Tanítónéni probléma (beszélgetős fórum)

Én nem hagytam annyiban a történteket, bementem a suliba, és kihívtam a tanárnőt az udvarra, közöltem vele, hogy ha még egyszer alaptalanul vádolja a fiamat, akkor addig megyek amíg ki nem rúgatom az iskolából. Majd ezt követve megfordultam és ott hagytam, mint ahogy ő sem kíváncsi mások véleményére. ( megjegyzem talán az egyetlen olyan szülő vagyok, aki a gyerekem csínytevéseit kegyetlen megtoroltam.) A tanárnő szája nem vágott egy nyomban, csak dadogott és makogott valami olyasmit, hogy befognak hívatni. csak annyit mondtam, hogy most már biztos ki rúgatlak. holnap lesz a napja hogy megyek az igazgatónőhöz,

Ja még el nem felejtem télvirág párja vagyok.

A helyedben én most már "borítanám a bilit"...

Írásban tegyél panaszt a tanárnő viselkedése miatt, mert így ők többségi erővel lesznek ellened, ellenetek...

Szomorú, hogy "Az igazgató meg rokon"-tól nem lehet reális segítséget várni, kérni... Nevetséges... KOmolyan mondom, hogy csúcs, ami mostanság mindenhol van... :-((

Látod, ennyi eltelt év után is milyen élénken él benned, na ezért nem hagyom most én annyiban a dolgokat... :-(

Tudom, hogy mostanában a tanárok "el vannak nyomva", de akkor sem szabad figyelmen kívül hagyni a dolgokat...

Megpróbáltam.

Nem sikerült. Hosszú történet.

Az igazgató meg rokon. De kaptunk levelet tőle.

A férjem bement a múlthét reggelén, és "kicsit" emeltebb hangon megkérte a tanító nénit, hogy szálljon le a gyerekről. Aztán otthagyta, választ sem várt.

Másnap reggel jött a levél.

"" Tisztelt Szülő!

Iskolánk tanítója, panasszal és segítségkéréssel fordult hozzám. Ennek Oka az Önök között reggel lezajlott vita elfajulása volt. (Megjegyzés: nem volt vita.)

A kolléganő állítása szerint Ön szóval és mutogatással is megfenyegette Őt.A kolléganő úgy gondolja, hogy ez méltatlan Önhöz őhozzá és az egész intézményhez. Kérem higgadtan gondolja át a történteket, mert semmi nem indokolja, hogy gyermeke csínytevésének ilyen komoly, a felnőtteket megrázó következményei legyenek. Kérem továbbá, hogy gyermeke fejlődése érdekében működjön együtt a tanítókkal, akik mindenképpen gyermeke érdekeit tekintik a legfontosabbnak. (ezt nem könnyű mindig belátni egy szülőnek)

Kérem, hogy az eset tisztázása érdekében beszéljen a tanárnővel. A "halgattassék meg a másik fél is" jegyében örömmel venném, ha tájékoztatna a szóváltás lefolyásáról, amennyiben nem tartja reálisnak a kolléganő elmondását. E levél másolatát a fenntartóhoz is továbbítom.""

Így már értlek, és egyetértek Veled. Tudod, erre mondom, hogy vannak jó tanárok és rosszak. Illetve alkalmasak és alkalmatlanok. A baj az, hogy az igazgató egy személyben döntheti el, kit tart annak :(((

Mindezek után én is azt tanácsolom, hogy ha módod van rá, vidd másik iskolába, amíg nem késő!

Ja és még valami. Még nem volt iskolás, nem találkozott a gyerek a tanárnővel, de már kérte a szakértői papírját. ???????

Miből, honnan gondolta, hogy van???? Hogy kellene???

Egyáltalán miért????

Mert a nagynak van????És akkor a kicsi is????

Miközben sok szülő a tényleg fejlesztésre szoruló gyerekének nem irta alá a papírt, amiben beleegyeznek a heti akárhány fejlesztő órába.

Az iskola felé az indok: csak.

Egyébként örömmel jártak a gyerekek fejlesztésre: egy másik tanárnénihez.

Csak egy adalék a más szemszöghöz: Osztályfőnöki intőt kapni, alulnézetből, mert a fejünkre esik egy cipő, amikor kilépünk az ajtón.

