Természetes szülés kontra császár (beszélgetős fórum)

Először is gratula a babákhoz!

Én úgy gondolom,hogy mindenkinek szive joga dönteni ebben a kérdésben,és annak a papának a váróban tökre nem volt igaza.Én is császárral születtem,mégis csodálatos gyerekkorom volt,és most is nagyon szeretem a szüleimet.Szóval ez nem igaz hogy ha császárral születik a baba akkor nem lesz jó a viszonya a szüleivel.Azt meg egyenesen marhaságnak tartom,hogy a császárral szülő nő elveszti a nőiségét!Kész agyrém!Szüljön a pasi,és azután beszéljen mindenféle elvesztésekről!De komolyan!Néha a pasik azthiszik hogy nekik mindent szabad:)

Először is gratulálok a babákhoz:)

A császárról annyit hogy van amikor az Anyuka nem szülhet simán(én is csak császárral szülhetek) de ez nem jelenti azt hogy az illető nem lenne nő,és nem kötődik a gyermekéhez.Kisfiam 6 éves és szoros a kapocs közöttünk.Nyáron ismét császárral szülök majd és nem érzem úgy hogy ez "nem szülés" lesz vagy hogy idegennek fogom érezni a gyermekemet.

Szerintem nem a kismamának kellene eldöntenie hogyan szeretne szülni:(

Én is a természetes szülés mellett foglalok állást, egyes terhességnél. Szerintem a császár nem egy olyan beavatkozás, amiról a kismamának kellene dönteni vagy választani.

Ikreknél meg majd az orvos eldönti, mi a legbiztonságosabb. általában manapság ugyis a császár mellett döntenek, ugy könnyebb kiszedni két kisbabát, jobb erre felkészülni lelkileg. De a gyerekek lelki, érzelmi fejlődését még annyi tényező fogja befolyásolni, az hogy császár vagy természetes uton jöttek a világra, csak egy kis porszem ebben.

gratulálok a két babucihoz!!!

Szia Babanod!

Ezek szerint még mindig egyben vagytok :-)

Én is úgy gondolom,hogy majd ahogy a doki látja jónak,itt most nem az anya érzései a lényeg,hanem a babák egészsége.

Kedves babanod!

Gratulálok a babákhoz! A kispapa az kispapa, nem kell vele törődni, miket beszél. Hisz ha jól sejtem egyik gyermeküket sem ő hozta a világra.

Segítség, ha bent van a papa, de ezt a "harcot" akkor is nekünk nőknek kell megvívnunk. Én négy gyermeket hoztam világra természetes úton, de ha császározni kellett volna, akkor beleegyezem. Ha jó az orvosod , megbízol benne, akkor szerintem őrá kell hallgatnod.

Sok sikert, kitartást és jó egészséget kívánok!

Én nem tartom jó ötletnek, hogy Németországban választani lehet a császárt....

Talán egyszerűbbnek tűnik, hogy nem kell órákat vajúdni, de utána viszont nem egy 5 öltéses gátsebed van (esetleg) hanem egy húszcentis, minden izmot átvágó hasi sebnek kell gyógyulni. Aztán van aki kap mellé 2 hetes iszonyatos fejfájást is az érzéstelenítés miatt. Meg van más csomó dolog is.

Szóval, ha kell császár legyen, de az anya kényelme-félelme miatt szerintem nem szabad azt választani. Aki gyereket vállal, már a legelején tudja, hogy ez is benne van. Persze Németo-ban biztos van aki úgy indul neki, hogy majd császárt kér a végén, de császár után biztos meggondolja, hogy kéri e még egyszer.

az az igazság, hogy ilyen téren több kutatást is végeztek, aminek célja volt bebizonyítani, miért jobb a természetes szülés. És már akkor rájöttem, hogy ezek a kutatások pont arra jók, hogy legyen még egy dolog miatt lelkiismeretfurdalása az anyukáknak.

Fontos, hogy az ember bízzon a szülészben, szülésznőben, hogy azok akkor mondják, hogy császárra van szükség, ha arra szükség van. Én sok babát láttam, aki császáros, és semmi különbség nincs, hanem ugyanolyan a kötődés.

Én csak annyit mondanék, hogy kettőt szültem, természete úton. De ha a doki bármelyik esetben azt mondta volna, hogy műteni kell, simán belementem volna a császárba.

Arról a kispapáról meg annyit, hogy akinek ilyen merev elvei vannak, az másban is így dönt. Vagyis ha a dolog rosszul sül el és a baba oxigénhiánnyal születik, szívfájdalom nélkül intézetbe adja vagy elhagyja anyjával együtt. Hát nem ilyennek képzelem a mintaapát!

Szüljél bármelyik módszerrel az egészségetek a lényeg!

A örömet és az nehézségeket egyaránt átfogod élni!

Jó egészséget, sok örömöt, erőt és kitartást kívánok!

Kedves babanod!

En is gratulalni szeretnek a Babaidhoz es kivanom,hogy minden rendben legyen.;)

Sokan masok elöttem mar emlitettek,hogy az altalad emlitett kispaparol mi a velemenyük.Osztozom Velük.

