Számvitelből tudna segíteni valaki? (tudásbázis kérdés)

hú, valamit szerintem rosszul írtam le, azért végzem el a sulit mert érdekel, és egyre jobban. Főleg a számvitel.

Nagyon jól esik hogy ezt írod, neki is ülök tanulni, adtál mára egy kis pluszt:)

További szép estét

Szia!

Akkor keresgélj a környéken, ne feleslegesen végezd el ezt a sulit, szerintem jól is megy neked, mert nagyon jól kérdezel. Már abból is lehet tudni, hogy valaki konyít-e hozzá valamit. Rengeteg olyan csoporttársam volt, akik teljesen hülyén valahogy megcsinálták a számvitelt (persze nem az egyetemre gondolok itt most, mert ott kiesett rögtön az aki nem vette fel a lépést), és még egy épkézláb kérdést sem tudtak feltenni.

Szóval szépen tanulj tovább, menni fog ez neked nagyon úgy látom, és keress mellette egy helyet ahol gyakorlatban is kamatoztathatod a tudásod!! :)

Az a baj hogy nem pesti vagyok, és még a beutazás se könnyen megoldható mert innen pestre az út több óra. Így most nem küldöm el az önéletrajzomat, mert a beutazást nem tudom megoldani, ha pedig munkám lenne és ki is vennék albérletet heti 3X haza kellene járnom a suli miatt, és bármilyen fizetést nagyon leszív az utiköltség,100 kmes körzetbe még bevállalnán az utazást, de így nem tudom:(

úgyhogy a környékben próbálkozok. De köszi azért a segitséget:)

az eredménykimutatással kapcsolatban igazad lehet. Lehet hogy valamit én írtam el a füzetbe. Végülis ami megadja hogy mennyire voltunk "nyereségesek" az az üzemi tevékenység eredménye, és a mérleg szerinti eredmény, azt kell főként "figyelni" szerintem.

Na jó én megyek aludni mert hulla vok már:)

Xia

Eredmény növelő például a bevétel:)

Vagy a költségcsökkenés.

Eredmény csökkentő a ráfordítás- és a költségnövekedés, valamint a bevételcsökkenés. Ezekre is fogsz majd később példákat tanulni.

De a legegyszerűbb eset, hogy csökken az eredmény minél több ktg és ráfordítás elszámolása során, és növekszik az eredmény minél több bevétel elszámolás során.

A vállalkozásnak szerintem eleve nem azon van haszna, ha az SKTKÁV mínuszos, mert ugye az azt jelenti, hogy az évvégén megmaradt saját termelésű készleteid értéke nagyobb mint az év eleji nyitó adatod. És a való életben akkor van hasznod ha minél többet adsz el minél nagyobb nyereséggel. Inkább az a pontos megnevezés, hogy ha az STKÁV mínuszos, akkor az eredménynövelő hatással van az eredménykimutatásban, ha pluszos akkor pedig eredménycsökkentő hatással az eredménykimutatásban.

A sulit illetően, fősulin tanultam számvitelt, plusz mellette megcsináltam a mérlegképest, majd elkezdtem dolgozni könyvelési területen, és mellette elvégeztem estin a Corvinus egyetem számviteli szakirányát. Szóval a gyakorlat is kell hozzá, és az sem volt mellékes mellette, hogy az egyik legjobban suliban tanultam mellette. Amint ráérez az ember rájön, hogy nagyon egyszerű ez a számvitel, minden világossá válik, és megértesz mindent.

A munkában nem biztos, hogy tudok segíteni, de küldj az email címemre egy fényképes önéletrajzot, és meglátjuk. Azt sem tudom, hogy budapesti vagy-e, ha nem akkor valószínű nem tudok segíteni. :(

hűűű.

Érdekes mert mi és a tanár is mindig úgy mondja h a vállalkozásnak haszna volt ha minuszba van, ha plusszos akkor veszteséges. Mi mindig így mondjuk.

És mi alapján csökken az eredményem. Jó pl a költség, ráforditás esetén biztos, de ezeket is számlaosztályokhoz kötjük? És akkor mi az eredmény növelő?

