Új élet vidéken, barátok nélkül... (beszélgetős fórum)
Nekem ebben könnyű dolgom van. A baráti társaságom szeretettel elfogadta a társamat. Egy kivételével-bár elfogadták-nem örültek neki. (saj nos jogos volt az előítéletük)
Mivel sok közös programunk volt, a nők is egymásra találtak és nem volt kiközösítés.
Ezek a nők a mai napig tartják a kapcsolatot a volt társaimmal.
Amúgy a férfi talán nem értékeli, hogy mekkora áldozatot tett éerte a nő. Persze az is lehet, hogy a sok munka miatt nem tud segíteni.
Azt pedig ugye tudjuk, hogy aki a munka miatt nem ápolja az emberi kapcsolatokat az magára marad...
Szia!
Hierarchiába?
Ilyen estben támogatni kellene/kellett volna szerintem.
Szia!
Meghökkentő, amit mondott.
oKÉS..:)Miért van az hogy a férjed /párod
"megmondta helyettem nem tud ismerkedni, de lehetőséget sem teremt rá."
Az ember mint társas lény,nem hárítja át a problémákat egyedül a másikra...ha neki lenne gondjapl.a melóban jönne hozzá ügyfél egy vacsira nem mondaná hogy főzz finomat szívem ,és csípd ki magad,legyél szellemes???
Egy zárt közösségbe házasként egyedülállóan betörni szinte lehetetlen..ezt kéne vele megértetni..ha már beindult a dolog akkor MISSIS X leszel,de míg nem épültél bekle a helyi struktúrába addig csak a kikapós pesti kva...ha egyedül jársz "falun"/Igen tudom hogy már város,de a mentalitás falu:)/
//Ezt olvasd lécci föl a párodnak:)//
Nem érzem magam depressziósnak. :D
Csak a két év tett be, és most csapódik le, mert most ténylegesen lakáshoz vagyok kötve... Vasárnaptól már el lehet kezdeni kimozdulni, a levegő már hiányzik nagyon.
A párom helyben dolgozik, családi vállalkozásuk van, és ez sokszor nagyon kötetlen időben. Reggeltől akár késő estig is eltarthat. Ő nagyon kedves és figyelmes velem, csak mint írtam, megmondta helyettem nem tud ismerkedni, de lehetőséget sem teremt rá. (pl. elmenni vhova közösségbe...) Én nem igazán tudok hova menni, mert itt még lehetőség sincs rá. Egyedül üljek be egy teára vhova, hátha vki csatlakozik??
Végzettségemet tekintve egy év múlva fejezem be az egyetemet. Nem derogál nekem a munka, de itt nincs sok lehetőség. Ha végeztem akkor tudok esetleg vmit magamtól, magamnak felépíteni.
Szóval végigolvasva a mai napod,és a válaszaid,te egy "uptown girl..belvárosi lány" szituból lettél egy vidéki asszonyka ,és ezt nehezen viseled..Megijedtél a szitutól...
Férjurad helyben melózik??Vagy visszajár Pestre?
/Nem lehet hogy ezért nem érzi át a vidéki feeling negatív hatásait?!/
Végzettséged szerint mit tudnál művelni??Nem lehet alternatív megoldásként otthonról??
10 napja szültél..nem lehet ez szülés utáni depi???
Én soha nem voltam az aki nehezen kezdeményez beszélgetést, de ahhoz pl. emberek is kellenek. Van egy kutyám, mikor ideköltöztünk rengeteget mentem vele sétálni hátha akad vki, aki szintén kutyás. (Bp. -en sok kutyás ismerősöm van) De itt csak belém kötötek, hogy a kutya az udvarra való, meg láncra. El sem mertem mondani, hogy nálunk lakásban van...
A pestiekkel tartom a kapcsolatot, neten, telefonon, de más mint amikor ott éltem, és csak felugrottam valamelyikhez, vagy ők jöttek fel hozzám. Nekem a személyes kontakt hiányzik, de nagyon. Hogy ha kell egy teára befusson vki megkérdezze mi újság, vagy elmesélje vele mi történt.
Tudom, hogy a babázás hozhat ismeretségeket, de azt vettem észre ez a környék nagyon be van zárkózva. Persze nem adom fel, csak néha nagyon magam alatt vagyok, és nagyon nehéz lelket önteni magamba. Sokkal jobban el tudok feledkezni a problémáimban, mint azelőtt. Soha nem voltam sírós,, most meg hónapok óta szinte minden nap. Azt is tudom ez nem megoldás, de egyenlőre ez van.
Mindeg nehez 1-uj helyen , uj emberek között kezdeni.
Gondolom hogy , most sok dolgod van a babaval ? Ez viszont 1-lehetöseg is hogy , talalkozz,összejöjj masik kisgyermekes anykukkal es maris lessz nehany ismerösöd,baratod , nem ?
Szerintem igaza van a párjának.
Ez valóban az ő problémája.
Viszont a párja segítségére mindenképpen szüksége lesz:))
SulaWesy!
Ha társaságra vágysz,akkor neked kell keresned.
Konditerem.....segítsetek lányok,hol csacsognak annyit a csajok idegenekkel is......szóval stb stb,hetenként egyszer járj el valahová,ahol hasonló korabeli hölgyek járnak,és biztosan találsz majd barátokat,addig a férjed majd vigyáz a babára.
en is felkerultem Budapestre, nem voltak itt ismeroseim, barataim.
A ferjednek valamilyen szinten igaza van, h oldd meg magad, mert o nem tud helyetted baratkozni masokkal, ismerkedni, kozos programokat szervezni. De valoszinunek tartom, hogy a babatokra biztos vigyazna, ha idonkent ki akarnal menni masokkal valahova.
Igaz baratot nem konnyu talalni, de ha ismerkedsz es nyitott vagy fogsz baratokat talalni.
Hajra!:)
Hát nehéz a kérdésed,hiszen tőled függ a válasz,és egy bemutatkozó fogalmazásból nem derül ki,mennyire bírod ezt a fajta kiképzést...Beszélgetőtárs,vagy inkább a személyes kontaktus,barátnő hiányzik?!
Met ha az első ,megoldhatod neten ,de ha a második?!:::'0 napos baba mellet még azért van időd saját egzisztencia kiépítésére ,de azért ha önálló akarszu lenni ne hagyatkozz csak a párodra...persze csak ha ezt nem bírod.Ha az a fajta nő vagy aki az othonépítésben kiéli magát ez Amerika neked amibe csöppentél!..
nem voltam még ilyen helyzetben, sajnálom, hogy így alakult, nem irigylésre méltó a helyzeted. De furcsállom, hogy a férjed így reagálta le, ez a Te problémád:(( azt hittem egy házasságban közösek a örömök/gondok...
Szerintem próbálj netes barátságokat kialakítani. Én ezt tenném. Kisfiaddal csinálj közös programot előbb-utóbb összeakadsz hasonló egyedül lévő anyukákkal.
Sok sikert!