Nalunk is ugy adodott,hogy csaszarmetszesre került sor,mi ezt aranylag koran megtudtuk az orvosomtol,igy eleg idönk volt ra lelekben is felkeszülni.A lenyeg szamunkra az volt,hogy a Babank ne legyen veszelyben.Ez a legföbb dolog!

Azt az allitast,hogy a csaszaros Babak es Mamak közötti kötödes nem olyan szoros bevallom öszinten butasagnak tartom.

En anno meg azonnal a kiemeles utan lathattam a Kisfiamat es a lehetösegekhez kepest ram is tettek.

A lenyeg,hogy egeszseges lett.:)

Elöször is gratulalok az ikrekhez es sok-sok türelmet es kitartast a nevelesükhöz ;)

Ekkora egy idiota meg csak pasi lehetett :D

En termeszetes uton szültem, de a 6. oraban megemlitettem hogy nem lehetne-e csaszarral befejezni? :D Mosolyogtak es azt mondtak meg sehol a neheze, szoval ne panikoljak. (Amugy itt megjegyeznem hogy Nemetorszagban eldöntheted hogy csaszarral akarsz-e szülni vagy termeszetesen. Nem tudom pontosan milyen ervek kellenek de dönthetsz. Szerintem ez egy nagyon jo dolog. De ezt most csak mellekesen jegyeztem meg.)

Szoval anyu minde a harmonkat rendese uton szülte. A batyamat, engem is es az öcseimet is. Ök ikrek voltak. Voltak, ugyanis az egyik halva született. Sajnos 20 evvel ezelött meg masok voltak a vizsgalatok, masok voltak az eljarasok. A mai napig nem tudjuk hogy azert halt meg mert elbaltaztak valamit a szülesnel, vagy mert amugy is halott volt mar. Az biztos hogy a vizsgalatok alatt is volt mar parszor gond a szivevel, de soha nem csinalt senki semmit. Lehet ha anno megcsaszarozzak akkor kibirja ö is es most 2 öcsem lehetne :(

En azt mondom olyan korhazat keress ahol bizol az orvosokban, es bizz magadban is. Nem tudom ez hogy müködik otthon de nem kerdeznek ra hogy hogy akarsz szülni? Ikreknel sem?

igen, sokan mondják hogy a jó kapcsolat alapja....

én annó császárral születtem, és nem hiszem hogy ennél jobb lehetne a kapcsolatom az anyukámmal, vagy lehetett volna valaha.

ahogy már írta valaki: lehet természetes születés után nem túl jó kapcsolatot kiépíteni, és fordítva. Nem ezen múlik, és sajnos nagyon sokszor látni azt hogy úgy megy be egy anyuka szülni, hogy szinte "leírja magát" ha nem természetes lesz, a fejébe veszi hogy úristen, most minden elveszett, nem lesz jó és meghitt a kapcsolatunk, tehát eleve a kezdeti hozzáállása juttatja el addig hogy egyáltalán felmerüljön benne az hogy nem lesz tökéletes a kapcsolata a babájával, és bizony ennek látja kárát mindenki, nem pedig a császár tényének.

ami viszont érdekes, hogy szerintem pont hogy az apukának fontos a szülés folyamata, a vajúdás, hogy igazán felkészülhessen arra hogy apa lesz pár órán belül. Egy programozott császárnál egyik pillanatban még anyuka hasában a gyerek , a következőben apuka karjában. Nekik nehezebb az átállás, az a 9 hónap nyilván számít, de az anyának többet, szóval én azt vettem észre hogy amikor szültem (természetesen), igazából az alatt a pár óra altt "esett le" a férjemnek hogy uhh, ha innen nincs visszaút.. és úgy éreztem kellett neki az az idő. emellett én nem érzem azt hogy császárral nem tudtam volna ilyen jó kapcsolatot kialakítani a babámmal, nem ettől tettem eleve függővé, ellenben azt határozottan állítom hogy azóta sokkal jobban tisztel a párom, sokkal közelebb hozott minket a szülés az együtt átélt kínlódás, majd a csoda.

Megvan a véleményem arról a "kispapáról"! Be se mert menni a feleségéhez a szüléskor, aztán osztja az észt! Ilyenkor kinyílik a bicska a zsebemben. Ez a más ....val verni a csalánt tipikus esete.Már bocsánat a szófordulatért.

Ne hallgassatok senkire! A természet úgyis eldönti mi legyen. Ha minden ok, az orvos se gátja a természetes szülésnek. De ha a legkisebb kétely is felmerül, legyen császár. A Babák élete mindennél fontosabb!

Az én lányom életét a császár mentette meg.És olyan kapcsolat van köztünk, amire büszke vagyok. Pedig császáros volt, és egy hétre elvitték az intenzívre egy másik kórházba, ahol nem lehettem Vele.

Most kisfiút várunk és nem érdekel a szülés formája, csak az, hogy egészségesen jöjjön a világra. A többi nem számít.