Remélem nem veszed tolakodásnak ha megkérdezem hogy milyen suliba jártál? Vagy a gyakorlat/munka során sikerül ezt ennyire jól megtanulnod. Vagy az élet majd hozza magával? Szeretném én is olyan jól csinálni mint te, de néha olyan bonyolult.

Esetleg nem tudsz ajánlani egy olyan céget vagy irodát vállalkozást ahol tanulót felvesznek, és ténylegessen foglalkoznak velük? tudod ami jó gyakorlati hely lenne...mert ez nekem esti képzés,(heti 3x) és ez is kicsit hátrány, úgy gondolom.

Üdv: T.

Szia!

Tegnap megtaláltam az órai jegyzeteimet, amiben hasonlóan van levezetve az évek száma összegével való kiszámítás, mint a megoldásban is. Szerintem így egyszerűbb is: "Az évek száma módszer lényege: a tört számlálójában 2,5 évre, az évek összegének fordított sorrendje szerepel, nevezőjében pedig az évek számának összege. pl.: műsz.gép écs-jét degr. módon az évek száma összegével tervezték leírni, 5 év alatt. Jelenleg 2,5 évesek. Maradványérték 200e.

számlálóba: 5+4+(3/2=1,5).nevezőbe: 1+2+3+4+5 tovább = számláló: 10,5 és nevező: 15. számított écs összeg számlálóba: B°-200e. nevezőbe: 15 és ezt szorzom 10,5-el.

Szia Évi:)

Legelőször is, az STKÁV (mint ahogy a nevében is benne van a saját termelésű készletek állomány változása), mivel a saját termelésű készletek a 2-es számlaosztályban vannak, ezért a mérleg (saját termelésű készletek sorának) nyitó és záró összege közötti különbözetet kell beírni az eredménykimutatás STKÁV sorába. Amennyiben nincsenek mérleg adataid a saját termelésű készletekről, akkor - mivel az üzemi eredményt ki tudtad számolni - az eredménykimutatás összefüggéseiből tudod kiszámolni az STKÁV értékét.

Beírtam egy eredmény kimutatásba az összegeket, hogy jól lásd. Mindjárt el is küldöm emailben neked az erkit, felesleges most ide leírnom szerintem.

Ha az aktivált saját teljes értéke mínuszban van, akkor az azt jelenti, hogy (úh megpróbálom érthetően kölüírni), ha termeled a kis termékeidet, akkor ugye felmerülnek a kapcsolódó költségek. Viszont év végén csinálsz egy leltárt, és marad egy csomó saját termelésű készleted. Na most azt neked a 2-es számlaosztályban kell kimutatnod, és a mérlegben is évvégén a készletek között. Így azokat a költségeket nem száolhatod el az 5-ösök között (mint eredménycsökkentő tételeket), amelyekbe az év végén megmaradt saját termelésű készleteid kerültek, és oly módon rakod készletre, hogy T 2 Saját termelésű készletek - K 5 STKÁV az évvégi készlet értékében (feltételezve, hogy a nyitód nulla volt). Mivel ezzel a könyvelési tétellel az 5 számlaosztály követel oldalára könyveltél, csökkentetted a költségek összegét, így nőtt az eredményed, tehát kvázi hasznod volt, ami szerintem elég szerencsétlen megfogalmazés.

Amennyiben a készletekről van évközben folyamatos nyilvántartás, akkor az STKÁV számlára folyamatosan könyvelsz évközben. Ha viszont nincs folyamatos nyilvántartás, akkor minden év végén egy leltár elkészítésére vagy köteles, ha év elején több saját termelésű készletd volt, mint év végén akkor a könyvelés T 5 STKÁV - 2 Készletek, és akkor így csökkentetted a készleteket. Ha viszont fordítva, év végén lesz több saját termelésű készleted, mint év végén akkor T 2 Készletek - K 5 STKÁV, így nőtt a készleted a könyvekben.

