Válás, nehezen (beszélgetős fórum)

Egy szóval se mondtam, hogy csüggedj,mindent bele! Hajrá!

arra azért vigyázz, hogy a szorongatásból,meg a lökdösődésből nehogy valami komolyabb legyen..

Anyumékhoz vidékre nem akarok, hogy más tartsa el a gyereket, mert nincs munka?Á inkább kivárok.Ha jól belegondolsz én sem mondhatom, hogy bántalmaz, erre sztem direkt vigyáz.Sosem ütött meg úgy!De ez a szorongatás, lökdösés, meg ilyenek.Sőt volt már 2-szer, hogy visszakapta, és én voltam a rossz, mert mit csináltam, mert az persze meglátszott.Inkább lelki nálunk is, pl mostanában csak veszekszik velem már hónapok óta, már csak nevetek rajta.Most keresek állást, de ugye tartsam el a gyereket olyat találjak,stb.Mert hozzá köt a munkám... Kitartok!Nem adom fel.Volt hogy hittem neki, volt hogy ugye amikor visszajöttem nem láttam kiutat ott vidéken, inkább gondoltam tűrök, a gyerek is az apjával lesz, hát tudom, hülye voltam...

De ne sajnálj, megoldom, nem csüggedek!Van egy tündéri kisfiam, aki miatt nem szabad elhagynom magam!De azért köszi :)

Szegénykém,ez borzasztó! Tényleg nem tudsz lelépni?

Az én problémám a tiédhez képest semmi...

Én 4 év élettársi kapcsolatot hagytam magam mögött, hasonló okok miatt, bár fizikai bántalmazás nem történt. Viszont szavakkal sokszor nagyobbakat lehet "ütni", mint kézzel...

Vannak napok mikor már "egész jól" elvagyok, de sajnos számtalanszor eszembe jut, ahogy ölelt, amilyen sok szép emlékünk volt a 7 év alatt....

Mikor felkelek az az első gondolatom, hogy vajon mit csinálhat és fáj ha arra gondolok, hogy az új nőjével mit csinál,amit nemrég még velem.

Meg szilveszterkor sírt, hogy el ne hagyjam, mert szeret...

Nem beletörődtem, nem tudok mit tenni.

Közölte, hogy vége, bármit teszek, semmi nem érdekli, csak az új nő.

már aznap beadta a vállópert is :(

2-3 nap után megszűnnek ezek a fórumok?

tudod, aki már túl van a váláson, de egészen túl, az már nem szivesen bolygatja fel magában az emlékeket. másrészt meg, nem szivesen adunk tanácsot sem, mert minden helyzet más és más, és nem ismerjük a másik életét.

mindenesetre annyit tudok hozzászólni, hogy ha odaáig fajulnak az érzések, hogy nem tudtok együtt élni-bármilyen okból is legyen-akkor kár erőltetni. tudom én, hogy mondják, hogy próbálkozzatok a gyerekek miatt, de...a gyereknek lehet nagyobb kárt okoz egy rideg, szeretetmentes családban, rosszkedvű szülők mellett felnőni, mint egy aránylag harmonikussá alakított életű elvált szülővel.

nagyon rossz, andika1981, még egy ideig rossz is lesz, de rajtad áll, hogy meddig rágódsz ezen, és mikor fordulsz az új élet felé. a múltat le kell tisztázni magunkban először, s aztán lépni tovább.

micimaci87: egy percig sem gondolkozz tovább, előtted az élet, mit keresel 25 évesen egy ilyen kapcsolatban??? előre, csak előre nézz!

Szerbusz. Én is válok. Én is keresgélek társakat, de bármelyik fórumra is írok valamit...2-3 nap s már nem ír senki.

Nem lehet megoldani? Nem érdekli a férjed a ti sorsotok?

Nálunk én akarok válni. Párom agresszív: meglök, megdob, megszorítja a karom, stb. Voltunk pszichológusnál: nem segített semmit.

Én még 25 évesen boldog akarok lenni, mégha most olyan nehéz is!

Mi a helyzet nálatok?

Férjemnek lett egy barátnője.

Nekünk van egy 3 éves kislányunk, az új néninek 13 és 6 éves fia.

Február elején elköltöztünk tőle, de még mindig nagyon rossz.

:(

a válás mindig nehéz.

mi a szituáció? elhidegülés? netán harmadik személy?

Sziasztok

Szívesen beszélgetnék olyan emberekkel, akik sajnos már átélték vagy most élik át a válást.

Barátokat keresek, hátha könnyebb lenne :(