Tudtad, hogy a melletted elhaladó kóbor állat lehet, hogy egyszerűen szomjanhal? (tudásbázis kérdés)

Van amikor a tüneti kezelésre van szükség. Az embernek, mint élőlénynek kell felelősséget vállalni az állatokért. Hogy egyes emberek felelőtlenek, az nem mentesít bennünket a saját felelősségünk alól.

Egyébként igazad van, rúgj bele szerencsétlen jószágba, az állatbarát megoldás.

Bocsi, nem akartam pikírt lenni, de ezt hozta ki a hozzászólásod.

Ezt hogyan érted? Már mint, hogy nem mindig és nem mindenkinek kell segíteni.

Addig stimm, hogy tolvajnak nem segítek cipelni a szajrét, de egyéb esetben mi alapján válogatod meg, hogy kit részesítesz segítségben és kit utasítasz el és miért?

Az állatok elég okosak. Tudják merre van a folyó, a patak, a kút, a csatorna, a pocsolya etc...

Ha egy állat már annyira erőtlen, hogy nem tud egy vízlelőhelyet felkeresni, akkor már nem csak szomjas, hanem éhes és valószínűleg beteg is. Tehát maga a víz ritkán menti meg az életét...

Persze megkönnyítheti a dolgát (ha a patak messzebb van) és nem rossz ötlet, csak ne gondoljátok, hogy ezzel olyan nagy életmentők lesztek...

Bocs, nem akartam negatívkodni, de én sokat tapasztaltam már a jótékonyság (jószándék) rossz oldalából is.

Mindig okosan és átgondoltan kell segíteni, nem mindenhol és mindenkinek...

Pedig szerintem témán belül vagyok.

Sajnálom a kóbor állatokat, de a kitett ételes, vizes edények odavonzák őket csapatban. És veszélyesek az emberre, háziállatra egyaránt. Ezért nem kívánom őket a kapum elé, a házam elé, az utcámba. Sajnálom.

az a gond, titanilla és @nte, h tényleg nem arról szól a topik, mint amiről ti elkezdtetek beszélni.

igazatok van abban, amiket leírtok, csak nem erről van szó, itt és most. lehet másik témát indítani, kóbor kutyákkal kapcsolatban, talán.

mindenki tudja, még az elmeháborodottak is, mint én, hogy a kóbor kutyák támadhatnak.

csak hogy itt nem erről van, volt szó. a kóbor kutyáktól én is tartok, de mi köze ennek ahhoz, amiről eleve beszélni kéne?

NEM ÉRTITEK, milyen fontos, amit a topiknyitó felvet,-- ő egy konkrét kérdet tett fel, amit lehet elolvasni, lehet rajta elgondolkozni, és az adott környezeten belül lehet cselekedni is.

(elnézést ha as neveket nem írtam helyesen)

Megértem és sajnálom!

DE! Erről szól a topic?

Vagy azt szorgalmazod, hogy hagyjuk szomjan halni az állatokat?

Igazából nem vagyok kíváncsi a válaszra...

Nem keresek! Nem az én dolgom.

Nem az állat tehet róla nyílván. De ettől még nem leszek nyugodtabb, ha, amikor kimegyek az utcára, 5-6 nagytestű kutya támad rám. És attól sem, ha szétszedik a cicámat.

A tavaly nyáron voltam szemtanúja, amikor 3 nagy kóbor kutya kinyírt egy macskát. Belebetegedtem. Soha nem fogom elfelejteni.

Hajnali 3 volt, mikor végre kimentem, mert nem tudtam aludni az ordítástól. Először azt hittem, csak egymással verekednek. Aztán rájöttem, hogy van valami kicsi közöttük. Üvöltöttem. Akkor felkapták és vitték. Vettem egy seprűt, és rohantam feléjük. Papucsban, fürdőköpenyben. És közben a fene evett, úgy féltem. Eltakarodtak. De a cica már nem élt, mire odaértem.

keress gazdát nekik..

szerinted ezt ki oldja meg? és az állat tehet róla?

Így van, nem is vitatom.

Ettől függetlenül sem gondolom, hogy az a normális, hogy nem tudok kimenni a kapumon a kóbor ebek miatt.

Ahol lakom jelenleg, nem kell vizet kiraknom, az emberek nem vagjak ki a haziallataikat az utcara es akik tartanak is, gondoskodnak roluk es oltatjak oket.

Viszont lakott teruleten is sok a roka... amit nem reszleteznek, hogy mit jelent.

Termeszetesen belenevelem majd a gyerekeimbe, hogy idegen, csatangolo allatot veletlenul se fogjanak meg. Szeretem az allatokat, de a gyerekeimet jobban.

Egy masik orszagban viszont etettek a kobor macskakat. Barhol is laktunk, evrol evre kismacskak ketsegbeesett nyafogasat lehett napokig ejszakankent hallgatni. Ezt a gondoskodast allatszeretetnek lehet nevezni? Mert hogy ezzel nem oldottak meg semmit, az biztos, de az anya allat ujra fialhatott idorol idore.

Sajnáloma kutyusodat.

De sajnos, @nteanak igaza van.

Mi is etetünk néhány cicát az irodánk udvarán, olcsóbb macskakaját veszünk nekik, plusz az otthoni maradékot. Minden reggel várnak, esznek, azután szétszélednek.

A kóborkutya viszont egészen más dolog. Nagyon állatszerető, és nagyon rendes közvetlen szomszédom rendszeresen ételt tesz ki a kapuja elé, ezzel sikerült a környék összes kóborkutyáját odagyűjtenie. Előfordult már, hogy 5-6 nagytestű kutya marakodott a kapum elött, és egyszerűen nem tudtam megközelíteni a saját lakásomat.

Amikor a saját cicáját tépték szét a szeme elött az ablaka alatt, néhány hétig leállt az etetéssel.

És igen, a kóbor kutya veszélyes, főleg, ha falkában közlekedik. Nincs beoltva, nincs nevelve, nem szocializálódott.

Barátaink kislányát a bottal felfegyverkezett apja viszi rendesen iskolába, mióta megtámadták az etetéssel a tömbház köré szoktatott kutyák. A gyerek kórházba került, végigcsinálta a veszettség elleni rémálmot, ő már soha nem fogja elhinni, hogy a kutya, az nem harap.

Nagyon sajnálom! :((

Szörnyű érzés.. :(

Igen :)

Épp 2 hete halt meg az egyik kutyám, 15 évesen. :((

Attól, hogy kiraksz vizet, még nem harap, és nem karmol meg...

És lehet épp az életét mented meg a vízzel.

Az a baj, hogy a legtöbb szülő már kiskorában beleneveli a gyerekbe, hogy a kutya harap, el kell kerülni. :(