Az, hogy a saját termelésű készletek nyitó és záró adatai közötti különbözet az STKÁV összege, az mindig áll. Csak amennyiben van évközi folyamatos nyilvántartás, akkor folyamatosan könyvelésre kerül az STKÁV számlára, és az évvégi egyenlege kerül bele az erkibe. Ha viszont nincs folyamatos nyilvántartás, és elkészíted az év végi leltárt, akkor évente csak egyszer könyvelsz az STKÁV-ra, T 2 - K 5 , vagy T 5 - K 2.

oké persze, nem akarlak zavarni.

További szép napot:)

Szia Évi!!!

Holnap megnézem neked, jó??

Ma már megyek haza, és otthon nem lesz rá időm szerintem ma este.

De az STKÁV is egy külön tudomány, csak egyszer kell megérteni, és megvilágosodik:)

Kriszny81!

Így már értem! így nagyon egyszerű:) köszi a segítséget

Nem akarok pofátlan lenni hogy megint hozzád fordulok, remélem még nincs eleged belőlem, de van még 1 kérdés:

A STKÁV h számolom ki? azt tudom h záró állomány-nyitó állomány, de viszont a feladatom nem jön ki pedig már a megoldókulcsba is belelestem. Nem tudom h mit ért ez alatt nyitónak és zárónak, pedig csak egy egyszerű kivonás, de mit miből?

A hiányzó adatom, (az X) a STKÁV ebből ismert a 04-es SEEAÉ=5000-el. De leírom az egészet inkább:

összköltéges:

I. 60.000

03 X (ezt keresem)

04 5000

II - (ezt így nem tudtam még kiszámolni)

III.10.800

IV. 39.300

V 9280

VI. 2800

VII. 6100

A forgalmisat kiszámoltam ott minden adat adott volt (nem volt hiányzó adat) és az A=12.610 ezért az összköltégesbe is beírtam az A= 12.610

A megoldókulcs szerint a STKÁV -5.710 de hogy ez hogy jött ki nem tudom. a -5710et akarom kiszámolni ami elvileg záró-nyitó, csak nem tudom mit vonjak ki miből...:(

Illetve még egy : ha a II (aktivált saját teljes. értéke) minuszba van akkor a vállalkozásomnak haszna van? ez tényleg így van??

Szia!

Nem tudom miért ez a szorzó szám, de ez csak szimla matematika már, hogy most így vagy úgy írod fel. Amit én írtam fel, az talán jobban érhető. Ha ugyanaz jön ki, de máshogy írod fel, akkor nem vonhatnak érte pontot. Nekem nem értelmezhető, hogy miért pont az 5+4+3+1, és miért az 1 van még hozzáadvaa számlálóhoz.

A másik eset is szimpla matematika.

7.500.000 = 0,75 X volt a feladatban.

Az új feltételekkl pedig:

7.500.000 = 0,5 X, akkor az iksz egyenlő 15.000.000 Ft, mindegy hogy év eleje van, vagy év vége, mert az írja a feladat, hogy 50%-ra van leírva juni 15-én, és az eddig elszámolt écs 7,5 M Ft.

Köszönöm. :)

Nekem ez így érthető, de kicsit bonyolult.

A megoldásban az van, hogy: 139.E: 45.000e:15x(5+4+3+1)=39.000e Azt értem, hogy a bruttót ossza az évek száma összegével, de miért így szorozza "x(5+4+3+1)" ezt, hogy lehet érteni?

A másik: 14.E: 7.500e : 0,75= 10.000e

Ha pl.: nem jan. 1-jén, hanem juni. 15-én lenne a leírtságuk 75% helyett 50% akkor, hogy kéne kiszámolni?

Ráérsz válaszolni akár este is, mert felébredt a gyerek, így most én se tudok ezekkel foglalkozni. :(

Köszönöm a segítséget! :)

Tehát fuvarozó kiállít egy számlát a péküzem felé szállításról, ezt a péküzem lekönyveli közvetített szolgáltatásra. Majd a péküzem kiállít egy számlát a bolt felé, két tétellel a számlán, kenyér és szállítási díj. Itt már a szállítási díj mellé fel tudja tüntetni, hogy közv szolgáltatást tartalmaz.

