Van családom, mégis magányosnak érzem magam.... (beszélgetős fórum)

Merrefelé laksz?

rendben :)

Igen már nagyon sokszor! Azt mondja megért, meg úgy is csinál egy darabig... aztán megint össze veszünk, mert nem is figyel általában arra amit mondok... nah akkor aztán ki borulok :(((((

Kerítek egy térképet és megnézem:-)

Szia! Az jó lenne! Dabason, tudod merre van?

:) Köszi szépen ari vagy!! :) Igaz nem kellet volna mindent feladnom, de szerettem nagyon és fiatal voltam még nagyon... 16 éves voltam amikor összejöttünk, és ahogy 18 éves lettem egyből ide költöztem hozzá... belátom már így kicsit érettebb fejjel hibáztam, és elkapkodtam kicsit a dolgokat! :( Közben ugye terhes lettem, és hát egy 5 hónapos babával, hova mehetnék? Mit tehetnék?

Próbáltad vele meg beszélni hogy mit érzel,hogy magányos vagy? :)

Sziasztok! Azért indítom el ezt a fórumot, mert szeretnék egy olyan lelki társat keresni, aki szívesen beszélgetne velem, és megismerne! Akár Msn-en is! Az az igazság, hogy az utóbbi időben nagyon magányosnak érzem magam :(( Pedig nem vagyok egyedül. 20 éves vagyok, van egy szép kisfiam és vőlegényem.. De elhanyagolva érzem magam. Anno a páromért feladtam mindent, a barátokat, barátnőket, a bulikat a társasági életet... és most ott tartok hogy egész nap egyedül vagyok itthon a kicsivel, a párom dolgozik, ha itthon van akkor mindig fáradt, alig beszélgetünk, mostanság inkább csak össze veszünk :( nincs egy barátom sem, rossz így egyedül :( és kezdek már nagyon depressziós lenni :( Vágyok a társaságra, és hogy néha kikapcsolódhassak egy kicsit!! Tehát ha valaki szeretne beszélgetni, vagy hasonló cipőben jár, írjon!