Jó egészséget mindhármótoknak!

babanod

én csak annyit írnék, hogy egy ismerősöm egyik ikerbabáját azért vesztette el, mert erőltették a természetes szülést. Na ez a tragédia, nem az, hol kötsz ki a végén.

Szülő-gyermek bensőséges kapcsolatában természetes szülés esetén biztos van valami, (szerintem ezt túlmisztifikálják ma) de azért csinálnék egy statisztikát pedofilok és sorozatgyilkosok körében, ki hogyan született: gyanítom, teljesen az átlagot hoznák.

Nekem két császárom volt. A 9 hónap alatt eszembe sem jutott, hogy császár lesz, de sajna így alakult. Így nem tudhattam meg, hogy milyen érzés a természetes szülés. De viszont végig fent voltam, a párom végig bent volt velem, beszélgettünk közben, tehát úgymond semmiről nem maradtam le!

Én csak annyit tudok mondani, hogy bízzátok a természet bölcsességére majd, meg persze az orvoséra!

Nekem imádnivaló orvosom volt!

Ne bánd, ha nem sikerül természetes úton, az a lényeg, hogy mindenki egészséges maradjon!!!!!!

Tiszta szívből kívánok a kis "Aprókákhoz" minden jót, erőt, boldogságot és kitartást Nektek!

Szerintem ez nem kontra-dolog.

Persze mindkettőnek van előnye-hátránya.

(nekem mindkettő császárral született, mondogattuk is a kórházban, aki leülni nem tud az simán szült, aki felülni nem tud, az császárral :))) vagy aki a hasát fogta nevetéskor az császáros, aki kicsit lejjebb, az sima szülő :))

De alapvetően nem kívánságműsor úgysem, hanem a baba állapota alapján szerencsére az orvosok döntik el, ahogy te is írtad.

Én is szerettem volna rendesen szülni, de a baba miatt nem lehetett, ez van. Ettől az ember még nem lesz rosszabb anya.

Nekem 3 császárom volt,az utolsó 2 hete.

Én úgy vagyok vele ,hogy régen simán meghalatam volna gyerekkel a hasamban,mert nem sikerült megszülni.A mai világban tudnak segíteni az olyan nem egyszerű eseteken is mint én!

Az első szülésem sem sikerült,Reggel bementem magzatvíz szivárgással ,hazaküldtek(szerintük nem az!)esti csak néha (inkább pisiléskor éreztem,hogy jön valami)fájás sehol.Este 8-kor dőlt belőlem a magzatvíz és belázasodtam.Mire beértünk a lányomnak alig volt szívhangja ,a magzatvíz elfertőződött.

A mostani császárom sem volt egyszerű mert a 2 másik miatt rengeteg összenövés volt a hasamban,a csemetém pedig 2 héttel korábban jött,de így is 4090 gr volt.

Egy 2 méteres doki lihegve könyökölte a gyomromat(ahol már nem hatott az érzéstelenítő) úgyhogy kegyetlen volt,azt hittem leesek az ágyról.Így is nagyon sokáig tartott a műtét,mert nem tudták kiszedni a babát.

Én is szerettem volna simán szülni,de nem minden áron

Babanod! Az a pasi tök elmebeteg, jól faképnél kellett volna hagynotok. Biztosan nem ezt mondta volna ha a feleségénél valami komplikáció lépett volna fel vajúdás közben....Én természetes úton szültem, és rettentő hálás vagyok a sorsnak h átélhettem, megmondom őszintén nem örültem volna ha faros a babám vagy más okból nem így történt volna. Persze ez önző hozzáállás, de őszinte. A babám érdekeit szem előtt tartva természetesen az sem lett volna baj ha kiemelik belőlem. Kit érdekelt volna már akkor?? A fő h rendben legyen, megszülessen egészségesen....vagy így, vagy úgy!!!

Sok-sok boldogságot, dupla örömöt!!! :-))

Nekem még nincs gyermekem, ezért én is csak érzésekről számolhatok be, én természetes úton szeretnék szülni, nem tudom elképzelni a fájdalmat amivel egy vajúdás, szülés jár-ugyanakkor bízom benne, hogy mivel eredménye van, a fájdalom nem lesz céltalan, és szép "lezárást" fog jelenteni, mikor kettéválunk.

Ugyanakkor megértem azokat az anyákat, akik a baba egészsége miatt jobb megoldásnak látják a császárral szülést-sok komplikációról hall az ember, egy biztos a saját törékeny pici babáját nem akarja senki rizikós dologba "belevinni" ha van más megoldás.

Ikrek esetében az esély halmozott.

Ami az anya-szülő kapcsolatot illeti a fejlődéslélektan szerint valóban fontos a babának is, hogy kiszenvedje magát a világra, de cseppet sem a mindent meghatározó ősi kapcsolat alapjának írja le, hisz az anyaság, ez az életen át tartó szerep ezernyi mást magába foglal ami bővíti, szépíti kialakítja a gyermek és az anya között kapcsolatot.

Én a kisbabák esetében sokkal fontosabbnak tartom a szoptatást mint kapcs. kialakítót, és "közös eseményt".