A bolt pedig lekönyveli a kenyeret ELÁBÉ-ra, és a szállítási ktg-et is odakönyveli, mert a készlet bekerülési értékét növeli a szállítási ktg. Neki ez már nem közvetített szolg, mert ő már csak a kenyeret fogja kvázi továbbszámlázni a vevőjének (aki jelenesetben az egyszerű földi halandó lesz, aki bemegy a boltba, és vesz egy kenyeret).

Remélem segített az előbbi hozzászólásom.

Akkor a kenyérre vonatkozóan. Bolt rendel kenyeret, a péküzem aki kiszállítja két dolgot tehet, vagy rendelkezik teherautóval és sofőrökkel, akik kiviszik a kenyeret, és akkor nem beszélünk közvetített szolgáltatásról. Vagy megíbz egy fuvarozó céget, hogy szállítsa ki a boltba a kenyeret, amit megsütött. És ha a második esetet teszi, akkor a számláján rajta lehet a kenyér és annak a szállítási díj megbontva, és akkor a szállítási díj mellé odaírhatja, hogy közv szolgot tartalmaz, és a fuvarozó bejövő számláját közv szolg-ra (815) könyveli.

Ha saját teherautóval és sofőrrel rendelkezik, akkor üzemanyagköltség, bér és járulék költség, valamint a teherautó értékcsökkenése kerül ktg-ként elszámolásra.

Szia!

A teherfuvarozás esetében annak számlázol tovább, aki téged megbízott a hütőgép elszállításával, (az elejét így kezdtem) a te megrendelőd felé, az már más kérdés, hogy ezt te mással csináltattad meg.

A Libri-s eset nem közvetített szolgáltatás, mert a saját autójával szállította ki, saját teljesítményben végezte el. De ha nincs saját autója, de megbíz erre egy fuvarozót, akkor a Librinek a fuvaruzó számlája közvetített szolgáltatás lesz, és neked már úgy számláz, hogy rajta van a szállítási díj, és ráírja a számlára, hogy közv szolgot tartalmaz. De ha van saját autója, akkor a szállítást, mint szolgáltatást nem vette igénybe mástól.

Mindenhol, ahol terméket állítanak elő (és legyen az bármilyen) termelő cég. Pl-ul: számítógépgyártás, élelmiszer előállítás (úgymint méz), autógyártás stb.... És még ezer-ezer példát lehet előhozni.

A Számviltei törvényben a 14§ 5 bekezdése ír a számviteli politikáról, és annak a része az önktg rendjére vonatkozó szabályzat. Mintákat keresgélhetsz a neten, de ezek már bonyolutabbak. És nem törvényszerű mindkét eredménykimutatás, kb. 50 cégnek könyvelünk de egyik sem csinál, és van köztük nagyon-nagy cég is!!

Az összköltség eljárás a legjellemzőbb!!!

Sőt a kis termelő vállalkozások sem csinálják ezt, mert nem éri meg, ennyire pontos infók előállítása drágább, így maradnak ők is az összköltség eljárásnál:)

....vagy ha pl egy bolt rendel a szállítójától kenyeret és meghozza a szállító, az is közvetített szolgáltatás - mert "vásárolt és változatlan formában értékesített szolgáltatás...."

vagy ez így hülyeség? Bár a könyvben leírt fogalom illik rá....áááá,megkavarodtam

Az egyéb berendezésekkel kapcsolatosan. 10 év alatt írják le, és már 75%-os a leírtsáugk. Az eddig elszámolt écs 7.500.000 Ft, ez a 75%, így a bekerülési értékük, azaz az összeg, amit a 14. Egyéb ber, felszer, és járművek sorba kell írnod 10.000.000 Ft, ez a 100%.

Az első negyedévben könyvelendő tételek pedig az előbbiek és a 84. hszólásban leírtak alapján:

Műszaki berendezéseknél:

45.000.000 X 2/15/4= 1.500.000

Egyéb berendézeséknél:

10.000.000 X 0,1/4= 250.000

A többi, azaz a gépsor telepítés és a kapcsolódó hitelre még biztos több infó is van, mert ezekkel nyitó adattal nincs mit kezdeni, azt gondolom, hogy neked kell majd a bekerülési értéket megállapítani és az aktiválást könyvelni, ha a van hitel hozzá, akkor az aktiválásig felmerült hitelkamat is része a bekerülési értéknek, ezért írhatták oda mint kiegészítő információ.