Mindez a szemem előtt, és 15 gyerek bizonygatása közben, hogy semmi köze hozzá.

Nem sértődtem meg, ezt előre mondom.

Tudod az én nyolcévesem szerint a Tom ki akarja nyírni az egeret.

"A világ rendjét a tekintélyelv adja,"

Igen ez így van, de nem törjük meg egy nyolcéves lelkét, csak hogy igazunk legyen.

A másik, a nagyfiam megkeserülte a nyolc évet amit eltöltött ebben az iskolában. Megtörték, megalázták nemegyszer, sőt a tanítónéni velem is megpróbálta. De nem akartam cirkuszt, otthon vigasztaltam a gyereket, és magamban puffogtam. Én is úgy nőttem fel, hogy a tanítónak van igaza, nem szólunk vissza, nem kérdőjelezzük meg.

De látva a gyerekemet, most úgydöntöttem, megvédem. Nem engedem, hogy egy 28 éves gyermektelen (kutyátlan, macskátlan) tanítónő alázza, és egy életre elvegye a kedvét az iskolától.

Sziasztok nekem is volt anno a napközis tanárnővel gondom.ennek 9éve de megoldódott.2hete volt 1 osztályos a lányom aki nem hallássérült de a folyamatos fülproblémái miatt a mély tónusú hangokat nem hallotta hallja rendesen.Az egész tanári kar figyelmét felhívtam erre, persze tehettem mert mindenkit ismertem is.A napközis tanárnéni mégis könyvel verte fejbe a gyerekem aki hátrafordult megkérdezni a leckét.És többszöri kérésre sem figyelt a tanárnőre.Persze hisz nem hallotta.

Elsőre az osztályfőnőkkel beszéltem.Nem lett eredménye, aztán az igazgatótól kértem tanácsot.Ő azt mondta odakísér a napközis tanárnőhöz és előtte beszéljük meg a dogot.Így is lett.Persze a tanárnő passogott terelte a szót, de mondtam neki nyugodtan hogy direkt felhívtam a figyelmet a dologra, nem hiszem el hogy egy 2 hete iskolába járó gyereket, ha nem hallja is amit ő mond, könyvvel kell fejbe vagdosni.Meg kell beszélni vele mivel ő is ember hogy mi a helyes viselkedés.

Na utána nem történt ilyen eset a leányommal.(mással sajnos igen)Azóta már nem tagja a tanári karnak...

Én amúgy jól kijövök a pedagógusokkal, sok

ismerősöm van közöttük, de most megint meggyűlt eggyel a baj. Azt el kell mondanom, viselkedés pszichológiát tanult ez a fiatal pedagógus

de a kamaszokkal abszolút nem tud bánni.Vele nem nagyon szeretnék elbeszélgetni mert ráadásul az osztályfőnöke a gyereknek...Kicsi gyermeke van, de majd megtudja ha kamaszkorba ér hogy mit csinált nagyon, de nagyon rosszul a gyerekeknél...De addigra nagyon sok szülő és gyerek életét keseríti meg....sajna....

Ha ismernélek, lehet, hogy nem azt írtam volna, amit írtam, de nem ismerlek :)

Nem az a lényeg, hogy mi vagyok, hanem az, hogy a gyerek másképp lát dolgokat. Pl. szerinte a Tom és Jerryben a macska és az egér fogócskáznak... szerintem agyon akarják csapni egymást... na, ez a nem mindegy.

És valóban: vannak jó tanárok és rossz tanárok, és a szerencsén is múlik, kinek a kezébe kerülünk, mert nekünk is vannak ilyen gyerekkori tapasztalatunk, de attól leszünk lelkileg edzettebbek, ha ezzel a feladattal is megbirkózunk. A világ rendjét a tekintélyelv adja, ezt gyerekkorban kell megtanulni, mert semmi garancia nincs arra, hogy a főnökünk a barátunk is lesz egyben :)

Eszembe jutott egy régi történet.

Az egyik "tanár úr", akit így kellett szólítanunk, pedig csak tanítói végzettsége volt, akkora pofont adott, hogy feldagadt az arcom. Erzsébet lévén mindig Örzsének csúfolt, amit gyűlöltem és egyszerűen nem éreztem, hogy ez nekem szól. Visszaszóltam, hogy engem nem így hívnak. Kihívott a folyosóra, és megtörtént az ominózus eset. Nem volt semmi következménye, hiába mondtam el otthon. Mi húztuk volna a rövidebbet, hiszen még csak hatodikos voltam.

