrületből valami napos tengerpartra és csak január közepén jöttünk vissza.

A gyerekek is örültek neki meg mi is.

Ez volt a családi ajándék, nálunk ez a módszer sok éven keresztül bevált.

Nekem egyáltalán nem tetszik a cikk, mert megint valaki meg akarja mondani, hogy hogyan érezzünk.

Soha nem a karácsony a lényeg, hanem az amit teszünk ilyenkor is. Mivel 3 nap ünnep, ezért kicsit más.

Senki nem erőlteti rá senkire, hogy mézeskalácsot, halat és szaloncukrot egyen, senki nem erőlteti rá senkire, hogy a fenyőfáját az idei trend szerint díszítse fel.

Hanem pont arról szól, amit nagy cikkírónk írt:

"Egy olyan nap, amit megtervezhetek olyannak, amilyennek én szeretnék. "

Csak én élek eszerint? Mások, akik utálják a karácsonyt, azok mind a családi tradíciók szerint élnek?

Viszik tovább azt, ami nekik rossz emléket okozott, azaz ők is csendben ülnek a számukra utálatos családdal, majd neki állnak veszekedni?

Miért!?

Miért nem tervezik el ezek az emberek az olyan karácsonyt, ami számukra a legkellemesebb?

Én szeretem a karácsonyt!

És senki kedvéért nem fogok ezen változtatni, akkor sem ha ez mások szerint ciki, ha ez mások szerint kényszer.

Mi, kialakítottunk olyan szokásokat ezekre a napokra, amik számunkra kellemesek, ami által ünnepelünk, pihenünk, stb.

Nem, nem eszünk halat és bejglit, nem veszekszünk és soha nem érdekelt az idei trendi fenyődíszítés sem, nem járunk éjféli misére sem, és csak olyan emberekkel találkozunk, akikkel szeretjük múlatni az időt, akikkel jól érezzük magunkat.

Nem értem, hogy sokan miért gondolják azt, hogy mindent úgy kell csinálni, ahogy azt valaki kitalálta?

Így igaz, ahogy sok minden nem kötelező az életben, de azért jó hogy vannak. Végül is a legtöbb ünnepet a gyerekek várják, nekik szinte kötelező megünnepelni a hópihés Karácsonyt, a nyuszis Húsvétot, pláne a tortás születésnapokat és a kedves névnapokat. Azonban még nagyon sok felnőtt is várja ezeket az ünnepeket, mert szeretik, mert nem kell dolgozni, mert együtt a család, mert talán örökké gyerekek maradnak a lelkükben. Persze vannak akik nem szeretik ezeket az ünnepeket különböző indokból. Ezeket az indokokat azért mindenkinek tiszteletben kell tartani, mert ahogy neked sem volt kötelező megírni ezt a cikket, mégis tudomásul vesszük, hogy vannak akik hasonlóan vélekednek, mint te. Attól még, hogy nem szeretik egyesek, ezek az ünnepek sokunknál ünnepek maradnak amíg élünk.

Mindenkinek kellemes és boldog Karácsonyt kívánok!

"Egy olyan nap, amit megtervezhetek olyannak, amilyennek én szeretnék. "

Ez a mondat mögöttes tartalmat rejt. Valószínűleg egész évben nem így történik, a hosszú ünnepen pedig "szarokrája" hangulat uralkodik.

Egyetértek!

Szerettem, amíg nagy család ülte körbe az asztalt, és ott voltak közöttünk azok is, akikkel év közben csak néha-néha találkoztunk, mert az élet más városba sodorta őket. Amióta a nagy családból csak alig-alig maradtunk... keveset szólunk az asztal mellett, nincs már csillogás, nincs kacaj... csak az emlékek vannak.

Egyetértek! Nem kell a műboldogság, nem kell a hazug mosoly.

Én bevallom, hogy nem szeretem a karácsonyt. Gyermekként szerettem, de aztán csak arra emlékszem, hogy kamasz korom óta kínos csendben ülünk 2-4 órán keresztül szépen felöltözve a családdal és mosolygunk a gagyi ajándékokra. Utálok fát díszíteni, takarítani, főzni, sütni, pakolni, kicsípni magam, amikor senki nem lát, csak az, akikkel együtt élek, a szaloncukrot, a halászlevet és a kényszeres boldogságot is.

Viszont, szeretem a fényeket, a havas tájat, a karácsonyi zenéket, a nagy családdal való összeülést, akiket régóta nem láttam, a mézeskalácsot, a likõröket...

Én sem a karácsonyt szeretem, hanem azt az idõt, amit ad maga az ünnep, és, hogy azt úgy töltöm el, ahogy szeretném.