Tanulás? Miért megy nehezen? Tanácsra lenne szükségem (beszélgetős fórum)
Ha lesz bejárónőd és takarítónőd és néhanapján még egy bébiszittered is, akkor menni fog baba mellett is a tanulás. Ha neked kell a háztartást, főzést, mosást egyedül ellátni, akkor határozottan kijelenthető (már az általad elmondottak tudatában) hogy nem fog menni. :)
Amúgy sztem nem is az egyetemet kéne elvégezned, inkább egy pár hónapos kurzust. Persze ha van ilyen épp.
Én egy lusta dög vagyok tanulás terén, de egy fősulit kipipáltam még a húszas éveim legelején. Ennyi elég is volt Soha többet iskolapad. Ami nagyon muszáj volt a munkám miatt azt egy pár alkalmas kurzus keretében megcsináltam. De ennyi.
A jogsi meg kellett, mert lusta voltam bkv-zni. :DD
Szóval sztem nem vagy UFO, egyszerűen nem való neked a tanulás.
Köszi a tanácsokat, nem tudom mi legyen. Egyenlőre ezt a pár tantárgyat teljesítem ami most van erre a fél évre.
De aztán ha meglesz a baba, nem tudom mi lesz...
Vagy pont hogy unatkozni fogok és inkább tanulok, vagy pont annyi dolgom lesz hogy semmi kedvem nem lesz tanulni.
Az is lehet, hogy megjön az eszem, mint a jogsinál, és megcsinálom gond nélkül...
Keress a tanulmányi osztályon egy embert akinek el tudod mondani mi a helyzet, nálunk nagyon segítőkészek és megértőek voltak, biztosan meg tudjátok oldani hogy teljesíthető legyen.
Annyi tanácsom van hogy ha ilyen nehezen veszed rá magad a tanulásra akkor a szakdolgozat írás mellé már ne hagyj meg vizsgákat és csak azzal foglakozz. Nekem munka és tárgyak teljesítése mellett rémálom volt még 90 oldal kutatást is megszülni.
Mondjuk azt talán meg tudom csinálni, hogy a 3 éves képzést 4, 4.5 fél év alatt csinálom meg...
Úgy el van osztva, és nem kell annyit tanulni...
A diploma sosem jön rosszul, még ha nem is kifejezettem azon a területen tudsz elhelyezkedni. Babázás melletti tanulásról nem tudok nyilatkozni, de hidd el, mindenkinek nehéz túlélni az a 3 vagy 5 évet, ez is olyan dolog hogy ki kell bírni egyszer, túl kell lenni rajta. Én még mindig azt mondom hogy imádtam tanulni de nekem is voltak olyan pillanataim bőven mikor nem tudtam hogy sírjak vagy abbahagyjam, aztán mégis sikerült átlendülni ezeken.
Ha már most belejöttél és csinálod akkor szerintem ne hagyd abba, később csak nyűgösebb és nehezebb lesz újra elővenni a tananyagot.
Az egyetem felét már kb. elvégeztem, ez csak egy 3 éves képzés, nem 5 éves, a tantárgyak felét megcsináltam, de ugye még hátra van a neheze...
Ebben a félévben szinte alig vettem fel tantárgyakat.
Meg inkább tényleg az bánt, hogy mit fognak szólni megint a szüleim, nagyszüleim, hogy nem csinálom végig?
A leírtak alapján soha nem lesz diplomád !
Annál sokkal több motiváció kell, hogy pénz. Sok pénzt egy jó szakmával is kereshetsz, főleg most, hogy szakember hiány van. Az egyetem minimum 5 év ennyi kitartásod Neked nincs, hacsak valami nem motivál, de isten igazából. Gondolkodj, mihez van érzéked, mit csinálnál szívesen, mi az ami egy életen át képes lekötni. Melyik az a munka amit úgy tudsz végezni, hogy nem érzed munkának, hanem hobbinak, szórakozásnak. Mi az, ami boldoggá tesz. Na azt tanuld, az dolgozd és abból élj.
A másik, azt ne hidd, hogy gyerek mellett könnyebb. Ha gyerek nélkül nem tudtál tanulni, akkor gyerek mellett sem fog könnyebben menni.
Igazából még semmi olyat nem találtam ami igazán érdekelt volna...
Köszi :D Azért ez eléggé bánt hogy én ilyen vagyok...Inkább ez bánt, hogy egyszerűen ilyen gyenge vagyok, hogy nem tudok semmit végigcsinálni. Pedig az elején mindig akarom. De elfogy a lelkesedés...
Baba mellett sem lesz kedved.
Amúgy mihez, minek kell neked a diploma?
Szóval, 29. éves vagyok, és épp gyermeket várok.
Tudni kell rólam, hogy már 20 évesen elkezdtem két egyetemet, de mindkettőt abbahagytam, mert egyszerűen lusta vagyok tanulni, elfogy a lelkesedésem egyszerűen egy idő után. Nehéz és a kudarcok miatt abbahagyom. Ugyanakkoriban a jogosítványt is elkezdtem, ugyanez történt azzal is, hogy kresz vizsga nem sikerült. Ezért hagytam az egészet.
MOst majdnem 10 év után a jogosítványt csont nélkül megcsináltam, mert sokkal nagyobb kedvem volt hozzá, tudtam, hogy ez mindenképp kell nekem.
MÁsfél éve egy egyetemet is elkezdtem.
De megint azt érzem, hogy nem akarom tovább csinálni egyszerűen unom. Nincs erőm megcsinálni...
De a jogosítvánnyal is így voltam, aztán 10 év múlva meg egyszerűen megcsináltam és nem szenvedtem rajta.
Az egyetemre már megint ráköltöttem több száz ezer forintot, de ez sem húz vissza, hogy ne hagyjam veszni a pénzt :(
Talán abban bízom, hogy ha két évig otthon leszek a babával, akkor lesz annyi szabadidőm, hogy megcsináljam. Mert így munka mellett egyszerűen semmi kedvem...De mi van ha akkor sem lesz kedvem? Megint felsülök magam és a családom előtt, hogy semmit sem vagyok képes végigcsinálni...