Utált már titeket a párotok családja minden ok nélkül? (beszélgetős fórum)
Bocsi, hogy beleszólok.. nem szokásom megkérdőjelezni mások véleményét, de tényleg! Örülök, hogy neked sikerült! Viszont nem minden pasas egyforma és nem mindenkinél jön be a választásos módszer. 6év nagy idő és kár lenne szerintem fokozni a párjában a nyomást és a feszültséget egy ilyen helyzetben. Ha rövidebb ideje lennének együtt én is azt tanácsolnám, hogy kapja el és állítsa a falnak! De a pasas bizonyított kimondatlanul is, hogy szereti a leányzót! Tehát inkább a kapcsolat megerősítésén kell fáradozni és ebben az esetben a "lassú víz partot mos" lenne a hatásosabb!
Köszike. Nem mintha büszke lennék rá, h erre kényszerültem, vagyis kényszerültünk, mert nagy részét a férjem rendezte le. Ez nem éppen egy ideális állapot, mert a jó családi kapcsolat nagyon nagy kincs, de az utálkozásnak semmi értelme. Megmérgezi a fiatalok kapcsolatát a sok áskálódás, rosszindulat. Annál tényleg jobb, ha nem tartunk kapcsolatot. Úgy tűnik nekik nem fontos a gyerekük, az unokáik. Ha az lenne, akkor rendbe rakták volna már a lányukat is, és ezt az egészet. Én szerencsére túl vagyok rajta, de átérzem a fórumindító problémáját. Viszont, ha valamikor is nem állt volna ki mellettem a férjem egyértelműen, akkor nem lennék már a felesége. Mert azért az mindennél piszokabb érzés lehet, és megkérdőjelezi mennyire vagyok fontos a számára, mennyire szeret.
A Magad részéről annyit tehetsz, hogy nem mész hozzájuk, és nem hívod meg őket Hozzátok.
A párod hadd menjen, őt nem kell letiltani.
Köszönöm az összes hozzászólást. Jól esett erről beszélni. Igazából mióta kiderült, hogy mennyire utálnak nem igazán tudtam feldolgozni. Bár már a kezdetektől sejtettem, mert mindig feszült volt a légkör.
Na és? Akkor nyissa ki a kicsike száját, és olvasson jól be nekik! Elvégre azt a nőt bántják, aki ő szeret. Vagy nem? És ha bántják akit szeretek, azzal engem is bántanak.
Tökéletes megoldás volt részedről! A te életedbe másztak bele és a végén emberükre akadtak!!! Szupi és gratula!
Teljesen oké vagy ,erre gondoltam én is!:)))
Tudom, már belenyugodtam, hogy nem velem van bajuk, hanem azzal, hogy felnőtt lett a férjem. Ajánlottam, hogyha ezt nem tudják feldolgozni, keressenek egy orvost fel ezzel a problémával. :)
De mondd már, minek mész oda? Vagy ők mennek hozzád?
Köszi :) eddig 4 kg ment le :):)
Na, ezt nálunk is várták. De én egyértelműen megmondtam, h semmiképpen. Az én gyerekeimhez nem lesz soha semmi köze. Nem is keresztanyja egyiknek sem.
A lényeg szerintem az, hogy annyira lehet ezeket a dolgokat kordában tartani, amennyire jól kezeli az a fél, akinek a családjáról szó van. Mindenki rakja rendbe a sajátját, és mindig minden körülményben álljon ki a párja mellett.
Ha nem így van, akkor csak a bajok vannak.
Nem fog, hidd el!
Én is azt hittem, sokáig ezért nem mertem semmit lépni.
De nem tették meg, csak az elején próbálkoztak, aztán rájöttek, hogy csak magukat ássák el a gyerekük szemében.
Vagy te mit tennél akkor a párod bántanák indok nélkül a szüleid? Megvédenéd őt, ugye? Aztán a szüleid rájönnek, ezzel csak érik el, hogy te szép lassan eltávolodsz tőlük. Mert ha a párod bántják, ritkábban keresed őket, mert nem lesz kedved veszekedni. És kénytelenek lesznek belátni, ha nem akarnak elveszíteni, jobban kell lenni a pároddal.
Én nagyon szerettem volna velük jóban lenni és próbáltam minden tőlem telhetőt meg is tenni ezért. DE azok után amiket csináltak már besokalltam!
Ügyike vagy! Ezzel bankot fogsz robbantani... a párodnál! Kiváncsi vagyok a végén erre mit lépnek tahófalun!:)
Te szereted őket? Talán neked van olyan, ami nem tetszik és így elfogadni őket ,mert felsoroltál nagyon sok panaszt,ezért kérdeztem "Tényleg szeretni akarod őket?"
Az ilyen anyuka, egy asszonyt sem fog méltónak találni a fiacskájához.
Megmondod, hogy te egy pasihoz mentél hozzá (vagy vele élsz), nem pedig egy óriás csecsemőhöz akit büfiztetni kell!
Ha a párod még mindig anyuci parancsa szerint ugrál, akkor elég messze van a férfi korszaktól.
