Ti tudtok spórolni, félretenni a fizetésetekből? (beszélgetős fórum)

Szerintem a lakás nem félretett vagyon.

Főleg ha még nincs is kifizetve mert hiteles.

A kormány azt hangoztatja, hogy minden magyar embernek 2 millió félretett vagyona van. :))

Minek akkor félretenni? :D

Azért 320 ezer nem olyan kevés pénz. Én kelet-magyarországi vagyok, ott sok család örülne ennyi bevételnek egy hónapban, mert a többség 110-130 ezer körül keres. Az két fővel, csp-vel sincs 300 ezer összesen...

A lényeg, hogy ennyiből egy gyerek mellett simán lehet félretenni, ha az ember tudatosan él és nincs vagy kevés a hitele.

320.-ból gyerek, és még félre is tesztek?

Ez nagyon ügyes.:)))

Ehhez nagyon gratulálok!:))

Én annyit írtam, hogy a külön kasszát is lehet normálisan kezelni, meg idióta módon is. Egy szóval sem mondtam, hogy csak azok szerethetik egymást, akik közös kasszán vannak és ebben egyet is értenek mindketten.

A 2 hűtős sztori csak egy durva példa volt, amit az egyik ismerősöm mesélt, hogy ők így élnek, ami már a külön kasszának egy elég beteg változata.

Nekem semmi bajom azzal, ha normálisan van kezelve a külön kassza.:)

Azért a külön kassza nem mindig egymás elől való dugdosásról vagy egymás utálatáról szól. Sajnálom, ha egy házaspár tagjai annyira utálják egymást, hogy egyenesen külön hűtő kell nekik mert még azt sem akarják megosztani, nem is tudom, hogy az ilyenek mièrt házasok?

Ellenben a többség, akik külön kasszán van,nem ezért teszi. Egész más dolog mindig csak alkalmazott lenni, fix pénz, no aggodalom, no kockázat. Azonban akiknél ennél több kockázat van az életben, pl vállalkozók, stb. azoknál magától èrtetődő, hogy igen, tologatás, meg külön számlák meg minden, pontosan így. Mert bármi történhet, mégsem foglalhatják le az összes vagyonukat. Ha minden egy helyen van, olyan frankón ki lehet rakni embereket az utcára, hogy sutty, viszont ha külön számlák vannak, akkor azokhoz nem nyúlhat egykönnyen még egy hivatalos szerv sem. Épp ezèrt a másikról való törődésről IS szól a külön kasszázàs, tessék kilépni ebből a sémából, hogy csak azok szeretik egymást, akik mindent egy számlán tartanak.

Másik kényes helyzet az is, amikor valakik nem házasok és ilyenkor sem minden vagyon száll automatikusan a másik félre, más más jogszabályok vannak országoktól függően, ha az egyik meghal. Teszem azt, ha van ex is meg család is, ebben az esetben is elég nagy gond. Ha viszont külön külön van elrendezve ami jogos, milyen jó már, hogy valaki nyugodtan halhat meg, tudva, hogy a társánál marad az, ami a társát megilleti, mindenféle hagyatéki szarozàs nélkül, úgymond tudnak egymásról gondoskodni. Ugyanígy, egyik fél nem felel a másik adôsságaièrt, stb.

Most aztán kinek miről szól,persze, aki ki akarja semmizni a másikat, megkeresi a módját közös kassza mellett is, külön kassza mellett is. Szerintem a külön kasszánál sokkal nagyobb gáz az, amikor közös kasszán voltak és közös hitelük volt embereknek, akik esetleg már vagy 10 éve mással élnek és még mindig nem tudnak megegyezni, hogy kinek mi menjen, meg még mindig fizetik a közös hitelt vagy nagy adósságot, amit esetleg csak az egyikük csinált, holott már rég nincsenek együtt, vagy az egyiknek köze nem volt a másik adósságához.

Mi hasonlóképp élünk. Megkeresünk mindketten 160 ezret, de mindig van egy kis félretett pénzünk. Mi ugyan nem ennyire tudatosan megtakarítási számlán, de nem költjük el, csak ha fontos kiadás lenne.

De mindig jut egy kis utazásra, hétvégi kirándulásra, gyerek programokra. Egy ideje a jo borokat favorizáljuk, azokra nem sajnáljuk a pénzt.

Nálunk is voltak régen olyan barátok, akik nem értették hogy mi hogy tudunk összehozni évi egy tengerparti nyaralást, mikor nem is keressünk annyit mint ők, és nekik mégsem megy. Hát csak egy szó: TUDATOSSÁG. 😉

Köszi szépen:)

De azért egyedülállóként , tehát aki nem a párjával, házastársával él, és kb ennyit keres, azért nehezebb lenne. Azoknak pláne akik pl albérletben laknak.

