Tényleg olyan iszonyú nagy igény a biztos és megfizethető lakhatás, hogy sokaknak csak álom lehet? (beszélgetős fórum)

tanulnék

(anno ezt tettem, plusz elvállaltam minden tisztességes munkát, ami adódott egy kisgyerek mellett)

A panaszkodást a gyűlölködő hozzáállásra írtam - "emeld meg a segged; rinyálj..."

Azért megnézném, hogy a jelenben hogyan raknál össze 13 milliót, albérletben, minimálbérből, 0 segítséggel.

Nem teszem; az ajánlott kiegészítési lehetôségeket csináltam vagy 20 éven át.

Könnyen beszélek ugyebár.

Te sem panaszkodhatsz.

Mellesleg én nem gyűlölködést látok benne, csupán az embereket rettenetesen meg tudja keseríteni a mindennapos nyomor.

Szerintem ha valaki ennyire rossz helyzetben van, annak alap a nélkülözés, és az hogy bármilyen munkát elvállal.

És az is könnyen előfordul, hogy ennek ellenére nem tud több millió forintot eltenni lakásra.

Mo-n 100 emberbôl csak 3-nak nincs saját lakása.

Mindenki undorító, akinek viszont van.

Tényleg jobb lenne az élet azok nélkül, akik csak gyûlölködni tudnak.

Neked meg jó itt siránkozni, hogy bezzeg másnak...

akkor emeld meg nagy a seggedet.

Àpoltál idôset?

Vállaltal takarítást, mosást vasalást?

Mondtál le nyaralásról, utazásról, ruháról, fodrászról, manikûrrôl?

Vállaltál mezôgazdasági munkát?

Dolgoztál 16 órában éveken át?

Ja, nem, csak siránkozol.

Ha te mindezt megcsinálod és lesz egy saját pici kuckód, amiért verejtékeztél, na akkor rinyálj!

Szegénységből kitörni csak tanulással lehet.

[link]

Vidék is van az oldalon.

Az ingyenes oktatásra akkor vagy jogosult, ha még nincs államilag finanszírozott (OKJ-s) szakmád, vagy csak egy államilag finanszírozott szakmát szereztél eddig. A levelező ingyenes OKJ-s képzéseknél nincs korhatár!

... nem nagy igény, de kell melózni érte! :)

Egyedül neveltem a gyerekeimet, segítség nélkül.

Mindkét gyerekem érettségi után saját lábra állt. De tény, hogy azt tanulták meg itthon, hogy bármilyen munkát/hivatást választanak, arra kell törekedniük, hogy abban a legjobbak legyenek! Mert a legjobbakat mindenhol megfizetik.

Albérletben laknak Bp-en, és mind erkölcsileg mind anyagilag megbecsült mindkettőm! A fiam 1 év után 1,5 millió forintos autót vett az albérlet és a megélhetés mellett. Lányom megjárta Indiát, és létrehozta a saját munkahelyét.

Én pedig, mivel egyikük se szorul anyagi támogatásra, vettem egy lakást a kettőjük nevére... peeersze hitellel, amit törlesztek szépen. (Más a gyerekei albérletét, tanulmányait fizeti, mivel nekem ezt nem kell, így döntöttem...)

Soha nem voltunk gazdagok, egy fizetésből éltünk, de ha valaki szorgalmas, és még szereti is, amit csinál (mert jól dolgozni csak így lehet), + gondolkodik, az megél.

... nekem meg ez a tapasztalatom.

Bocs... (pirulós szmájli ... mármint a nem sikerült panaszkodás miatt)

:)

Lehet bizony!

Ha valaki ilyen habitussal él.

Ha meg nem, akkor mondhat az ember bármit, akkor az édes is keserű lesz.

Amúgy a kuporgatás próba is.

Kapcsolati szinten is, meg az ember erőpróbája is.

Mi az, amit meg tudok tenni, ami büszkeséggel tölt el, hogy na, ezt is megcsináltam, amazt is ...

Tudom, hogy pont nem neked kell mondanom :)

A mai világban nagyon nehéz olyan időst találni, aki megbízik az emberben.

Tisztában vannak vele, mennyi szélhámos van, az önkormányzatok felvilágosító előadásokat is tartanak ez ügyben.

Koruknál fogva is bizalmatlanabbak, mert tisztában vannak kiszolgáltatott helyzetükkel.

Szinte csak ismeretségi körből lehet rá mód.

Nincs igazad,szerintem túlidegeled ezt a témát.Gondolom mások is ezt akarják csak éreztetni veled.

Persze, néha az én szememet is csípi, mikor nálam fiatalabb,lébecoló embert látok, aranykanállal a szájában, aki még egy fűszálat sem tett soha keresztbe, mégis arany élete van.Ezt el kell fogadni, ennyi.

Én is és a férjem is csupasz seggel indultunk el,de most már eljutottunk egy olyan szintre, ahol pl nyugodtan hoxázhatok....:)

Szóval, inkább tégy valamit érte, mint a siránkozás.Szerintem.

Csak pár hsz-t olvastam el a fórumból, jobbára a tieidet.

Azért nem semmi, mennyire fel tudod magad idegelni a nagy semmin.

Síránkozol, mert (nyilvánvalóan) rosszabb pozicióból indultál az életben, mint xy, de valahogy nem látszik sehol, hogy komolyan tennél az ügy érdekében. Szereztél olyan végzettséget, ami piacképes, vagy elég speciális ahhoz, hogy jól megfizessék? Többet dolgozol, mint az, akinek már szalad a szekér, vagy csak irigykedve dúlsz-fúlsz magadban?

Ha gyereket akarsz, akkod szülj, ha van kinek! Ha nem akarsz, akkor ne tedd! Csak az anyagiakra hivatkozni a gyerekvállalás időbeli kitolásánál számomra visszás, de ez én vagyok.

Egyébként egyáltalán nem biztos, hogy sérült gyerek születik, csak azért, mert valaki "idős". Ez saját tapasztalat.

Undorító vagy.

De hát aki gazdag, az lenézi a szegényeket... minek is vannak, jobb lenne az élet nélkülük...

Elvártam?

Tőled vártam el?

Ugye, hogy nem?

De annyira könnyen osztod az észt, neked biztos segített anyuci meg apuci, vagy kihasználtál mindenkit magad körül, akit csak tudtál... és most a biztosból lenézed a szegényebbet, mert neked sikerült és nagyra vagy vele... pedig nem sikerül ám mindenkinek, és magasról nagyot lehet esni...

Tanulni, igen. Miből? Hol? Azt is megmondod? És mi az, amit meg is fizetnek szerinted?

És az évek... szóval te teljesen rendjén valónak tartod, hogy 40-45 évesen szülj, esetleg egy nyomorék gyereket... mert akkor már nagy a kockázat. De miért is ne, ez az élet rendje, hajts, mint az őrült, és pusztulj bele...