Úgy bánnak veletek , mint valami gyagyás óvodással. Este 8-kor pizsamaosztás a mama kedvéért?? :-))
Mert ha kiáll mellettem, akkor a család elkezd vele veszekedni.
Miért kellene velük összevesznie?
Senkinek sem kell senkivel.
Csak melletted fog kiállni, ennyi.
Attól nem fognak egymással kiabálni, veszekedni.
Csak azt nem értem az ilyen családoknál, hogy miért jó nekik, ha más boldogságát tönkreteszik? Miért kell más boldogságára féltékenynek lenni? Főleg akkor, ha a saját gyerekünkről, testvérünkről van szó. :S
Nálunk fordítva volt. Nekem küldözgettek minden alaklomra, én meg nem szeretem játszani az eszem, így leszoktak róla. Nem fogok olyan emberekkel figyelmes udvarias lenni, akik annyit bántották a férjemet, sosem voltak igazságos szülők, igazságtalanok nagyszülőnek is. Az már csak a legutolsó, h engem nem szeretnek. Mert arra teszek magasról.
Talán azért, mert még soha nem utált senki minden ok nélkül és nem érzem azt, hogy a párom 100%-osan mellettem állna és látom, hogy az én családom pedig szinte fiúkként szereti a páromat.
Az a baj a párom nem akar velük összeveszni még miattam sem. Minden csak tűr. Konfliktus kerülő.
Végig olvastam ,csak azt nem tiszta miért ragaszkodsz ,hogy jó legyél nekik,soha sem leszel nekik elég :)))
Én azt közöltem a párommal, hogy ha lesz gyerekünk én a nővérét nem akarom keresztanyának, hiszen ő terjeszti mindenhol, hogy mennyire utál és elhord mindennek! Ha kapnék egy bocsánatkérést (ami szerintem nem fog megtörténni) akkor elgondolkoznék talán rajta.
Azt szokták mondani, amilyen az adjon isten...
Legyél velük te is ilyen. Miért tennéd ki értük a szíved, lelked, ha ők ilyenek?
Nem nekik kell megfelelned.
Én kiállnék a párod elé, és megmondanám neki a magamét. Nekem sikerült, és amikor megérezték, hogy a férjem engem választott - akkor még nem volt a férjem - jobb lett picivel a helyzet.
De persze bent volt a pakliban az is, hogy őket fogja választani.
A lényeg: így vagy úgy, de neked jobb lesz. Vele vagy nélküle.
Én is sokáig rágódtam magamban a férjem családja miatt. Nálunk is a nővérke miatt alakultak rosszul a dolgok. Vagyis nem csak miatta, vastagon benne vannak a szülők is, mert nem kellett volna mindent eltűrni az elkényeztetett ostoba hisztérika lányuktól. Én nagyon bánom, hogy évekig tűrtem a bunkóságát, nem küldtem előbb el a francba. Nálunk akkor telt be a pohár, amikor a nagyobbik lányom kicsi volt. A sógornőmtől levegőt alig lehetett venni, állandóan a nyakunkba lihegett. Ha jöttek anyósék, mint egy utánfutó, állandóan velük volt. Csak azt nem értettem sosem, h mit akar tőlünk, hiszen utáljuk egymást?! Egyszer csak besokalltam, és eligazítást tartottam az egész bandának. Na azóta nyugtom van tőlük. Egyszer jött após békülni, amikor a kisebbik lányomat vártuk, egy darabig látogattak minket, néha mi is elmentünk hozzájuk (elég nehezen vettem rá magam mindig), aztán megint borult a bili. Azóta magasról teszek rájuk. Ha a férjem szeretne kapcsolatot tartani velük, nem mondanám neki, h ne. De az én, és a gyerekeim életébe többet nem másznak bele, az biztos.
Különben pedig 6 éve vagytok együtt. A "kedves" hozzátartozók próbálják befolyásolni úgy látszik minden eszközzel, ami eddig hasztalan volt. Én tuti, hogy ezek után rátennék egy lapáttal. Tuti falnak mennének... :)!Fogyizz vissza ami nem lesz egy könnyű menet és még jobban csavard az újjad köré a kedvest. Lehet, hogy ezzel adsz egy új löketet a kapcsolatodnak és a nagy Ő is végre kinyitja a száját!!!! Ezenkívül az egészségednek sem ártasz vele. A PROBLÉMÁK TESZIK ERŐSEBBÉ AZ EMBERT! Te pedig kaptál már elég pofont tőlük! Most rajtad a sor!
Ráadásul minden ellenére én szülinapokkor, névnapokkor mindig küldök anyukájának, apukájának és még a nővérének is üzenetet. Nekem pedig tegnap volt a névnapom, szerintetek képesek voltak egy egyszerű üzenet írására? Nem! És akaratom kívül is rosszul esett. Páromat meg nem érdekelte, hogy a családja még ilyen kis dolgot se tesz meg.
Az én szüleim is szinte gyermekükként kezelik a páromat.
További ajánlott fórumok: