Te bevállaltad/bevállalnád az apás szülést? (beszélgetős fórum)

Sziasztok!

Nálunk bent volt véletlen folytán:) Nem akart bejönni, aztán le kellett váltania anyut amíg neki el kellett mennie, Virág pedig megérezte,h ott az apja és már bújt is kifele. Nagy élmény volt neki:) És ez azóta is tart:)

Nálunk is bent volt mind a kétszer Apa (és van már neki egy elsőszülött nagyfia is, ott is bent volt a szülésnél). Nem is volt kérdés... Bár nem tervezünk többet, de Ő ki is jelentette, hogy ha esetleg lesz akkor nem szeretne bejönni, mert nagyon rossz volt Neki látnia a szenvedésemet (hosszú szülés volt mindkettő), mert úgysem tud segíteni. De szerintem meg tudnám győzni:)))

Amúgy Geszti Péter mondta nemrég, hogy egy férfinak nem csak akkor kell ott lennie amikor "megcsinálja" az a gyereket:))))

És az sem árt ha látják a férfiak, hogy milyen fájdalommal jár az a kicsi babát világra hozni, osztozni kell minimum a jelenléttel a fájdalomban...

Sziasztok. Nálunk is bent volt a párom, kicsit féltem tőle, hogy majd mennyire bírja. a vajúdásnál sírdogált végig, azt hittem, hogy nem tudja majd végigcsinálni..

Mikor mentem vissza a kórterembe szülés után, véres köröm nyomok voltak a karomon :) ahogy ment fel a fájásmutató, úgy vájta mélyebbre a körmeit, akkor persze fel sem tűnt :) Végülis annyira belejött, hogy a legvégén a méhlepényemről diskurált a szülésznővel - gondolom ijedtségében. DE, eddigi legcsodálatosabb élménye volt és a következőnél is ott lesz.

Bevállaltuk. :) Ráadásul császáros szülés lett, altatással... a műtőbe nem jöhetett be a párom, de mivel én aludtam, ő látta először a fiunkat 5 percesen. :)))

Azóta is nagyon szoros a kapcsolat apa-fia között.

Én nem szeretném, ha majd akkor bent lenne.

Valahogy képtelen vagyok elhinni, hogy egy ilyen élmény után képes lenne ugyanúgy nézni rám, mint addig. Nyilván, mivel gyermeke anyja leszek, mindenképp megváltozok majd a szemében, de mégsem úgy. Az, hogy látja a szenvedést, stb.. nem. semmiképp.

Én egy ideig próbáltam rábeszélni, hogy jöjjön be velem, de nem akart, így egyedül voltam. Lehet, hogy másképp viszonyult volna hozzám, hogy mit csináltam végig a picurért, de ezt már nem tudom meg.

Egy barátnőm férje bent volt császár alatt, és utána napokig nem tudta magában helyretenni az "élményt", hogy a feleségét felvágva, félig-meddig kipakolva látta.

A fotózást és a videózást meg nem engedtem volna, mert azokban a pillanatokban ne egy kamera lencséjén keresztül nézze a férjem, hogy mi történik, hanem teljesen élje át a pillanatot. De ugyebár ettől nem kellett tartanom. :)

Nálunk a férjem akart inkább bent lenni, sok ismerősét megkérdezte a témáról, és mindenki azt mondta megbánta volna, ha nem megy be.

Én kicsit izgultam a kiábrándulás része miatt (még pukizni sem szoktam előtte), de azt mondja, hogy sokkal jobban tisztel, mint nőt és mint embert azóta! Később lassan azért kiderült, hogy nálam azért több mindent látott a szülőszobán, de nem undorítónak, inkább érdekesnek találta!

Lényeg, a szex is ok! Sőt!;)

Kétszer is "együtt szültünk".

Nekem nagyon jó volt hogy ott volt,erőt adott a puszta jelenléte is.

Apa is azt mondta hogy hatalmas élmény volt!