Na gyorsan kiszámoltam. Válaszolok a kérdéseitekre, és rohanok is vissza dolgozni:)

Degresszív leírási módszer képlete az évek száma összegénél.

Leírási kulcs

Évek száma: 5+4+3+2+1= 15 (annyi számot kell összeadni ahány év alatt írják le, pl-ul ha 6 év alatt, akkor még +6=21, és így tovább.

Így az évenkénti kulcsok: 1. év: 5/15, 2. év: 4/15, 3. év: 3/15, 4. év: 2/15, 5.év: 1/15.

Így ha 3,5 év van már leírva, akkor

Első év: 45.000.000 X 5/15= 15.000.000

Második év: 45.000.000 x 4/15= 12.000.000

Harmadik év: 45.000.000 X 3/15= 9.000.000

Negyedik év: 45.000.000 X 2/15/2= 3.000.000

A negyedik évben azért osztottam kettővel, mert három és fél évesek a gépek. Összeadod az eddig eslzámolt écs-t, (15M+12M+9M+3M)=39.000.000 Ft. Ezt írod a 139. Műszaki gépek, berendezések, jáárművek értékcsökkenése sorba.

Köszi a választ, kezd tisztulni, bár lenne mégis egy kérdésem, ha nem gond:

A 79-es hsz a teherfuvarozós példát amit írtál. Akkor végülis a teherfuvarozót igénybe veszem. De a szállítási díjat kinek számlázom tovább? :S

Egy példát írok: én rendelek egy könyvet a LIBRITŐL (ez egy internetes könyvesbolt) és van egy kocsijuk, (rendelkeznek vele, tulajdonukba van,) amivel kihozzák a könyvemet.

A könyvet a futár (kocsi, teherfuvarozó) hozza ki, és én mint VEVŐ veszem át, + rászámítanak posta költséget X száz forintot, ez ugye haszon neki, és joga van hozzá. ÉS NEKEM MINT VEVŐNEK SZÁMLÁZZÁK TOVÁBB Akkor ez így egy közvetített szolgáltatás lenne? (van itthon egy ilyen számlám de nincs rajta hogy közvetített szolgáltatás...)

Vagy az lenne a közvetített szolgáltatás ha a librinek nincs kocsija (teherfuvarozója) és megbíz egy másik céget hogy végezze el a fuvarozást? de a számla akkor is a vevőt érinti.

A gondom az hogy a 79 es hozzászolásodban a továbbszámlázást kit érint? :S

A másik hozzászolás a 80 -as csak h teljessen tiszta legyen nekm, termelő cégek pl egy méhészeti vállalkozás, de pl egy varroda is ahol ruhákat termelnek - gondolom.

Az önköltség rendjére vonatkozó szabályzatot hól találom? A 2000 évi C tv-ben konkrétan ilyet nem láttam, vagy ezt hol lehet megtekinteni? Rajta van az interneten? vagy nekem kell kialakítani?

Viszont a nagy cégek csinálnak forgalmi és összköltség eredménykimutatást is, Nemde?

Egyébként iszonyatossan jól magyarázol:)

Köszi a sok segítséget:))

Szia Peppelínó!

Szívesen segítek, de ez már egy kicsit bonyolultabb, leghamar munkaidő után tudok neked számolgatni, úgy fél öt után, jó??

Szia Krisznya81!

Tudsz segíteni écs számításban?

Próbálgatom a régi okj-s feladatokat megírni (gyakorlás képpen).

Ezt nem tudom, hogy számítsam ki: 13. Műszaki gépek, berendezések, járművek 45.000.000

139. Műszaki gépek, berendezések, járművek értékcsökkenése ………………..

14. Egyéb berendezések, felszerelések, járművek ………………..

149. Egyéb berendezések, felszerelések, járművek értékcsökkenése 7.500.000

Ha a Kft. számviteli politikájából ezt tudjuk, hogy "A műszaki gépek értékcsökkenését degresszív módon az évek száma összegével tervezték leírni, 5 év alatt. Maradványértéket nem terveztek. Jelenleg 3,5 évesek.

