Volt már valaki, aki megkérte az apát, hogy mondjon le közös gyermekükről? (beszélgetős fórum)

off: Dehogy ültem! Örültem, hogy egyszer leszálltam róla! :)

A gyerek mindenesetre nagyon élvezte! :D

Gondolom Te sem ültél fel azóta a hullámvasútra. ;)

Nehéz megértetni azt, hogy a kisgyerek saját magára vetíti ki, ha rosszat hall a szülőjéről. Néha még védelmébe is veszi egy idegennel szemben, mert védekezik. Akkor ő nem a szülőt védi, hanem saját magát a megaláztatástól.

Érdekes az óriáskerékkel a történeted. Én ugyanígy jártam a hullámvasúton. Bár nekem nem a gyerekem félt, hanem csak én, de azért szálltam fel, mert ő nagyon szeretett volna felmenni, én meg féltettem volna, ha mással ül fel, így én is felültem vele.Őt szorítottam fél kézzel, a másikkal pedig a kapaszkodóból "facsartam" a vizet.

Visszatérve az eredeti témára: sok mindenben egyetértek veled. Nem kell védeni az apát, de rosszat sem kell mondani rá. És igen, szerintem is kétséges, hogy mi lesz a későbbi hatása a gyerek lelkére, ha le is mond róla az apa.

Neked szántam az előző hsz-t Érdekes73.

Én is férjhez mentem másodszor az 5 éves gyerekkel, majd született egy közös is, de soha nem jött szóba a gyereknél, hogy más a neve és ez zavarná őt. Nem is értem, annyira természetes volt és azóta is az, pedig sokszor hívta a férjemet édesapának, mert szerette és szereti már felnőtt fejjel is. A testvérével is "édestestérek".

Nem fogja soha elfelejteni, hogy volt másik apukája. Ebben ne is reménykedj! Legfeljebb annyi, hogy szeretni fogja a nevelőapját!

Egyébként annak utánanéztél, hogy hivatalosan lemondhat-e az apa a gyerekről úgy, hogy rögtön örökbe fogadja valaki? Egyébként más esetben nem mondhat le senki a gyerekéről.

Lehet, hogy - sajnos - abban nagyobb tapasztalatotok van, - én csak azt mondom, hogy ezt nem muszáj a gyerekkel ismertetni 5-6 éves korban. Bizonyára vannak rossz emlékei, de azt nem megerősíteni kell és emlékeztetni rá.

Mindenesetre örülök, hogy a kissrác jó kezekbe került és remélem, hogy nem okoz neki később problémát, hogy lemondtak róla.

S itt nem a tény a lényeg, hogy egy durva alkesz apa, hanem az, hogy az az ő édesapja. Ez fájni fog és különböző magatartási problémákhoz vezethet.

Ezt kell valahogy áthidalni a szülőknek.

Óvatosan kell fogalmazni, egy kisgyereknek.

Ez a lényeg! Főleg akkor, ha emlékei is vannak.

Nem csak igazság van, meg hazugság. Meg kell találni azt a hangot, hogy ne a kisgyerek érezze magát leírtnak és egy gonosz alkoholista apa gyerekének, mert az nem sok jót szül. Évek múlva visszaüt a vélt igazságod.

Kívánom, hogy ne így legyen és szép családi életet éljetek! Megérdemlitek! :)

Mivel a fiam emlékszik,hiteltelen lennék azzal,hogy ha arról kezdenék beszélni,h apa jó ember,ráadásul azapa szó hallatán nem a biológiai apja jut eszébe,szóval csak összezavarnám

soha nem fogok neki hazudni ebben (sem),de amíg nem hozza fel,én nem fogok erről beszélni neki

rosszat eddig sem mondtam,mert sajnos így is túl sokat tud szegény kisgyerek,de olyan jót sem mondok,ami nincs

hisz arra tanítom,h ne hazudjon,erre én csapjam be illúziókkal?

nyilván nem fogom neki mondani,h apád lemond rólad h ne kelljen neki fizetni tartásdíjat,de azt sem mondom,h önzetlenségből tette

terveim szerint annyit tud majd egyenlőre,hogy végre neki is olyan neve lesz,mint a huginak,és ha majd kérdése lesz igyekszem tapintatosan,de mindenképp őszintén megválaszolni

A gyerek emlékszik, de arra is emlékszik, hogy nem vele volt az apjának baja, hanem az anyukájával. És ez nem mindegy, mert belül a gyerek saját magát is hibáztathatja.

Egy 6 évesnél nem nevezném álszentnek, ha megnyugtatom, hogy édesapád nem azért nem látogat meg, mert nem vagy neki fontos, hanem azért, mert valamiért nincs módjában és tudja, hogy jól érzed magad velünk. Nem kell összetörni a lelkét az igazsággal, ami súlyos lelki terhet ró rá ebben a korban.

Ha lemond róla az édesapa, (az a piszok) akkor is azt mondanám a gyereknek, hogy csak azért tette, hogy neked jobb legyen és mi teljesen egy család legyünk. (Pszichológia!)

Az esetleges örökbefogadás után is foglalkozni fog a gyerek az édesapa személyével, akár kérdez, akár nem.

Igen,én szeretném kitörölni,de nem hiszem,hogy bárkire ráerőltetem.Párommal mikor összeköltöztünk,maga kérte,h járjunk utána,ha már az apa ilyen nemtörődöm,kiszámíthatatlan,akkor ő szívesen örökbefogadja.Kisfiam,kb 1 hónap együttélés után kezdte el feszegetni,hogy minden kisgyereknek egyforma a neve az apukájával,aztán ő saját magát átnevezte.Akkor megbeszéltük vele,h ez az ő titkos neve,így el is hagyta egy ideig,majd megszületett hugija,és azóta folyamatosan foglalkoztatja,szóval ez mindenkinek a maga véleménye,nem én nyomulok rájuk ezzel

Persze az tény,h a kisfiú nem kéri az örökbefogadást,hisz azt se tudja mi az és neki így is a párom az apa.

Időközben egyébként felvettük a kapcsolatot az exszel,és beleegyezett,csak sajnos a bürokrácia buktatóiba botlottunk....de köszönöm a véleményeket

Aki tudja miről van szó az nem tanácsol ilyen álszent megbocsátós dolgokat :( A gyerek meg nem h.ülye ezekre a dolgokra biztos emlékszik :(

Az a baj egy alkesz teljesen kiszámíthatatlan alapjáraton is .Lehet hogy nagyon durván reagálna erre az örökbefogadási eljárásra.