16 éves lány dönthet-e róla, hogy megtartja a babáját? (tudásbázis kérdés)

Persze,lehetett volna annyi esze,hogy elvetesse.

De már nem ez a helyzet áll fent,ugyanis elvetetni nem tudja.

Hiába rágjuk magunkat azon,hogy védekezhetett volna,vagy időbe elmenni orvoshoz.Ez hatalmas hiba volt,tény,ebben én is egyetértek.De most az a helyzet áll fent,hogy meg kell szülni.

már csak az a kérdés,hogy örökbe adják vagy ne.

Én ebben nem értek egyet.

Persze hibázott nem is kicsit,de ha már így alakult a helyzet,amin változtatni már nem lehet,akkor a legjobbat kihozni belőle,ami szerintem nem az örökbe adás.

Adja örökbe olyan a gyerekét,aki az utcán lakik,és nincs hova vinni a gyereket,vagy drogos,szutykos,élhetetlen helyre kerülne a gyerek.De egy olyan ne,akinek esélye van arra,hogy rendesen tisztességesen fel tudja nevelni a gyereket.

Nem olvasom végig a hozzászólásokat, majd esetleg később.

Én nem adnám oda a gyerekem gyerekét senkinek, ha erőm engedné, nevelném, amíg tudnám.

Mindenki követhet el hibákat az életben. Pl. felcsináltatja magát 16 évesen, esetleg ellöki magától a gyerekét, azért, mert felelőtlen volt.

Az egyik hiba helyrehozható, a másik viszont soha:(

Az allaspontomat leirtam korabban, ha erdekel, nyugodtan visszaolvashatsz. Egyetertek Franie (bar o eleg nyersen fogalmaz :D), zebracsiko, pojcsika, stb. velemenyevel.

Keptelen vagyok megerteni, hogy keverhetiek ossze a feleotlenseget, meggondolatlansagot az allitolagosan lekuzdhetetlen anyai osztonokkel (?!?!?!).

En is ugymond "felneveltem" a 6 eves ocsemet, majd kesobb jott meg ket hugi. Mind a mai napig velem van anya-gyerek viszonyuk, nem a biologiai anyjukkal (na vajon miert?) 16 evesen is mar vallaltam nyari munkat, mert az anyam "majd megleszunk valahogy"-ra alapozott esz nelkuli szuleseinek az lett a vege, hogy NEM lettunk meg valahogy, hanem bizony mehettem keresni, es beadni a kozosbe, hogy legyen mit enni.

Es pont EZERT gondolom, hogy aljas es felelotlen dolog volt megtartani azt a gyereket. Mert pontosan tudom, mivel jar. Ennek a kislanynak meg fogalma sincs, ha lett volna, sikitva rohan az elso nogyogyaszhoz abortuszert.

Meri vállalni?! Mi az elismerni való azon, hogy eszetlenül beleponnyat a világba egy gyereket, nem tisztelve senki más érdekét?

Egy alkalmi esetből ragadt rá, mint valami fertőzés, és azt akarja mással eltartatni! Egy kóbor macskának még csak elnézem, hogy odaelli a kukák között fogant kölykeit, de ilyen felállásban nagyon meredek.

Dühös vagyok én is,de magamban nem tudom tartani.

Szegény lányt akkor csak itt támadások érnék,még szerencse,hogy nem olvassa a fórumot.Legalábbis csak remélem.

Totál kiakadna,hogy egyesek mit gondolnak róla így ismeretlenül.

Na szóval rajtam kívül mindenki annak a híve,hogy adja örökbe a nagypapa.

Szerintem egy gyereknek az anyja mellett a helye,még ha csóró is meg fiatal is.

Aki kitartó,céltudatos és talpraesett az az élet minden kihívását le tudja küzdeni,legyen bármi is az.Nagyon szorítok a lánynak,hogy legyen ereje küzdeni a babájáért és sikerüljön sínre rakni az életét.

Nem, nem gondoltam bele a nagypapa helyzetébe, mert nem ismerem a helyzetet. Fogalmam sincs miért hagyta el a felesége.

Teóriákat gyárthatnék, fantáziálhatnék...hogy lehet késsel kergette az asszonyt, igaz neveli a gyermekeit, de nem úgy közeledik a lányához, mint apa.......ugye egy nem ismert történetbe miket lehet belelátni? Fantáziánk szabhat határt.

Már tegnap leírtam, nem is ez a fórum kérdése.

Látatlanban, ha segíteni nem tud valaki, ne is bántson meg egy szorult helyzetbe került embert.

Leírom sokadszorra nem jó, nem követendő így babát vállalni,de így van, ez a helyzet, ebből kell a legjobbat kihozni.

Lehet ha a lány történetét is ismerhetnénk, sokan zokogva vigasztalnák, hogy -te szegény mit tettek veled??

Te belekényszerültél egy sokkoló élethelyzetbe, amiben helyt álltál.

Ennek a kislánynak meg lett volna lehetősége nem belekerülni.

Amúgy meg továbbra is azt kérdezem: a nagypapának a helyzetébe belegondolt valaki? Az ő érzéseivel ki törődik? Meg az ő véleményével? Meg az ő lehetőségeivel?

Annyira nem másznék bele a témába,de volt bizony egy időszak amikor egyedül apa nélkül.

De persze van apa,de van mama és papa,és barátnő akikre tudtam bízni a gyereket,ha kellett.

Vannak itt a hoxán sokan akik, még jóval a hivatalos

nagykorúságuk után sem tudnak, olyan érzelmekkel, felelősséggel gondolkodni, mint néhány akár 14 éves gyerek már tud.

Unatkoznak, esetleg valami lelki bajuk van és könnyebb belerúgni a másikba, olyan egy némelyik, mint az az állat aki a másik sebesült állatra támad, mert védtelen......könnyű így. Főleg amikor falkában teszik.

Ez a 16 éves gyerek is, az anyja miatt, aki elhagyta őket sok dolgon mehetett át, lehet átvette az anyaszerepet, miközben véletlenül jött ez a baba.

Lehet többet tud a gyereknevelésről, mint egy 30 éves.

Miért gondolom, mert én neveltem fel az öcsémet szinte, beteg volt az édesanyám, 16 éves voltam amikor elment örökre, innentől én neveltem az akkor 6 éves tesómat.

Én is edzett ember maradtam és ő is tisztességes ember. Tudom nem én vagyok az egyedüli, sok gyereknek kell felnőtté válni korábban, mint sok most értetlenkedő elkényeztetett embernek, aki talán már korábban is létesített szexuális kapcsolatot az említett lánynál, csak szerencsésebbek voltak. Munkahelyen is azt figyeltem meg az pofázik a legjobban, hogy felületesen takarít a takarítónő, akinek a lakásába nem lehet bemenni a mocsoktól.

Másik: a 70-es évekig gyakori volt 16-18 évesen szülni 30 évesen már öregnek számítottak a nők a szüléshez, azért normális embereket neveltek legtöbben. Szép napot Neked!

Nem a kor számít, az érettség.