Az egyéb berendezések értékcsökkenését maradványérték nélkül, 10 év alatt tervezik elszámolni, arányosan, 2009. január 1-jén a leírtságuk 75%.

Az értékcsökkenés elszámolására a negyedév első napján meglévő eszközök után a negyedév végén kerül sor.

A folyamatban lévő beruházás egy gépsor telepítésének felmerült ráfordításait tartalmazza.

A beruházáshoz a számlavezető bank 5.000.000 Ft hitelkeretet rendelkezésre tart."

Az értékesítés közvetlen (ön)költségével kapcsolatosan:

Legelőször is, ez a fogalom lényegében azoknál a cégeknél létezik, akik forgalmi költség eljárással állítják össze az eredménykimutatásukat, ezek legfőképpen a termelő cégek szoktak lenni, náluk fontos, hogy látható legyen az egyes termékekhez kapcsolódó közvetlen és közvetett költségek megosztása. Azt tudni kell, azonban hogy ezek szépen szétválaszthatóak legyenek, ahhoz a cégnek el kell készítenie az önköltség rendjére vonatkozó szabályzatot. A közvetlen önköltség az ami egyértelműen hozzárendelhető az adott termék előállításához, pl-ul ruhakészítéssel foglalkozó kis céged van, az anyagköltség (szövet, cérna, olló stb...) mind közvetlen önköltség, vagy pl-ul a foglalkoztatott varrónő bér és járulékköltsége is önköltség. De például bérled az ingatlant ahol készülnek a ruhák, de ott például van iroda rész is ahol pl-ul internetre is előfizetsz, és mondjuk van internetes honlapod, ahol reklámozod magad, viszont az interneten intézel egy csomó mást is pl-ul banki utalást, akkor ugye az internet költsége már közvetett költség lesz.

Maga az értékesítés közvetlen költségei ezeket a szépen meghatározható közvetlenül a termék értékesítéséhez kapcsolódó költségeket és ráfordításokat tartalmazza, és így kapod meg az értékesítés bruttó eredményét. De ebben a sorban kell még kimutatni az ELÁBÉ-t és a közvetített szogláltatásokat is.

A nem egyértelműen hozzárendelhető költségek és ráfodítások pedig az értékesítés közvetett költségei sorba kerülnek. Pl-ul: csomagolás, reklám, igazgatási kölstégek, garanciális javítás stb...)

Azt azért tudni kell, hogy a való életben nem egyszerű ezeknek a megbontása, általában nem a könyvelő dönti el saját kút fejéből mit hova sorol, hanem hozzáértő emberrel egyeztet (mérnök stb..). És az önköltség számítás rendje is segíti őt, de annak az összeállításához is sok esetben segítségre van szükség, szakemberre, Pl-ul egy autókészítő cégnél nem érthetünk mimndenhez:)

Szia!

