Te hogy hódítanád vissza a párod? (beszélgetős fórum)

Igen így látom én is.

Nálam nincs visszaút, ha menni akar, akkor menjen, de ne forduljon vissza.

Valahogy én sem hiszem azt, hogy egy elromlott dolog esetén van másik lehetőség.

Ez amolyan negatív előítélet, de akárhányszor belekezd az ember a vége mindig u.az.

Egymás idejét rabolja két ember.

Ezt pontosan tudom, szembesülök vele nap, mint nap. Bár egyenlőre nem teher.

Ennek ellenére ki tudok lépni egy kapcsolatból, ha a másik menni akar, és nincs visszasírás, könyörgés és miegymás. Jah és visszahódítás sincs. Lehet irígykedni, akármilyen az érzés is, kilépek egy ilyen helyzetből akármelyik szinten :).

Persze ilyet nem elsőre tud egy ember megtenni, de általában én a végletek embere vagyok vagy igen, vagy nem, ilyen nincs, hogy nem és akkor mégis (a visszahódítás képlete). Lehet ezért tudom könnyen venni.

Érdekes az egész nem?

Valójában egy nagyon fontos dolog a háttérben:

mint minden emberi kapcsolat ez is a kölcsönösségre épül.

Attól még, hogy elfordulsz nem utálod meg a másikat, csupán nem foglalkozol vele.

Rájöttem nincs olyan :)

Az ember alapban egoista. Önzetlennek lenni is csak ideig-óráig lehet.

Folyamatosan adsz, aztán az tűnik fel, hogy lassan és biztosan kezd nem érdekelni a dolog.

:)

A szerelem, a szerelem,

A szerelem sötét verem;

Beleestem, benne vagyok,

Nem láthatok, nem hallhatok.

ezt se véletlen írták, ugye ;-)

Kb. ez a szokásos duma...de az igazsághoz tartozik, hogy az ember általában ilyenkor elhiteti magával: "jobban találok" esetleg "találtam".

Egyszer valaki lebontotta nekem...tudod amikor bemész a bevásárlóközpontban és minden emeleten egy típusú férfi van, emeletenként jobb...:)

A legtöbbje pedig használja a mozgólépcsőt.

Valljuk be.

:)

Én is beállok közétek! :)

De azért azt ne gondoljuk, hogy az elengedés olyan könnyű lenne... Ha az egyik menni akar, a másik meg rózsaszín szerelmi ködben úszik, akkor úgysem fog reálisan gondolkodni. Egy szerelmes ember iszonyatosan nagy marhát tud csinálni magából...

A barátnőmet szinte vissza kellett fogni, hogy ne csináljon butaságot, aztán tisztult a köd, és már áldja, hogy volt mellette egy barát, aki tisztán látott.

Vagy aki másképp látja, már nem meri elmondani.

De én is így látom, ha menni akar had menjen! Úgy kell neki! Ilyet nem talál másikat, mint én :D... De ez igaz bárkire, akit elhagy olyan nőt nem talál másikat...

már látom magunkat.

itt csak okos lányok vannak :)

Franc tudja. Korábban a szokásos női trükkök...nagyon szépek vagyunk, és kívánatosak is...de x év után az ember rájön, hogy férfit visszahódítani nem szabad.

U.is van másik 10-20 aki minket akar meghódítani.

És az élvezetesebb.

Sehogyan. Nem szabad. Amikor váltam, nehéz szívvel döntöttem így a gyerekek miatt, lehetőséget adtam a férjemnek a "megjavulásra", kinyitottam a kapukat, csinos voltam, ápolt, figyelmes, gondoskodó mind a gyerekeket mind őt illetőleg, de fenntartottam azt a kívánalmamat, hogy rágja szét a küszöböt ha vissza akar hozzánk jönni. Nagyon-nagyon kell akarnia, és nem én fogom visszacsábítani, csak megmutatom mit vesztett el. Nem akarta eléggé, kérvényt kellett volna neki benyújtani, és kompromisszumokat kötni az Ő kényelme érdekében.

Nem szabad visszacsábítani egy férfit.

Ha akar, majd visszatalál!

Az Ő döntése lesz, és ezt nem fogja elfelejteni, és időnként mellesleg lehet neki emlegetni, ha esetleg újra...