Kedvenc idézetek (beszélgetős fórum)
"A bölcs közmondás szerint a pokolhoz vezető út jószándékkal van kikövezve. Nem lenne érdektelen tudni, hogy mivel kövezték ki a mennyországhoz vezető utat."
(Feleki László)
Angela Labonte: Egy jó barát
Egy jó barát belülről lát,
Ha a külsődet szemléli is.
Egy jó barát mindent megbocsát,
Nem mutat tükröt bűnöknek.
Egy jó barát felsegít,
Minduntalan lelkesít.
Egy jó barát sírni kölcsönzi vállát,
Elhúzni nem tudja.
Egy jó barát céljaid elérésében segít,
Gátolni nem tudna.
Egy jó barát a legmélyebb éned után kutat,
Nem felejti egyetlen elhangzott szavadat.
Egy jó barát segítő kezet ad,
Téged támogat, nem másokat.
Őrült kis világunkban
Ugye milyen jó, ha egy barát velünk van?
Bódás János: Elveszíthetetlen öröm
Nem igaz, hogy az élet rút, kegyetlen,
sok öröme van, elveszíthetetlen.
Van öröm, amely mindörökre tart,
nem árt neki se szó, se tűz, se kard,
se fagy, se szélvész, átok vagy nyomor,
mitől a világ oly sokszor komor.
Van öröm, amely soha nem apad,
s ez az öröm: add másoknak magad!
Míg élsz, magadat mindig adhatod.
Adj szót, vigaszt, ha van falatot,
derűt, tudást, vagy békülő kezet,
mindez tiéd! Vesd másba s nézheted,
hogy nő vetésed, hozva dús kalászt,
s meggazdagítva lelked asztalát.
Csoda történik: minél többet adsz,
te megad annál gazdagabb maradsz.
A kényelmetlen gondolkodás helyett nagyon gyakran beérjük egy kényelmes véleménnyel.
(John F.Kennedy)
"Légy hasonló az égen szálló madárhoz... aki a törékeny gallyon megpihenve átéli az alatta tátongó mélységet, mégis vígan énekel, mert bízik szárnyai erejében."
(Victor Hugo)
Az élet legnagyobb titka és ajándéka, ha két "egyféle" ember találkozik. Oly ritka ez, mintha a természet erővel és fortéllyal akadályozná meg ezt az összhangot - talán, mert a világ teremtéséhez, az élet megújulásához szüksége van a feszültségre, mely az örökké egymást kereső, ellentétes szándékú és ütemű emberek között keletkezik.
[Megjelölés] Márai Sándor
"Ha szeretetet, figyelmet kívánunk partnerünktől, akkor előbb adjunk mi neki. Finom, tapintatos pantomim ez, az erők egészséges keringésének módja. Olyan labdajáték, amelyben kezdetben a mi kezünkben van a labda, s társunk csak úgy dobhatja vissza, ha előbb mi odadobjuk hozzá."
Szepes Mária
télen hóban toporogni
nyáron réten rikoltozni
csillagfényből csokrot szedni
vadvirágról mézet venni
tiszta tóban mosakodni
lángok közepén lobogni
telt asztalhoz telepedni
hűvös ágyra heveredni
hordók hátán részegedni
szerelemtől szédelegni
boldogságot birtokolni
bánatot bajt félredobni
szemből könnyet kitörölni
rozsdás rács mögül kitörni
barlangokban barangolni
szelek szárnyán lovagolni
déli napnál delejezni
fellegekkel feleselni
farkasokkal fogasodni
zászlót büszkén bontogatni
véreinkért verekedni
bús népünkért nemesedni
tiszta hittel harangozni
szabad szívvel rohamozni
messzi csúcsra magasodni
mindig embernek maradni.
Megláttam magam a szemedben,
s tudtam, szép vagyok és egyetlen.
És ilyen tükröm nem lesz több egy sem,
sokáig elidőztem a szemedben.
Csősz István
Üzenet
Minden sejtedbe belevésném a nevem.
El ne feledd,
hogy létezem.
Fésűs Éva
Emlék
Én emlékszem a napra,
a drága pillanatra,
az elfogódottságra,
az alig hitt csodára,
szemedre, – mert lehunytad,
szívedre, – mert eldugtad,
ajkadra, amely nem szólt,
s az égre, mert közel volt.
„Először vágyni kell rá. Akár a csókra, a testi szerelemre. Azt sem vallja be először magának az ember. Szinte félve gondol rá, "mi lenne ha", ám meglehetősen gyakran. Mind gyakrabban. Álmodozik róla, tervezget... Tüzes képeket lát. Fájjon rá a fogad, és akkor megváltozol. A szüntelen változásban örök fiatal maradsz. Majd meglátod. Csak ne siesd el. Akik ismerik a csók titkát, tudják, hogy igen fontos, talán a legfontosabb benne a tempó. A lassú szívverés. A változás - az élet - a természete a szerelemhez hasonlít. Nem a szenvedélyhez, hanem a szerelemhez, mely alaposan vizsgálja tárgyát és önmagát is, mielőtt nyilatkozna. A szerető éppúgy retteg a tévedéstől, mint a visszautasítástól. Semmiképp sem szeretné a szerelmet elriasztani, óvakodik szerelme tárgyát megsérteni valamivel, és ezzel önmagát a kezdet kezdetén elvágni attól, amire a világon a legjobban vágyakozik. Kívánkoznod kell a változás után, hogy megvalósuljon.