Az elábé-t nagyon jól tudod. Írok egy pár közvetített szolgáltatásra példát. Igénybeveszel egy szolgáltatást, és azt egy az egyben továbbértékesíted, pl-ul irodákat adsz bérbe, és mondjuk a telefonvonalakat is te biztosítod, és hónap végén a különböző telefonszámok alapján továbbszámlázod a telefonszolgáltatást. Ugye nem te használtad a telefonvonalat, hanem egy bérlő, tehát változatlan formában továbbszámláztad. Ez egy tipikus közvetített szolgáltatás. Vagy például a takarító példa sem olyan rossz, de ezt bármelyik szolgáltatással meg lehet csinálni, pl-ul a céged elvállalja, hogy elszállít egy hütőgépet egyik helyről a másikra, na most pl-ul minvel neked nincs olyan teherautód amivel elszállíthatod, akkor megbízol egy teherfuvarozót, aki szépen elszállítja, és te a szállítási díjat kvázi továbbszámlázod. A közvetített szolgáltatásnál azért vannak feltételek (és ez most egy kis gyakorlati rész), a számlán fel kell tüntetni, hogy közvetített szolgáltatást tartalmaz, ha több tétel is van a számlán, akkor az egyes tételekhez kell hozzá írni a közv szolg tényét. Egy esetleges ellenőrzés során a cégnek be kell tudnia mutatnia, hogy ezt a szállítást ez és ez a fuvarozó cég végezte, ez lett továbbszámlázva, és ezért közv szolg (erre elvileg kell nyilvántartás, de pl-ul a fuvarlevélből konkrétan látszik mit honnan hova szállítottak). A közv szolgáltatás nem zárja ki, hogy hasznot ne rakjál rá, azaz nyugodtan lehet továbbszámlázni haszonnal is ezeket a dolgokat. Azért fontos egyébként a bizonyítás ténye, mert vannak olyan adók (pl-ul iparűzési adó), ahol csökkenthető az adóalap a közv szolg értékével, és szeretik megnézni, hogy jogosan csökkentetted-e az adóalapodat.

Köszi a választ!, nagyon jól magyarázol:)

Lenne egy kérdésem, bár ez szintén elméleti inkább:

Az ELÁBÉ és a z eladott közvetitett szolgáltatás értékével van gondom:

Azt írja a könyvem hogy az ELÉBÉ változatlan formában eladott anyagok áruk bekerülési értékét valamint a göngyölegek értékét rakjuk ide. Tehát pl a bolt vesz 5 kg csokit és tovább értékesíti a vevőnek. Ezt értem

Az eladott közvetített szolg. értéke pedig h vásárolt változatlan formában értékesített szolgáltatások bekerülési értékét mutatjuk ki. Ezt nem nagyon vágom.

Szolgáltatás gondolom például fodrász, a közvetitett szó pedig az appeh honlapja szerint:közvetített szolgáltatás: ha annak nyújtásában az adóalany a saját nevében, de más javára jár el, vagyis az adott szolgáltatásnak – változatlan formában – igénybevevője és nyújtója is egyben. Itt valami olyan lehet pl ha valaki kiadja az irodáját? vagy ha pl van egy takarító, 1000 ft ért takarít felvesz egy másik takarítót, hogy végezze el a munkáját 400 ftért és így az igénybevevője és nyújtója is egyben? bocsi h ilyen buta példákat hozok fel...ez jut eszembe... vagy ez hülyeség így? De akkor is hogy ez az eladott k. szolg. ért. mit takar azt nem vágom, nem áll össze a kép. nagyon nem vágom...

A másik gondom az értékesítés közvetlen (ön)költége, itt miket szoktak besorolni?

Ami nagyon fontos, hogy a pénzügyi műveletek ráfordításai és bevételeinél sajna meg kell tanulni, hogy mit mire könyvelünk. Ezzel kapcsolatosan küldök neked pár oldalt emailben az Esettanulmányokból, az egyetemen én is onnan vágtam be. A részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége, lényegében a részesedések értékesítésekor keletkező pozitív különbözetét jelenti. Persze feladatokban nagyon más, mint a való életben. Midenféle adatok szoktak lenni a feladatokban, nyilvántartási érték, névérték, könyv szerinti érték stb... De erre is tényleg érdemes pédákat gyakorolni:)

Ma küldöm az erre vonatkozó oldalakat.:)

igazából nem is a fogalom hanem az eredménykim.-nál a 14 vagyis a a részesedések értékesítésének árfolyamnyereségét nem értem pontossan mik tartoznak oda, most per pillanat ezzel gyűlt meg a bajom a könyvünkbe 3 sor van róla...amit tudok róla a z a szv tv-ből néztem ki.

illetve a könyv szerinti értékbe se vagyok biztos. Szerintem a könyv szerinti érték az olyasmi hogy az eladási érték megegyezik a könyvben szereplő értékkel.Vagyis pl az ingatlanokat gépeket azon az áron lehet eladni.

De a 14-est nem vágom, a R. É. Á.nyereségét...