Egy állítás, egy tagadás. Még most is görcsbe rándul a gyomra, hogy visszaemlékezem.

Persze... :-)

Most végül is "gyűrjük egymást"...

Meglátjuk, ki bírja tovább. :-O

Volt múlt héten a suliban krumplifesztivál. Kellett szalmabábu.

Lakótelepi városi iskola, nincs senkinek, na mondom, itt a mi időnk, kápráztassuk el a "Lujzát". (Nem így hívják, de így talán egyszerűbb róla írni)

Szalmabábut Anyuka (mármint én) megtömtem, munkásgatya, kockás ing, kalap...a fejet ő bevállalta, csak vigyem a "tölteléket".

Bajusznak még kukorica "hajat" is szereztem, remélve, hogy legalább Lujza kicsit értékeli az igyekezetet, és ha nem is dicséretet kap a gyerek, legalább nem cseszekszik vele egy ideig...

Nem így lett...

A "bajusznak valót" úgy ahogy volt kidobta, inkább fonalból akasztott rá mást és a bábut egy "bajor nadrágba" felöltöztette. Ennyit erről...

Hosszú haja van a csajosomnak, úszásnál elég vizes lett. Ment más anyuka segíteni szárítani, de a Lujza csak beszólt a gyereknek, hogy ha nem tudja magának rendben tartani, akkor minek neki hosszú haj... :-O

Azéééé vazzzze, hogy tudjál mit kérdezni!!!!

A néptánchoz (imád oda járni)kimondottan a hosszú, fonott hajnak örülnek és igen, én ápolom a gyerek haját, nem saját maga...

Kivan a lelkem Lujzával... :-I

Szia!

Biztosan pedagógus vagy. De nem baj.

Igen megfordult a fejemben, utánna jártam, osztálytársaknál, szülőknél, másik pedagógusnál.

Nem igazán a gyerekkel van a baj.

Ha elolvasnád a másik fórumot, tudnád, hogy ismerem a "tanítónénit".

úgy van! vagy jól meg kell verni! :O)

Az anyuka fejében megfordult-e már, hogy esetleg a kisfiával lehet a probléma?! Nem mindig úgy történnek a dolgok, ahogy a gyerek otthon előadja. Nem hazudik, csak sajátos szemszögből látja a dolgokat. Ezért kell beszélni a tanárral, úgy, hogy a gyerek is ott legyen!

Szia!

Mi egy másik suliban végigjártuk az elsőt, hasonló volt, csak még a tetejébe a gyerekek is nagyon rosszak voltak, bár ez nem kifejezés. Nem segített semmi, szerencsére el is költöztünk, át is irattuk. A másik iskola annyira szar volt, hogy újra kellett járnia az elsőt, pedíg tudott írni-olvasni-ment a matek.... Csak szegénykémnek fogalma sem volt hogyan kell egy iskolában viselkedni, mert az előző egy állatkert volt.

Erre az első héten megtalálta az igazgatóhelyettes néni, igazgatói intőt kapott, mert kihajoét az ablakon, mikor szóltak neki nem jött el onnan... sebaj végülis csak a fél fülére süket és kint volt a feje. Még be is hivatott hogy nagy gondok vannak a gyerekemmel... szerencsére nem tanítja és a tanítónénije egy tündér!!!

Van párhuzamos osztály, de nem lehet átkérni.

(az igazgatónő is megérne egy misét, ja és rokonok)

igen értem:)))

(most nincs rajt'sapka)

De komolyan: igyekszem normálisan nevelni. Nem elkényeztetni, és nem is szigorral megfélemlíteni.

Igaz nem egy visszahúzódó gyerek, szereti kimondani amit gondol, de korához képest disztingvál.

Ott kezdődtek a bajok, hogy ide járt a két nagyobb gyerek is. A nagyfiam hiperaktív, amivel nem tudtak mit kezdeni igazán.

Ezért akartam elvinni, de kiderült. Így most joggal gondolom, egyéb jelekből is, hogy így "bosszulják" meg a gyereket.