De tudd, hogy mit akarsz.
Tehát előbb nézz szembe önmagaddal.„
(Kornis Mihály: Vigasztalások könyve )
"Ha nagyon megszorítanának, be tudnám tenni egyetlen táskába mindazt, ami az életemben a legfontosabb.Ha az ember felteszi magának a kérdést, hogy mi az , amire valóban szüksége van , rájön, hogy nem az , amire először gondolna.Könnyedén félredobnám a befejezetlen munkát, a számlákat, a határidőnaplót, hogy legyen helye a fllnelpizsamának, ami jól jön esős időben, a szív alakú kavicsnak, a gyerek egyik ajándékának. Aztán fontos a rongyosra olvasott könyv, ami minden áprilisban előkerül, mert azt olvastam akkor, amikor szerelmes lettem...Kiderül, hogy nem az a sok minden a fontos, amit az ember évek során felhalmoz maga körül, hanem az a kevés, amit el tud vinni magával."
(Jodi Picoult:Elrabolt az apám )
„A jó nem
tart sokáig, nem vettük észre jöttét, nem láttuk, amikor itt volt, csak a
hiányára figyeltünk föl, amikor már elment.”/ José Saramago/
Wass Albert: Csak csendesen
Testvér, csak lábujjhegyen jer velem,
csak nagyon halkan, nagyon csendesen.
Amerre járunk,
ne rezzenjen egy kis levél se meg,
ma lelkem olyan mint a tó:
legkisebb rezzenéstől megremeg.
Gyere a templomunkba:
a bükkerdő ma vár,
a Csend harmóniája
ott megint a lelkünkbe talál.
Gyere velem...
csak szótlanul, csak csendesen,
csak csendesen...
"De a megbocsátás... Belekapaszkodom ebbe a törékeny reménységbe, magamhoz ölelem, és emlékeztetem magam, hogy valamennyiünkben van jó is meg rossz is, fény és árnyék, tehetség és kínlódás, választás és megbánás, kegyetlenség és áldás."
(Libba Bray)
Ha nem vagyok hajlandó megbocsátani sógoromnak, hogy nem hívott meg a karácsonyi partira, akkor én szenvedek ettől. Nem ő kap gyomorfekélyt, nem ő fog forgolódni éjjel az ágyban, nem ő borul ki és nem neki lesz rossz szájíze. Velem történik meg ilyenkor mindez.
Nem véletlenül tanácsolják nekünk: “Bocsáss meg az ellened vétkezőknek!” Csak így maradhatunk egészségesek és boldogok. A nem-megbocsátás az egyik legfőbb betegség kiváltó ok, hiszen a savanyú gondolatok a testet emésztik.
(Andrew Matthews – Élj vidáman!)
Tudod, én már nem változom.
Ilyennek maradtam, mint akit megismertél
négy éve abban a régenvolt tavaszban - vagy
már nyár volt? Lásd, mit sem számít, hozhatok
én tanúként elébed bárkit, mindegyik igazolhat,
mind mellettem áll majd, ha megkérdezed:
- Ez az érzés ennyire áthat... ?! - Nem. Nem
ennyire. Ennél sokkal jobban, - azt hiszem
semmit sem tudok ennél biztosabban, és azt
mondom magamnak: maradjon így minden,
így szeresselek, így maradj nekem titkon örök
szövetségem, - az, aki nekem az egyetlen vagy
ebben a nagy, szent és szépséges vétségben, -
már ha szeretni bûn, és így szeretni szégyen.
Nem változom, mert nem változhatom, - nem
tántorít el semmilyen szó, vád, vagy fogalom,
mert benned rejtette el Isten azt a nyughelyet,
mit nem tud versbe szólítani a gyönge képzelet,
mert kophatatlan a perc, amelyben összeolvad
az eltelt négy év és a bíztató holnap, te csodát
hozol, - emberek közt áldott - aki segít túlélnem
kínozó hiányod, fehérre festeni a tisztátlan világot,
elûzve minden fénytelent, ami fájt, vagy bántott,
erõt ad eltûrni a tél holt éjszakáit, a sok szürkét,
segít nem meghallani a nyárnak - fájó megvénültét.
Jön a május, te segíts hogy minden eggyé legyen, -
szép napjaink lesznek, hidd el, szép és felhõtelen...
Tudod, - én már nem változom sosem.
Nem szorítom ökölbe a kezem, hanem nyitva tartom. Ha kéred, minden tudásom megosztom veled, hogy könnyebben kelj át az élet tengerén...
(Buddha)