Mi a pénzről is ugyanúgy vélekedünk, és ez fontos. A hozzáállásunk teljesen más mint a külön kasszásoknak. Ők úgy érzik jól magukat, nekik úgy jó, nekünk meg így. Maga a pénzkezelés is sokkal egyszerűbb, de ehhez tényleg olyan társ is kell, aki ezt így érzi jónak, és egyetértés van.

Nem láttuk értelmét annak, hogy ide -oda tologassuk a pénzt, enyémből is kicsit, meg az övéből is kicsit kivenni és hasonló rendszert, meg a filléreskedés sem a mi stílusunk.

Ismerőstől hallottam én már olyan cifra sztorit is ezzel kapcsolatban, hogy kikerekedett a szemem: pl hogy a pasi javaslatára 2 hűtőt tartanak, és külön vásárolnak és tartják a kaját, személyre lebontva, nehogy egymás cuccaiból egyenek, hisz mindenki magának vesz mindent a saját fizetéséből, még egy szelet csokit sem osztanak meg, vagy ha igen, akkor elkérik az ára felét a másiktól. Szerintem ez már a ló másik oldala. A külön kasszát is lehet normálisabban kezelni.

Volt ismerős aki megkérdezte, hogy nem fél-e a férjem attól, hogy váláskor nem adok neki semmit abból ami a megtakarításos számlán van, mert hivatalosan az én nevemen van. Én azt gondolom, és a férjem is, hogy attól még lehet embernek maradni, és tisztességesen elszámolni, ha ne adj isten szétmennénk. Soha nem érezném magaménak az egész összeget, mert egyszerűen nem az. Valójában a férjem valamivel többet kapna belőle mint a fele, mert ő többet keres kicsivel, és ugye megélhetésre, szórakozásra mindent abból fedezünk ami kettőnknek kell. Ez így tisztességes.

A havi jövedelmem 30%-a mind hosszú távú megtakarításokba, biztosításokba vándorol, még ha jelenleg nincs is semmi határozott célom a felhasználására vonatkozóan.

Kifizetem a számláimat, félreteszek 100 ezret a napi kiadásokra, vásárlásokra (kaja, tisztítószerek, pipere, stb...), a többit átvezetem egy megtakarítási számlára. Ehhez kártyával nem férek hozzá. A kártyával csak azt érem el, ami a napi kiadásaimhoz szükséges.

Így jól meggondolom, hogy mi az, amiért hozzányúlok a megtakarításhoz.

Szerintem jó módszer, ha az ember napi szintre lebontja, hogy mit is szokott vásárolni.

Összegyűjti a havi csekkjeit, egyéb kiadásokat.

Megtervezi hová mennyit, és ha a napi fogyasztásait kicsit csökkenti máris van egy kis megtakarítása.

Éven óta excel táblákban "könyvelgetek" és készítek terveket.😄

Jah! És vásárolni csakis listával megyek.

Ha nem viszek listát, olyan felesleges dolgokat képes vagyok megvenni, amiből a fiókban van még vagy öt. 😄

Ez nagyon jó.

Bizonyítja, hogy átlagos jövedelemből is meg lehet élni, ha van összetartás. Számomra nagyon fura, hogy sok helyütt dugdossák egymás elől a pénzt. Ismerek olyan családot, ahol közel milliót keresnek ketten, mégis sírnak folyton, mint a lánc.

Azt mondják, mindenki a maga szintjén nyomorog.

Igen tudunk, vannak tartalékaink. A férjemmel közös kasszán vagyunk. Ez úgy néz ki, hogy az ő fizujából kijön a megélhetésünk, és futja némi extrára is, úgy mint közös programok, könyvek, egy kis extra kaja néha, hobbi...ilyenek.

Amit ebből nem költünk el, azt itthon félretesszük, ha szükség van rá hirtelen, akkor legyen mihez nyúlni. Ez jelenleg 200 ezer ft. Próbáljuk ezt a szintet növelni legalább kicsit. Tavaly év végén pl csak 100 ezer volt.

Az én fizetésem pedig egyben minden hónapban megy közös megtakarításnak 6,5 éve a számlámra. Egyébként nem keresünk sokat, én 130 ezret, ő 150-160 ezer körül. Attól függ túlóráznia kell-e vagy nem.

Nagyon extrém kiadásunk szerencsére eddig nem volt, 2 éve kellett venni egy új mikrót, de azt az itthoni tartalékból megoldottuk. Hálát adok az égnek, hogy nem kell hónapról-hónapra élnünk, nincs hitelünk sem.

Igen, van. Van hat hónap megélhetést fedező vésztartalékunk minden eshetőségre, mert akármikor beüthet egy betegség, munkanélküliség sajnos. Gyerekek mellett muszáj, mert ők akkor is kérnek enni, ha valamelyik szülő éppen munkahelyet keres.

Lakáskasszában (több) is gyűjtünk pénzt, 4 évente mindig adódik valami a házon, házban, kertben.

A gyerekek számlájára is utalunk havonta, ez a felsőoktatásukra gyűlik.